Martonosi Ádám

A kreatív ipar erősebb, mint gondolnánk

Kihívás

Meg kell találni azokat az ágazatokat, területeket, amelyek egységnyi befektetéssel a legnagyobb hozzáadott értéket állítják elő. A külföldi tulajdonban lévő vállalatok meghatározó szerepet töltenek be a hazai gazdaságban, de van olyan mutató, amelyben olyan kisebb, de feltörekvő iparágak, mint a kreatív ipar, erősebbek a külföldi vállalatoknál is. Ez a mutató pedig az ágazati termelésen belül a hazai, ágazati hozzáadott érték aránya, ami a kreatív ipar esetében magasabb, mint a külföldi tulajdonban lévő, a hazai gazdasági folyamatokba kevésbé beágyazott vállalatok esetében.

Háttér

A külföldi tulajdonban lévő vállalatok a hazai kibocsátás 40-41 százalékát, a hazai hozzáadott értéknek azonban csak 29 százalékát képviselik. Ennek oka, hogy a külföldi tulajdonú vállalatok termelése jelentős részben importon alapszik, a feldolgozóiparban például több mint 60 százalékos arányban. A magas importhányad arra utal, hogy e vállalatok nem integrálódtak kellő mértékben a hazai gazdasági folyamatokba. A hazai beszállítók aránya több évtized után is alacsony. A gyártási folyamat során hazai, képzett munkaerővel, de külföldi know-how alapján történik a termelés. Az értékesített termékek magas színvonalat és komplexitást képviselnek, de ebben szerepet játszik, hogy már az importált alkatrészek is meglehetősen komplexek.

A kreatív iparágak termelik a nemzetgazdasági kibocsátás 6,8 százalékát, de a hozzáadott értéken belül ennél magasabb a súlyuk, 9,1 százalék. Ennek oka, hogy a kreatív ágazatokban az import aránya alacsonyabb, és ehelyett a tevékenység a hazai tudástőkén alapszik, ami alapvetően járul hozzá a jövő fenntartható növekedéséhez. Elemzésünkben a kreatív iparágak közé soroljuk az audiovizuális és kiadói tevékenységeket, művészet, szórakozás, szabadidő, sport, személyi szolgáltatások ágakat, valamint a szakmai tudományos és műszaki tevékenységeket.

Következtetés

A magyar gazdaság számára kiemelt fontosságúak azok az ágazatok, mint például a kreatív ipar, amelyek döntően hazai erőforrásokra támaszkodnak, és így a termelési értékükben a hazai hozzáadott érték aránya magasabb.

1. ábra: Bruttó kibocsátás és bruttó hozzáadott érték aránya a külföldi irányítású vállalatok és a kreatív ipar esetében (2010-2019 átlaga)

 

Megjegyzés: Figyelembe vett ágazatok a kreatív és szakmai tevékenységek között: audiovizuális és kiadói tevékenységek; művészet, szórakozás, szabadidő, sport, személyi szolgáltatások; szakmai tudományos és műszaki tevékenységek.

Forrás: Eurostat FATS adatbázis, MNB számítás