Budapest, 2025. május 14. — A Magyar Nemzeti Bank negyedéves Hitelezési felmérésére adott válaszok alapján 2025 első negyedévében a bankok változatlanul hagyták a vállalati hitelfeltételeket, amelyeken a következő félévben sem terveznek változtatni. A megkérdezett intézmények mintegy negyede szerint a vállalati hitelek iránti kereslet csökkent a negyedév során, amely a hosszú lejáratú hitelek esetében tovább folytatódhat. Ugyanakkor a lakossági szegmensben az első negyedév során tapasztalt keresletélénkülés folytatására számítanak 2025 második és harmadik negyedévében is.
A Magyar Nemzeti Bank minden negyedévben kérdőívben keresi meg a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és -kínálat aktuális változásairól beszámoljanak. Az MNB 2025. első negyedéves Hitelezési felmérésére a szakértők 2025. április 1. és 16. között válaszoltak.
A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok 2025 első negyedévében összességében változatlanul hagyták a vállalati hitelfeltételeket, amelyeken 2025 második és harmadik negyedévére előretekintve sem terveznek változtatni. Az első negyedévben a bankok mintegy negyede összességében a vállalati hitelek iránti kereslet csökkenéséről számolt be. A válaszadók nettó 46 százaléka szerint csökkent a kereslet a forinthitelek és a hosszú lejáratú vállalati hitelek iránt. A kis- és mikrovállalatok esetében ugyanakkor a bankok nettó 15 százaléka a hitelkereslet növekedését tapasztalta. A következő fél évre előretekintve a bankok összességében nem számítanak a hitelkereslet élékülésére, a hosszú lejáratú hitelek iránt pedig nettó 17 százalékuk valószínűsít tovább csökkenő keresletet.
Az üzleti célú ingatlanhitelek sztenderdjein összességében nem változtattak a bankok az első negyedévben, azonban a logisztikai központok és az irodaházak esetében rendre 14 és 12 százalékuk szigorított. A válaszadók az iparágat érintő kihívásokat és a piaci értékeltségi kockázatokat emelték ki, mint a szigorítás irányába ható tényezők. 2025 második és harmadik negyedévében a válaszadók 14 százaléka a logisztikai központok esetében tervez szigorítani a hitelhez jutás feltételein. 2025 első negyedévében a bankok 64 százaléka élénkülő hitelkeresletet tapasztalt a lakásprojektek finanszírozása iránt. Az irodaházak, a logisztikai központok és a bevásárlóközpontok esetében a bankok nettó 24 százaléka növekvő hitelkeresletről számolt be. A következő fél évben a bankok 55 százaléka szerint kizárólag a lakásprojektek iránt erősödhet a kereslet a javuló ingatlanberuházási kedv eredményeként, míg az irodaházak esetében nettó 37 százalékuk számít a hitelkereslet csökkenésére az üzleti ingatlanpiac továbbra is bizonytalan kilátásai miatt.
A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2025 első negyedévében a bankok összességében nem változtattak a lakáscélú hitelek feltételein, ugyanakkor nettó értelemben vett 39 százalékuk csökkentette a lakáshitelek felárát. A következő fél évre előretekintve a válaszadó intézmények nettó 45 százaléka szigorítana az árjellegű feltételeken, összességében azonban nem várható jelentősebb elmozdulás a lakáshitelek sztenderdjeiben. Az első negyedévben a bankok 85 százaléka növekvő hitelkeresletet tapasztalt a lakáshitelek piacán, és előretekintve nettó 36 százalékuk számít további keresletélénkülésre.
A fogyasztási hitelek sztenderdjein a bankok összességében nem változtattak 2025 első negyedévében. A felárakat ugyanakkor 54 százalékuk csökkentette, amelyben az ügyfelek hitelképességének javulása mellett a növekvő verseny és piaci részesedési célok játszottak szerepet. A fedezett fogyasztási hitelek esetében azonban a bankok 13 százaléka szigorított, melynek folytatását növekvő arányuk (nettó 17 százalék) jelezte. A fedezetlen fogyasztási hitelek sztenderdjein a bankok a következő fél évben nem terveznek érdemben változtatni. Az első negyedév során a megkérdezett intézmények kétharmada (nettó 67 százalék) a fogyasztási hitelek iránti kereslet élénkülését tapasztalta, amelyben az év elején elinduló kamatmentes munkáshitel is szerepet játszhatott. A válaszadók nettó 27 százaléka a kereslet további növekedésére számít 2025. második és harmadik negyedévre előretekintve.
A Hitelezési felmérésben a változás jelzésére a válaszadók százalékában kifejezett, úgynevezett nettó változás mutatót használjuk. Ezt úgy kapjuk, hogy a változást (szigorítást/növekedést/erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonjuk az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát.
A hitelezési felmérés részletes eredményei és ábrakészlete az MNB honlapján elérhető az alábbi linken: