Budapest, 2025. október 29. – A kereskedelmiingatlan-piacot 2025. júliusban a Royal Institution of Chartered Surveyors (RICS) felmérésében megkérdezett szakemberek 60 százaléka már fellendülési szakaszban látta. 2025. első félévben már nőtt éves összevetésben a befektetési forgalom, és a külföldi befektetők aránya is magasabb volt az elmúlt évekhez képest. A keresleti szint és a tervezett új átadások alapján, egy-másfél éves időtávon a budapesti iroda- és ipari-logisztikai piacon ugyanakkor a kihasználatlansági ráta emelkedése várható. A hitelintézetek sokkellenálló-képességét az MNB 2026. január 1-jétől szektorális tőkepuffer-követelménnyel erősíti.
2025. első félévben javult a kereskedelmiingatlan-piac helyzetének megítélése, azonban a stagnáló gazdasági aktivitás nem biztosított kedvező környezetet a szektor élénküléséhez. A kereskedelmiingatlan-szegmensek teljesítményét meghatározó makrogazdasági folyamatokat tekintve, 2025. első félévben a turizmus bővülésével a szállodaszektor teljesítménymutatói javultak és a kiskereskedelmi forgalom is nőtt, támogatva a két szegmens foglaltsági-, kihasználatlansági mutatóinak javulását. Ugyanakkor a csökkenő ipari termelés lassította, visszafogta az ipari-logisztikai szegmens aktivitását.
A budapesti irodapiacon 2025. első félévben 1,3 százalékponttal 12,8 százalékra mérséklődött, az ipari-logisztikai piacon pedig jelentős, 5,5 százalékpontos ugrással 13,4 százalékra emelkedett a kihasználatlansági ráta. Ezzel a Budapest és környéki ipari-logisztikai piac kihasználatlansági rátája 2014 óta először haladta meg az irodapiaci mutató értékét. Ez az első felévben átadott területek alacsony előbérleti arányának, és a régóta nem látott negatív nettó piaci felszívásnak a következménye. A jelenlegi keresleti szintek és a tervezett új átadások volumene és összetétele az iroda- és az ipari-logisztikai piac esetében sem enyhíti a túlzott piaci kínálat kockázatát. Mindkét szegmens esetében a kihasználatlansági ráta további emelkedése várható. Az irodapiacon a mutató 2026 végéig 16–17 százalék közötti szintre emelkedhet, az ipari-logisztikai piacon pedig 2025 végére meghaladhatja a 15 százalékot.
2025. első félévben a hazai kereskedelmiingatlan-piac befektetési forgalma mintegy 300 millió eurót tett ki, ami az előző év azonos időszaki, alacsony bázist jelentő forgalmat 67 százalékkal meghaladja. Az első félévi forgalom alakulásában érdemi szerepük volt a nagy értékű tranzakcióknak. KKE-régiós szinten az első félév befektetési forgalma 60 százalékkal emelkedett, jellemzően stagnáló elsődleges (legjobb elhelyezkedésű és minőségű ingatlanokra vonatkozó) irodahozam szintek mellett, támogatva az ingatlanértékek stabilizálódását.
2025. első félévben a bankok az előző év azonos időszakához képest 19 százalékkal több kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitelt folyósítottak. A kihelyezett projekthitelek volumene az ipar-logisztikai ingatlanok kivételével valamennyi kereskedelmiingatlan-szegmensben nőtt éves összevetésben. Az MNB Hitelezési felmérése alapján 2025 második negyedévében az irodaházak kivételével a bankok nettó 11 százaléka valamennyi üzleti ingatlan szegmensben lazított a hitelhez jutás feltételein, ami mögött a verseny fokozódása állt. 2025 második félévére előretekintve összességében nem terveznek változtatni a projekthitelek sztenderdjein. A hazai hitelintézetek kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitel-kitettsége mérlegfőösszeg- és szavatolótőke arányosan is mérsékelt szinten van, emellett az állomány mintegy 70 százaléka konzervatív, 50 százalék alatti LTV-mutatóval rendelkezik. Ugyanakkor a továbbra is fennálló kereskedelmiingatlan-piaci kockázatokra tekintettel, 2026. január 1-jétől az MNB szektorális rendszerkockázati tőkepuffer alkalmazásával erősíti a hitelintézetek sokkellenálló-képességét.
Az MNB Kereskedelmiingatlan-piaci jelentése a linkre kattintva olvasható.
http://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/kereskedelmiingatlan-piaci-jelentes