A válságot megelőző időszakban a háztartások túlzott eladósodottságában és a devizahitelek elterjedésében a pénzügyi rendszer szabályozásában és felügyeletében meglévő hiányosságok is szerepet játszottak. Az MNB álláspontja szerint Magyarországon a jelenlegi felügyeleti intézményi struktúra és a hozzá kapcsolódó jogosítványok továbbra sem biztosítják megfelelően a rendszerszinten felmerülő problémák időbeli beazonosítását, illetőleg az azokkal szembeni gyors és hatékony beavatkozás lehetőségét.
Az MNB javaslata szerint a hatékonyabb felügyeleti struktúra kialakítása érdekében meg kell erősíteni a makroprudenciális keretrendszert, illetve meg kell valósítani a felügyelet és a jegybank integrációját. A nemzetközi gyakorlat és a hazai tapasztalatok alapján indokolt, hogy az MNB legyen a makroprudenciális politika elsődleges felelőse. A makroprudenciális politikai feladatok ellátásához szükséges, hogy az MNB kellően széleskörű és jól elhatárolt makroprudenciális szabályozó eszközöket kapjon. Ugyancsak indokolt, hogy a tágabb értelemben vett pénzügyi stabilitási felelősségek és eszközök az MNB alatt kerüljenek összevonásra. Ennek következtében mind a makro- és mikroprudenciális felügyelet, mind pedig a monetáris politika tágabb információs bázishoz juthat és tágabb eszköztár áll rendelkezésre az egyedi vagy rendszerszintű pénzügyi válságok megelőzésére vagy a már bekövetkezett válsághelyzetek gyors és eredményes megoldására. Az új, integrált felügyelet kiemelt célja, hogy megteremtse a pénzügyi rendszer stabilitását és biztosítsa a pénzügyi közvetítőrendszer gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulását. Az Európai Központi Bankra épülő Bankunió is ebbe a fejlődési irányba illeszkedik.
Az MNB pénzügyi felügyeleti funkciójának megerősítésével kapcsolatos koncepcionális háttéranyaga itt található: