Miért ne vázolhatnánk fel Magyarország 2040-re elérhető sikerének forrásait, amikor a KIDSzingChi országok és városok közel húsz év múlva érvényes átlagos fejlettségi szintjének 75 százalékával – a többi V4 országgal együtt – Európa élére lépünk?
Mire építhet Magyarország?
Már rendelkezünk hat olyan növekedési forrással, amelyekhez társítani lehet a koreai, izraeli, dubaji/emirátusi, szingapúri és a három kínai sikerváros fejlődési motorjait. Ezek:
- Földrajzi és geopolitikai helyzet
Európa közepén fekszünk (Európa mértani középpontja a Tokaj-Hegyvidéken, Tállyán található), egyben a kialakuló új Eurázsia kapu-térségeként működünk.
- Elértük az „ugrás” induló fejlettségi szintjét
Mára az EU átlagos fejlettségi szint 75 százalékának közelében állunk, ami egy sikeres felzárkózás alkalmas induló szintje, miközben óriási felzárkózási tartalékokkal rendelkezünk.
- Individuális az értékrendünk
A magyarokat a gyarapodás, verseny és a siker motiválja. Ezt az erős individuális értékrendet a család közösségi értékrendje egyensúlyozza ki.
- Mélyek a nyelvi, kulturális és kreativitási forrásaink
A keleti népekhez hasonlóan mély szellemi forrásokkal rendelkezünk, egyben ezek jelentik a legnagyobb felzárkózási tartalékot.
- Egészségipari alapokat építettünk ki
Az orvostudományi, gyógyszeripari, gyógynövényipari és bio-mezőgazdasági alapok alkalmasak egy 21. századi fejlett egészségipar megteremtéséhez.
- Víz, gyógyvíz, és termálvízkincs
A világ első öt legnagyobb és minőségileg legjobb termálvízkincsére és Európa legnagyobb befolyó vízkészletére új felzárkózási pályát lehet építeni.
Nézzük ezek után a világ legjobbjai közül azokat, akik példaképeink lehetnek.
Mit üzen nekünk a koreai siker? – Dél-Korea
Méretben közel ugyanolyan, népességben ötszörös, értékrendben lényegében azonos példaképünk hat fontos üzenete:
- A tudás és a munka megbecsülése
A koreaiak tanulnak és dolgoznak a világon szinte a legtöbbet, tudják, hogy csak másoknál több tanulással és munkával lehetnek a legjobbak.
- Minden a minőség
Dél-Korea sikere mögött az áll, hogy mindenben a legmagasabb minőséget célozzák meg, mert mindenben a legjobbak akarnak lenni.
- Legfontosabb a család
Az individuális gyarapodási vágy és a családi összetartás egyensúlyára épül az ország stabil és sikeres működése.
- A városi élet és a természet harmóniája
A lakosság 80 százaléka él városban, élvezik a városi működés előnyeit, a tudást, tehetséget és technológiát összekapcsoló közösségi tereket.
- Az egészségipar az új célpont
Felismerték, hogy a 21. században az egészség és az életminőség a vezető iparág, ezért a biotechnológiától a szépségiparig mindenbe beszállnak és megcélozzák az első helyet.
- Kultúra, zene, képzőművészet
A mély szellemi források kiaknázását tűzték ki célul, így egy sor kulturális ágazatban már ott vannak a világelsők között.
Mit vehetünk át egy kicsi világhatalomtól? – Izrael
Legutóbb az oltási világelsőség jelezte, hogy Izrael a világ egyik legsikeresebb országa. Nézzünk hat átvehető, sőt kötelezően követendő példát:
- Start-up nemzet
Az izraeli gazdaság egyik alapvonása a technológiai start-up cégek bősége és kreativitása.
- Erős nemzettudat és otthon-tudat
A világon szétszóródott zsidó nemzet hazája, ahol otthon van, aki a nemzethez tartozik.
- A tehetség és kreativitás értékelése
A zsidó nemzet hagyományosan értékeli a szellemi eredményeket, becsüli a tehetséget és tiszteli a kreativitást, miközben ápolja a múlt értékeit.
- Kitűnő egyetemi és kutató központok
Egyetlen siker sem születhetne meg az erős izraeli egyetemi és kutatói háttér nélkül.
- Erős individualizmus és erős családi értékek
Az erős nemzettudat és az erős családi értékek kiegyensúlyozzák a hasonlóan erős individualizmust.
Mit adhat nekünk a Közel-Kelet gyöngyszeme? – Dubaj
Legalább hat emirátusi/dubaji karaktervonást érdemes átvennünk, hogy sikeresen végre hajtsuk Magyaroroszág történelmi ugrását. Ezek:
- Vízió, vízió és vízió
Az Emirátusok és Dubaj minden sikere mögött egy világos jövőkép áll. Az eddigit meghosszabbítva célul tűzték ki, hogy 2040-re a világ legjobb életminősége és vállalkozói környezete náluk legyen.
- Nyitottság a világ felé
Dubaj a világ legnyitottabb helye, amit a népesség összetétele, a gazdaság működése és a kultúra sokszínűsége jeleznek.
- A földrajzi tér innovációja
A sivatag és a víz fúziója zajlik, ahogy a felhőkarcolók és kertvárosok összekapcsolását célozza a világ legjobb közlekedési infrastruktúrája.
- Hatékony és tiszta kormányzás
A világ egyik legjobban vezetett országa, ahol a hatalom célja az ott élők életminőségének emelése.
- Élményközpontú turizmus
Nem a természeti, történelmi vagy kulturális kincsek, hanem az élmény áll a vezető gazdasági ágazat kínálata mögött.
- A lehetetlen legyőzése
Minden kormányzati és üzleti projekt tervezése mögött meghúzódik egy láthatatlan, de erős motiváció: bizonyítani, hogy semmi sem lehetetlen.
Hogyan legyünk versenyképesek? – Szingapúr
Az „oroszlánváros” Szingapúr 50 év alatt a világ legversenyképesebb országa lett, sikerének pillérei, hogy kihasználta földrajzi helyzetét és az oktatásra, tudásra, technológiára, fenntarthatóságra építette hosszú távú vízióját.
- Hosszú távú vízió és politikai stabilitás
Szingapúr vezetőjének, Lee Kuan Yew-nak az volt a víziója, hogy az ország a harmadik világból a legfejlettebbek közé kerüljön.
- Szingapúr globális HUB központ
A világ infrastrukturálisan legjobban ellátott országa, a világ második legforgalmasabb kikötőjével és a világ legjobb repülőterével rendelkezik.
- Kimagasló oktatási rendszer
A világ 10. és 11. legjobb egyeteme is Szingapúrban található, ezek az NTU és a NUS.
- Versenyképesség
Ma Szingapúr a világ legversenyképesebb országa, amely a technológiára, az innovációra és az oktatás fúziójára épít.
- Okos technológiák alkalmazása
Szingapúr a világ első okos országa, az okos technológiák szülőhelye.
- Kiemelkedő életminőség és fenntarthatóság
A világ legzöldebb városa, az élhetőségi rangsorban is világelső.
Mit tanulhatunk az ősi tradíciókra építő kreatív iparágaktól? – Csengdu
Csengdu az ősi kulturális és a 21. századi technológiai adottságokat ötvözve, sikeres, vonzó, kreatív központot épített.
- A globális körforgásba való bekapcsolódás fontossága
Új repülőterek, vasútvonalak, konzulátusok és vállalati regionális központok nyíltak az elmúlt években.
- A kreatív iparágak fejlesztése
A GDP több mint 10 százalékát fordítja kreatív iparági fejlesztésekre és egyben a divat, a filmipar és a dizájn központja.
- Kulturális tradíciók fontossága
Ősi kulturális város, a taoizmus szülőhelye, kulturális világörökségi központ
- Új iparágak megjelenése
Szoftverközpont, a pénzügyi technológia, a biomedicina ipar központja, valamint digitális pénzügyi és blockchain technológiai központ.
- Védelemipari központ
- Fenntarthatóság és élhetőség
Csengdu Kína óriási zöld kertvárosa, egyben az ország legélhetőbb városa.
Hogyan vált egy kisváros 40 év alatt globális várossá? – Szencsen (Shenzhen)
Szencsen, az egykori kis halászfalu mára a világ egyik leggyorsabban fejlődő városává vált.
- Különleges Gazdasági Övezet
A város sikertényezői közül az első lépés a Különleges Gazdasági Övezet létrehozása volt, a beáramló tőkebefektetések számára.
- Tudatos városfejlesztés
Ezt követte a tudatos városfejlesztés 3 lépésben, 25 év alatt hat központ létrehozásával.
- Új növekedési stratégia
2003-tól kezdődött Kína Szilícium völgyének kiépítése. Szencsen mára Kína innovációs és technológiai központjává tudott válni, amelyek között ott van a Tencent, a Huawei, a ZTE és a DJI.
- Globális technológiai cégek és szakemberek bevonzása
Adókedvezményekkel, lakhatási támogatással és kötvények bevezetésével.
- Befektetés az innovációba és az oktatásba
A K+F szektorra és az oktatásra fordított pénzt nem kiadásnak, hanem befektetésnek tekintik.
- Szolgáltatás és innováció-orientált gazdaság kiépítése
A Gyöngy-folyó deltának, mint a világ legfejlettebb térségének kiépítése.
Mit tanulhatunk a Távol-Kelet új globális központjától? – Sanghaj
Sanghaj arra jó példa, hogy hogyan válhat egy város ázsiai-csendes óceáni kereskedelmi központból a világ globális központjává.
- Fontos földrajzi csomópont
Sanghaj a Jangce folyó torkolatánál fekszik és a 19. század vége döntő változást hozott a fejlődésére nézve: üzleti lehetőségek reményében a britek, majd a franciák és az amerikaiak koncessziós területeket létesítettek a városban.
- Kereskedelmi központ
A 30-as évek elejére Sanghaj az ázsiai-csendes-óceániai régió kereskedelmi és pénzügyi központja lett, egy pezsgő életű kozmopolita város.
- Globális innovációs központ
Sanghaj ma globális innovációs központ, valamint innovatív kereskedelmi, közlekedési és felsőoktatási központ is egyben.
- Globális pénzügyi központ
A Sanghaji Tőzsde Kínában a legnagyobb, globálisan pedig a világ negyedik legnagyobb tőzsdéje.
- Kiemelt járműipari központ
- Modern városfejlesztés
Sanghajon belül Pudong 10 év alatt a legmodernebb városrész lett a világon, a legmagasabb felhőkarcolókkal, ahol Kína és a világ legnagyobb cégei helyezték el a székhelyüket.
Kövessük Kopátsy Sándor iránytűjét, hallgassunk a jövőképre vonatkozó meglátására: „Ahogy a lovak erejét egy kis patkó a sokszorosára növeli, úgy a néhány dekás iránytű a ködös, borús tengereken megsokszorozta a hajók mozgásának biztonságát, lehetővé téve a veszélyes partoktól távoli hajózást”.