Szentmihályi Szabolcs

Át kell állni az intenzív növekedési modellre

Kihívás

A magyar gazdaság 2013-tól kiemelkedő extenzív növekedést mutatott intenzív jegyekkel. A fenntartható felzárkózáshoz azonban át kell állni egy lényegében teljesen intenzív növekedési modellre, amelyhez az intenzív tényezőkben jelentős előrelépés szükséges. Míg az elmúlt időszakban a magyar gazdaság kiemelkedő teljesítményei – melyek esetén Magyarország az EU éllovasai között szerepelt – jelentős többségében olyan tényezőkhöz voltak köthetőek, amelyek a növekedés extenzív (azaz mennyiségi) oldalához kötődnek (beruházási ráta, foglalkoztatás). Előretekintve ugyanakkor az extenzív oldalon korlátokba ütközünk, így az intenzív tényezőkben való jelentős előrelépések teremthetik meg a tartós gazdasági növekedést. Azok a növekedést meghatározó tényezők, melyekben EU-s összehasonlításban a legnagyobb tér a fejlődésre, szinte kivétel nélkül az intenzív (azaz minőségi) tényezőkhöz kapcsolódik (immateriális beruházások, munkatermelékenység, oktatás, egészségügy, digitalizáció, felsőoktatási K+F kiadások, energiahatékonyság).

Háttér

Elemzésünkben megvizsgáltuk, hogy hazánk növekedési képességét meghatározó egyes mutatók esetén hol helyezkedik el az Európai Uniós rangsorban. Összesen 60 mutató aktuális szintjét, illetve a 2012-től vett időbeli változását együttesen elemeztük, és soroltuk be 6 csoportba az EU-s rangsorban elfoglalt helyezések alapján. Vizsgálatunk szerint a legjobb teljesítményt jellemzően extenzív oldali mutatók esetén értük el, míg a leginkább fejlesztendő területek jellemzően intenzív oldali mutatóknál azonosíthatóak.

A mutatókat EU-s rangsorbeli értékeik alapján összesen 6 csoportba soroltuk:

  1. Csúcsteljesítmények: azon mutatók melyek esetében mind az aktuális szintjében, mind annak időbeli változásában az EU-s rangsor élén szerepelünk. Legfontosabb mutatók: nemzetgazdasági beruházási ráta, építési beruházások, gépberuházások, foglalkoztatottsági ráta, szélessávú internet hozzáférés.
  2. Felzárkózás a középmezőnybe: az elmúlt évtized időbeli változása kedvező, a rangsor első felében szerepelünk, és ezzel a mutató szintjében már az EU-s középmezőnybe kerültünk. Legfontosabb területek: alacsony képzettségűek foglalkoztatottsági rátájának változása, hálózati infrastruktúra fejlettsége, kkv-k száma a lakosság arányában, PISA-tesztek eredménye, e-közszolgáltatások felhasználói.
  3. Előrelépés, de hosszú még az út: azon tényezők, ahol a dinamikában a rangsor elején vagyunk, de szintben még a végén szerepelünk, így még további javulásra van szükség. Legfontosabb mutatók: átlagbér, vállalati hitelállomány, digitális technológiák vállalati integrációja, internetes bankolás elterjedtsége, adóék az átlagkeresetnél.
  4. Kiemelten fejlesztendő területek: ahol mind a mutató szintjében, mind az időbeli változásában az EU-s rangsorban hátul szerepelünk. Itt különösen fontos aktív gazdaságpolitikai beavatkozás. Legfontosabb területek: nemzetgazdasági munkatermelékenység, élelmiszeripari munkatermelékenység, általános nemzetgazdasági digitalizáltság, online képzésben résztvevők aránya, lakosság digitális készségei, energiaintenzitás, megújuló energia aránya, GDP-arányos felsőoktatási K+F kiadások.
  5. Lecsúszóban a középmezőnytől: azon mutatók, ahol szintben a középmezőnyben szerepelünk, de a dinamika alapján a rangsor végén. Legfontosabb változók: öntözött területek aránya, immateriális beruházások.
  6. Meg kell őrizni előnyünket: ahol a mutató szintje alapján a rangsor élén tartózkodunk, de elmúlt évtized változásában a rangsor második felében szerepelünk. Legfontosabb változók: GDP-arányos állami családtámogatások mértéke, gazdasági összetettség mutató.

Következtetés

A fenntartható felzárkózáshoz a fejlődés minőségi tényezőinek fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. A mennyiségi mutatók sokat javultak az elmúlt évtizedben, de ezért, illetve a törvényszerű korlátok miatt ezekben már mérsékelt a növekedési potenciál. Ezért a legnagyobb növekedés a ma még átlag alatti teljesítményt nyújtó gazdasági területekből és tényezőkből eredhet. A gazdaságpolitika szempontból a legsürgősebb beavatkozási pontok a „Kiemelten fejlesztendő területek”, illetve a „Lecsúszóban a középmezőnytől” csoportok területei, amelyek jelentős többsége intenzív oldali növekedési tényező, így fontos a gazdaság minőségi mutatóinak további fejlesztése.

 

 

1. táblázat: Az egyes mutatókban elért magyar helyezések EU-s összevetésben

Forrás: MNB-gyűjtés