Várnai Tímea
Résekben naggyá nőni: a kreatív ipar súlya Magyarországon
Kihívás
Jól tudjuk, hogy a járműipar a magyar gazdaság egyik húzóereje volt az elmúlt évtizedben. Magyarország Kínán és Németországon kívül az egyetlen olyan állam, amelyben mindhárom német prémium autógyárnak (Audi, BMW, Mercedes) van gyártókapacitása (illetve a BMW most építi azt). A GDP növelése szempontjából azonban még lehetőségek rejlenek egy sok tekintetben nagyon erős, és a hazai tudásra és erőforrásokra még nagyobb mértékben támaszkodó iparágban, a kreatív iparban.
Háttér
Egy ágazat gazdasági jelentőségét többféle módon fejezhetjük ki: mennyivel járul hozzá az ágazat a nemzetgazdasági kibocsátáshoz, illetve mennyivel a hozzáadott értékhez, azaz a GDP-hez. A kétféle mutató jelentősen eltérhet egymástól az ágazatok különböző importigénye, illetve belföldi beágyazottsága következtében. Azokban az iparágakban, ahol a termelés nagy része importon alapul, egységnyi termelés kevesebb belföldi hozzáadott értéket, azaz GDP-t teremt. A közvetlen hozzáadott értéken felül pedig számítható közvetett hozzáadott érték is, ami azt is figyelembe veszi, hogy az iparág tevékenysége során a belföldi beszállítói körében mennyi új hozzáadott érték áll elő. A kreatív iparágak esetén gondolhatunk itt például a rendezvények által megnövelt keresletre a vendéglátásban, illetve mindezek hatására például a szállítási ágazatban.
Magyarországon valamennyi ágazat közül a járműipar kibocsátása a legmagasabb, hozzáadott értékét tekintve azonban csak a 11. helyet foglalja el. A járműipar állítja elő a hazai termelési érték mintegy 10 százalékát, de a GDP-nek csak 4 százalékát. Hogyan lehetséges ez? A különbség fő oka, hogy a járműipar termelésében nagy súlya van az importált alkatrészeknek. A hazai gazdaságban ezek továbbfeldolgozása folyik magas színvonalon, és komplex termékeket előállítva, azonban figyelembe kell venni, hogy már az import is magas értéket (és komplexitást) képviselt. Ennek következtében a járműipar csak korlátozott mértékben vesz igénybe hazai termékeket és szolgáltatásokat. Ha ez utóbbiakat mind figyelembe vesszük, akkor a járműipar hozzáadott értéke a GDP 6 százalékára emelkedik, ami még mindig csak 60 százaléka a termelésben betöltött súlyának.
Ezzel szemben a kreatív iparágak hozzáadott érték tartalma jóval magasabb: a tovagyűrűző hatásokat is figyelembe véve több mint kétszer annyi hozzáadott értéket teremtenek Magyarországon, mint a járműgyártás. A kreatív iparágak, amelyek közé soroljuk az audiovizuális és kiadói tevékenységeket, művészet, szórakozás, szabadidő, sport, személyi szolgáltatások ágazatokat, valamint a szakmai tudományos és műszaki tevékenységeket együttesen a termelésnek csak 7,1 százalékát állítják elő, de a hozzáadott értéknek közvetlenül 9,3 százalékát, míg közvetve 12,6 százalékát. Ezek a tevékenységek tehát olyan szorosan kapcsolódnak más hazai iparágakhoz, és olyan alacsony arányban használnak importot, hogy a hozzáadott értékben betöltött súlyuk magasabb, mint a termelésben képviselt arányuk.
Következtetés
A gazdaságpolitika hatékonysága szempontjából kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló – véges – erőforrásokat hová fókuszálja. Olyan helyekre érdemes e kiadásokat költeni, amelyek az erőkar elvén kis erőforrás-befektetéssel nagy hatást képesek elérni. E kritikus pontok, például a kreatív iparban rejlő lehetőségek azonosításában segít az ágazati kapcsolatok elemzése, amely figyelembe veszi a kereskedelmi kapcsolatokon keresztül megjelenő tovagyűrűző, multiplikatív hatásokat.
1. táblázat: A 15 legnagyobb hazai ágazat és a kreatív ipar súlya a nemzetgazdasági kibocsátásban és hozzáadott értékben (2019)
Megjegyzés: Kiemelve megjelenítjük a kreatív ipart is, amely nem statisztikai ágazat, hanem több ágazat összevonva – audiovizuális és kiadói tevékenységek; művészet, szórakozás, szabadidő, sport, személyi szolgáltatások; szakmai tudományos és műszaki tevékenységek. * Az ágazatok halmozott hozzáadott értékének GDP-ben mért aránya nem összegezhető, ugyanis a multiplikatív hatások számítása során halmozódások lépnek fel. Forrás: Magyarország 2019. évi nemzeti ÁKM (Eurostat) alapján MNB számítás.