Budapest, 2025. november 12. – Az MNB kezdeményezése nyomán több itthoni utasbiztosító módosított a légijáratok késedelmével, illetve az orvosi segítségnyújtásokkal kapcsolatos egyes korábbi szerződési feltételein. A piaci szereplők együttműködésének köszönhetően a szerződéses kikötések a fogyasztók számára egyértelművé váltak.
A Magyar Nemzeti Bank elemezte néhány kiválasztott hazai biztosító utasbiztosításának általános szerződési feltételeit (ÁSZF), ezen belül a légi közlekedésben induláskor fellépő késedelem esetén járó szolgáltatásokra, illetve a sürgősségi egészségügyi ellátás költségeinek térítésére vonatkozó egyes rendelkezéseket.
A légijáratok késedelmével kapcsolatos ÁSZF-rendelkezéseket érintően egyes piaci szereplőknél egyebek közt nem volt világos, hogy ha a biztosított ügyfél igénybe veszi a légi utasok jogairól szóló európai uniós rendelet alapján neki járó szolgáltatásokat a légitársaságtól, akkor a biztosítók ezeket levonják-e az ÁSZF-jük szerint a késedelem után járó biztosítási összegből. Az sem volt egyértelmű, hogy az uniós rendelet szerint az ügyfeleknek járó, de a légitársaság által ténylegesen meg nem térített összeggel csökkentik-e a biztosítók az ÁSZF szerint járó összegeket.
Az orvosi segítségnyújtással összefüggő biztosítási kikötések kapcsán nem volt egyértelmű, hogy a sürgősségi ellátás költségeit a piaci szereplők közvetlenül térítik-e meg az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak, vagy azt az ügyfeleknek kell előzetesen megfizetniük. Ezen túl egyes biztosítóknál a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok köre, a szolgáltatás teljesítésének határideje, illetve a kockázatviselést kizáró szabályok sem voltak teljesen átláthatók.
Az MNB kezdeményezésére az érintett biztosítók együttműködően reagáltak. Számos ponton módosították, egyértelműsítették szerződési feltételeket, illetve a korábbi jó gyakorlataikat rögzítették az ÁSZF rendelkezésekben annak érdekében, hogy azok a fogyasztók számára is átláthatóak legyenek.
A biztosítók ennek kapcsán egyebek közt egyértelművé tették a kárkifizetéshez szükséges csatolandó dokumentumok körét. A sürgősségi egészségügyi ellátás kapcsán világossá tették, hogy a kárt szenvedett biztosított hazatérése utánra nem halasztható beavatkozás, ellátás költségeit kinek (közvetlenül az egészségügyi szolgáltatónak, illetve a biztosítottnak, számlát kifizetőnek) teljesítik-e. Egyértelművé tették emellett a kockázatviselést kizáró előírásokat, illetve tisztáztak néhány, korábban egymásnak ellentmondó szabályt is.
A légijáratok késedelmével kapcsolatban a biztosítók pontosították, hogy milyen sürgősségi vásárlásokat térítenek meg. Rögzítették azt is, hogy a biztosítottat ért, számlával igazolt károk megtérítése kapcsán a kárrendezési eljárás során nem vizsgálják azt, hogy az utasok a légitársaságtól kaptak-e (és ha igen, milyen jellegű, természetbeni vagy pénzbeli) térítést, illetve, hogy a károk így esetlegesen megtérülhetnek-e.
A biztosítók összességében a folyamat során együttműködést tanúsítottak, ami egyúttal a fogyasztóvédelmi érdekek érvényesülését elismerését és biztosítását is jelentette.
Magyar Nemzeti Bank