Tudományos folyóiratunk júniusi számának Jövőképünk rovatában megjelenő két esszé az amerikai dollár változó nemzetközi szerepéről és az EU demográfiai átalakulásáról szólnak. A tanulmányok a geopolitikai blokkokat, a készpénz szerepét a lakossági megtakarításokban, és a bankok hitelezési magatartását vizsgálják. Egy esszé az ESG-minősítések pénzügyi értelmezését elemzi.
Massimiliano Castelli cikke a devizatartalék-kezelés szemszögéből vizsgálja az amerikai dollár változó szerepét a nemzetközi monetáris rendszerben. Az UBS tartalékkezelői felmérésének eredményeit az IMF és a BIS adataival ötvözve egyre növekvő eltérést mutat a dollár dominanciájának intézményi alapjaiba vetett bizalom csökkenése és a dollárközpontú tartalékportfóliók fennmaradása között. A dollárral kapcsolatos nézetek változnak, de a portfólió-kiigazítások csak fokozatosan történnek meg. A forgatókönyv-elemzés azt sugallja, hogy az érdemi változás valószínűleg inkább válságvezérelt, mint fokozatos lehet.
Zalai Csaba esszéje az EU gyorsuló demográfiai átalakulásának gazdasági és területi következményeit vizsgálja, kiemelten a humántőke elvándorlását és az agyelszívást. Rámutat, hogy a munkaerő szabad áramlása – bár az egységes piac alapja – mélyíti a regionális egyenlőtlenségeket és aláássa a gazdasági konvergenciát. A szerző amellett érvel, hogy a kohéziós politikát a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretben úgy kell átalakítani, hogy az figyelembe vegye a tagállamok demográfiai helyzetét és mérsékelje az agyelszívást, ebben Letta „helyben maradás szabadsága” koncepciója új szakpolitikai keretet kínálhat.
Boros Eszter és Ginter Tamás tanulmánya a geoökonómiai fragmentáció jelenségét vizsgálja. A fragmentáció előfeltétele az elkülönülő geopolitikai blokkok létezése, ugyanakkor ezek számát és összetételét illetően nem mutatkozik szakirodalmi konszenzus. Tanulmányukban ezért széleskörű, geopolitikai szempontból releváns adatok mentén igyekeznek feltérképezni a világgazdaság blokkstruktúráját. Eredményeik háromblokkos szerkezetet mutatnak, az egyes blokkok pedig meghatározó hatalmak köré szerveződnek: az Egyesült Államok, az Európai Unió, illetve Kína–Oroszország kettőse köré.
Ritzl Ildikó, Száraz Anikó és Bódi-Schubert Anikó tanulmánya áttekinti azokat a tényezőket, amelyek 2022–2025 között a forint felhalmozási célú készpénztartását jellemezték. Ehhez kapcsolódva a felnőtt magyar lakosság körében végzett kutatás eredményei alapján megvizsgálják, az egyéni készpénztartási döntések hátterében álló motívumokat. Legfontosabb következtetésük, hogy a háztartások felhalmozási döntései megtakarítási szükségletpiramisba rendezhetők, amelyben a készpénz a legalacsonyabb, biztonsági tartalék kategóriában játszik lényeges szerepet, és tartásáról az elmaradt hozam ismeretében hoznak az egyének racionálisnak megélt döntést.
Christian S. de Leon tanulmánya egy metatanuláson alapuló keretrendszert határoz meg a Fülöp-szigeteki kereskedelmi bankok hitelezési magatartásának előrejelzésére, aggregált banki pénzügyi mutatók és makrogazdasági változók alapján. Eredményei azt mutatják, hogy a metamodell következetesen nagy becslési pontosságot és alacsony hibaszintet ér el, valamint közelebb áll a bankok hitelezési magatartásához. A modell stabilitását mind volatilis, mind alacsony varianciájú környezetekben igazolta, míg a változók fontosságának elemzése a jövedelmezőséget és az eszközminőséget azonosította a hitelezési magatartás fő meghatározó tényezőiként.
Gasteiger Károly esszéje arra hívja fel a figyelmet, hogy az ESG-minősítések nem tekinthetők megkérdőjelezhetetlen pénzügyi mutatónak: az összetett pontszámok szolgáltatói módszertanoktól, adatminőségtől és közzétételi gyakorlattól függő, zajos információs jelek. A szerző bemutatja, miért torzíthatja a képet a zöld prémium, a minősítések eltérése és az ESG-teljesítmény mechanikus értelmezése, valamint hogyan használhatók körültekintőbben az ESG-adatok a banki kockázatkezelésben.
A Hitelintézeti Szemle júniusi száma a fentieken kívül egy könyvismertetést és egy konferenciabeszámolót is tartalmaz. Kiadványunkban emellett megemlékezéssel búcsúzunk a folyóirat közelmúltban elhunyt olvasószerkesztőjétől.
A kiadvány megtekinthető folyóiratunk honlapján:
https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/
Jó olvasást kívánunk!
A Hitelintézeti Szemle Szerkesztősége/Magyar Nemzeti Bank