2026.03.11.
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA), az EU pénzügyi piacainak szabályozó és felügyelő hatósága, ma tette közzé 2026-os első kockázati jelentését, amelyben meghatározza az EU pénzügyi piacait érintő kulcsfontosságú kockázati tényezőket és sérülékeny területeket. Az ESMA megállapítása szerint a piaci és a rendszerszintű kockázatok továbbra is magasak, annak ellenére, hogy 2025 második felében a piaci működése jelentős ellenálló képességet tanúsított.
A 2025 második felére vonatkozó kockázatértékelés jóval azelőtt készült, hogy idén február végén jelentkezett volna a közel-keleti háború okozta globális sokk. Ugyanakkor a háború nyomán az EU-ban és a világ más tájain jelentkező első piaci reakciók csak még inkább kiemelik azokat a transzmissziós csatornákat és sebezhetőségeket, amelyeket a kockázati jelentésében az ESMA kiemelt.
Továbbra is valószínű, hogy a növekvő geopolitikai feszültség, a részvénypiac értékeltsége és az EU bizonytalan gazdasági kilátásai hatására folytatódnak a hirtelen és jelentős piaci ármozgások. A különböző eszközosztályok közötti növekvő árkorreláció hatására emelkedik a fertőzési kockázat, miközben továbbra is nő a kiber- és hibrid fenyegetések mértéke és összetettsége, amelyek tovább növelik a pénzügyi piacokat érintő működési zavarok kockázatát.
Verena Ross, az ESMA elnöke, a következőt nyilatkozta:
„A közel-keleti konfliktus eszkalációja továbbra is jelentős hatást gyakorol a piacokra, mivel erősen megnövelte az energia- és nyersanyagárakat, illetve a volatilitást is.
Az ESMA legfrissebb kockázati elemzése rávilágít arra, hogy olyan korrekciókra kerülhet sor, amelyek megzavarhatják a piacok rendes működését és egyik piacról a másikra terjedhetnek át. Ebben a kontextusban kulcsfontosságú fenntartani a fegyelmezett kockázatfigyelést és kockázatkezelést, ezáltal biztosítva a piacok megfelelő működését, amely az ESMA működésének alapvető célja.”
A kockázati tényezőkön túl az ESMA jelentése ismerteti a 2025 második felében felmerült, az EU pénzügyi piacainak legfontosabb szegmenseit érintő piaci fejleményeket és körülményeket is. Emellett alaposan megvizsgál olyan témákat is, mint az EU államkötvények sebezhetősége egyes váratlan események tükrében, az alapok magántőkének való kitettsége, az uniós tőzsdei bevezetések trendjei, valamint a fizikai kockázatok és a katasztrófakötvények.
Piaci fejlemények
Értékpapírpiacok és kriptoeszközök
A 2025 második felében és a 2026 első időszakában tapasztalt, világszerte rekordmagas részvényértékeltség fokozza az olyan piaci korrekciók kockázatát, amelyek megzavarhatják a piacok rendes működését. Csökkent a különbség az európai és a német államkötvények hozamfelárai között, de a makrogazdasági bizonytalanságok miatt némileg gyengült a likviditás. Ugyanakkor továbbra is vegyesek az EU hitelminőségi kilátásai, különösképp az USA-ban a magánhitelezéssel kapcsolatos aggályok tükrében. A kriptopiacon az októberi hirtelen összeomlás további eladási trendhez vezetett, de a stabil kriptopénzek értéke tovább nőtt, igaz csak lassabb ütemben.
Infrastruktúrák és szolgáltatások
A pénzügyi vállalatokat és infrastruktúrákat nem csak hogy egyre nagyobb mértékben célozzák kiber- és hibrid fenyegetések, de ezek az intézmények egyre inkább ki vannak téve a sokkhatások terjesztésére alkalmas működési függőségeknek is. A központi értéktáraknál áprilisban hirtelen megugrott a meghiúsult kiegyenlítések száma a tőzsdén kereskedett alapok tekintetében, augusztusban és szeptemberben pedig az ÁÉKBV-k és részvények tekintetében.
Vagyonkezelés
A részvényalapok jó teljesítményt mutattak. E mögött elsősorban a részvények magas értékeltsége, illetve az USA piacának való megnövekedett kitettség állt. A magántőkealap-kezelők gyarapodása hozzájárult a reálgazdaság finanszírozásához, de az átláthatóság hiánya és az összefonódással kapcsolatos aggályok miatt szükséges a szorosabb nyomon követés.
Fogyasztók
A befektetők egyre inkább átállnak aktív stratégiákról passzív stratégiákra, így az ETF-ekbe irányuló tőkeáramlás továbbra is kiemelkedő. A közösségi média fiatal befektetőkre gyakorolt hatása fokozza a buborékok kialakulásának kockázatát, míg a tőkeáttételes termékek, például a turbó certifikátok, gyakran eredményeznek negatív hozamot a lakossági befektetők számára.
Strukturális fejlesztések
Piacalapú pénzügyek
A részvénykibocsátási tevékenység továbbra is alacsony szinten maradt, mivel az első nyilvános részvénykibocsátási (IPO) aktivitás tovább csökkent, és a másodlagos kibocsátások is korlátozottak maradtak. Az ESMA elemzése nem talált a tőzsdei kivezetések növekvő számára utaló bizonyítékot, de rávilágított az IPO-k hosszas csökkenő tendenciájára.
Fenntartható pénzügyek
A globális klímapolitikai hangulat nyomást gyakorolt az ESG-befektetésekre, annak ellenére, hogy az ESMA alapok névhasználatára vonatkozó iránymutatásai növelték a portfóliók transzparenciáját. Eközben a fizikai klímakockázatokkal kapcsolatos tudatosság növekedésének hatására 2025-ben rekordszintet ért el a katasztrófakötvények kibocsátása, és az uniós alapok egyre nagyobb kitettséget kínáltak az ilyen eszközök tekintetében.
Pénzügyi innováció
A tokenizáció elterjedtsége továbbra is alacsony, de egyre gyorsabb ütemben növekszik, amit a tokenizált pénzpiaci alapok gyarapodása is segít. Növekedett az érdeklődés a kvantumszámítástechnikai alkalmazások iránt, annak ellenére, hogy azok továbbra is inkább csak kísérleti jellegűek és egyelőre távol vannak a kereskedelmi célra történő felhasználástól.
Kapcsolódó dokumentumok
Dátum Hivatkozás Cím 2026.03.11. ESMA50-1949966494-4041 A trendekről, a kockázatokról és a sérülékenységekről (TRV) szóló 2026. évi 1. jelentés 2026.03.11. ESMA50-1949966494-4042 A trendekről, a kockázatokról és a sérülékenységekről (TRV) szóló 2026. évi 1. jelentés – Statisztikai melléklet 2026.03.11. ESMA71-545613100-2904 Az Uniós pénzügyi piacok kiemelkedő kockázatok közepette lépnek a 2026-os évbe – Sajtóközlemény (TRV 1, 2026)