Budapest, 2026. június 23. – A jegybank a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt 43 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a MOL Nyrt.-re. A tőzsdei kibocsátónak legkésőbb idén február 12-ig nyilvánosan kommunikálnia kellett volna a befektetőknek a Barátság kőolajvezeték tartós leállásáról, illetve a jövőbeni olajimport pótlására megtett intézkedéseinek előkészítéséről, melyet csak napokkal később tett meg.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatos felügyelési tevékenysége keretében tekintette át, hogy a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (MOL Nyrt.) megfelelt-e a tőkepiaci törvény tőzsdei kibocsátókra vonatkozó, rendkívüli tájékoztatási kötelezettségről szóló előírásainak a Barátság kőolajvezetéknek az orosz-ukrán háború miatti váratlan és tartós leállása, illetve a kieső olajimportnak az Adriai vezetéken való pótlásáról született döntése kapcsán.
A Barátság kőolajvezetékhez tartozó üzemanyagtartályt ért 2026. január 27-i orosz dróncsapás és a Magyarországra történő olajszállítások előre nem tervezett, huzamos ideig tartó leállása után a MOL Nyrt. 2026. február 16-án – csak a történtek súlyosságáról, esetleges energiapolitikai hatásáról beszámoló sajtóhírek és kormányzati bejelentések után – tette közzé rendkívüli tájékoztatását az olajimport kieséséről és annak más vezetéken való pótlásának szándékáról, valamint a stratégiai kőolajkészletek felszabadításának kezdeményezéséről.
A felügyelet feltárta, hogy a MOL Nyrt. már ez év február 11-étől kilépett szokásos operációs gyakorlatából, és intézkedéseket tett a Barátság kőolajvezetéken addig érkező, ám kiesett szállítás pótlásának az előkészítésére. Legkésőbb ezen időponttól tehát a kibocsátó olyan információk birtokában volt, amelyek érintették a MOL Nyrt. megítélését és hatással lehettek értékpapírjai értékére vagy hozamára. Márpedig ezeket a törvény szerint maximum egy munkanapon belül rendkívüli tájékoztatás keretében – a jogszabályban előírt kommunikációs felületeken – közzé kellett volna tennie.
Ennek hiányában a befektetőknek nem nyílt lehetőségük annak megítélésére, hogy a történtek hogyan hatnak a kibocsátó üzletmenetére, eredményére, importjának volumenére. Mindezek miatt sérülhetett a MOL Nyrt. részvényei kapcsán hozott befektetési döntéseik megalapozottsága.
A feltárt jogsértés miatt az MNB figyelmeztette a kibocsátót, hogy a jövőben mindenkor feleljen meg a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak, 43 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki rá, illetve kötelezte a felügyeleti határozat közzétételére.
A bírságösszeg kapcsán – egyebek mellett – súlyosbító tényezőnek minősült, hogy a MOL Nyrt. – egy kiemelt hazai és nemzetközi figyelemmel övezett esemény kapcsán – a magyar tőkepiac meghatározó kibocsátójaként sértette meg a tőkepiaci törvényt. Ismétlődő szabályszegésről van szó, hiszen az MNB már korábban is marasztalta el a kibocsátót rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségének elmulasztása miatt.
Az MNB folyamatos felügyelési tevékenysége keretében azt is értékelte, hogy a MOL Nyrt. által késedelmesen közzétett információ egyes részelemei – a MOL Nyrt. érdekkörén kívül eső módon – a hivatalos közzétételt megelőzően nyilvánosságra kerültek.
E körülmény önmagában a MOL Nyrt. által megvalósított jogsértés helyrehozatalára nem alkalmas. A befektetők ugyanis a tőzsdei cégek esetén – azok jogszerű magatartásában bízva – elsődlegesen a kibocsátóknak a jogszabály által előírt közzétételi helyeken tájékozódnak a szabályozott információkról. A MOL Nyrt.-t követő elemzők, piaci szereplők, magyar vagy külföldi médiumok a jogszabályok alapján alappal bíznak tehát abban, hogy a MOL Nyrt.-t érintő minden, (potenciálisan) tőkepiaci érintettségű információt maga a kibocsátó, elsődlegesen és alapvetően a hivatalos tőkepiaci közzétételi csatornák igénybevételével, a vonatkozó jogszabályok által előírt határidőben kommunikál a befektetők vagy a szélesebb közvélemény irányába.
Ezen információk MOL Nyrt.-től független részbeni nyilvánosságra kerülése nagymértékben csökkentette ugyanakkor az azokat a tőzsdei cég hivatalos közlése előtt esetlegesen már ismerők információs előnyét. Ez az előny (tulajdonképpen az adott információ bennfentes jellege) a bennfentes kereskedelem megállapíthatóságához mindenképpen szükséges. Erre tekintettel és az adatgyűjtés során beszerzett információkat értékelve az MNB bennfentes kereskedelem gyanújával piacfelügyeleti eljárás indítását nem tartotta indokoltnak. A jegybank a szokásos gyakorlatnak megfelelően teljeskörűen együttműködik az ügyben büntetőeljárást folytató Budapesti Rendőr-főkapitánysággal. Ennek keretében minden szükséges, az MNB rendelkezésére álló dokumentumot, információt a nyomozó hatóság rendelkezésére bocsát.