Tudományos folyóiratunk decemberi számában megjelenő tanulmányok a tartós argentin inflációról, Írország eurozónás tapasztalaitairól, a jegybanki kommunikáció mesterséges intelligenciával történő szövegelemzéséről, a magyar lakosság inflációs várakozásairól, az ESG és a vállalati hitelkockázat kapcsolatáról és a nemzetközi geopolitikai krízisek magyar részvénypiacra gyakorolt hatásairól szólnak, míg egy esszé a dollár változó globális szerepét tekinti át.
Mario I Blejer átfogó gazdaságtörténeti tanulmánya részletesen bemutatja azt a nyolc jól meghatározott makrociklust, amelyek az elmúlt 70 évben hatással voltak Argentínára. A tartós infláció megfékezésének sorozatos kudarcai nem csupán technikai jellegű gazdaságpolitikai hibákra vezethetők vissza, hanem az ország mélyen gyökerező politikai és intézményi merevségére is. Ezek régóta korlátozták a termelékenységet és a külső versenyképességet, illetve önmegerősítő inflációs dinamikát hoztak létre, aláásva az egymást követő kormányok stabilizációs erőfeszítéseit. A tanulmány üzenetei minden központi bank és gazdaságpolitikus számára hasznos tanulságokat hordoznak.
Donal Donovan Írországnak, az euroövezet lelkes alapító tagjaként szerzett pozitív és negatív tapasztalatait mutatja be. A tanulmány széleskörű gazdaságtörténeti háttérkeretben áttekinti a 2008/2009-es válságot megelőző, a válság alatti és az azt követő eseményeket, különös tekintettel Írország euroövezeti tagságának hatására és az ebből a tapasztalatból levonható tanulságokra. Hangsúlyozza, hogy az ír hatóságok súlyos gazdaságpolitikai hibái részben abból a hallgatólagos meggyőződésből fakadhattak, hogy az euroövezeti tagság védőpajzsként szolgál, és megakadályoz bármilyen nagyobb gazdasági válságot.
Napjainkban a gépi szövegelemzés számtalan területen hasznosul. Ezek közül az egyik, a jegybanki kommunikáció értelmezése, a közlemények szövegeiből történő információ kivonása. Kocsis Zalán és Mátrai-Pitz Mónika tanulmánya több használatban lévő módszer teljesítményét veti össze ezen a szakterületen. Érdekes módon a legújabb mesterséges intelligencia (OpenAI GPT) modelleknél a korábbi generációs, célirányos tréninggel testreszabott BERT-modellek pontosabbnak bizonyultak. Mindemellett az új GPT módszereknek és a régi szabályalapú módszereknek is van több olyan tulajdonsága, amelyek miatt esetenként azok használata indokolt.
Várnai Tímea és Szakály Áron tanulmánya rámutat arra, hogy a 2020-as évek elején egymást követő inflációs hullámok megváltoztatták a magyar lakosság inflációs várakozásait. A magas inflációs időszakban az élelmiszerárak ingadozása, az euro/forint árfolyam változásai és a gazdasági bizonytalanságot is tükröző volatilitása, valamint a lakosság gazdaságba vetett bizalmának csökkenése nagyobb mértékben erősítette a lakosság inflációs félelmeit, mint a 2015–2019 közötti alacsony inflációs időszakban. A várakozások horgonyzottsága felértékelődött.
Kiss Boglárka, Homolya Dániel és Walter György tanulmánya a 2020–2024 között megjelent szakirodalmat vizsgálja, és 61 releváns publikáció alapján mutatja be, hogyan hatnak az ESG-tényezők a vállalati hitelkockázatra. Az eredmények szerint a jobb ESG-teljesítmény jellemzően alacsonyabb csődkockázattal jár. A kutatás hiányterületeket is azonosít: a kis- és középvállalkozások szektora, a klímakockázatok, a Kelet-Közép-Európa régió és a mesterséges intelligencia-alapú módszerek vizsgálata további jelentős potenciált rejt.
Nagy Attila Zoltán és Erdős Sándor tanulmánya azt vizsgálja, hogyan reagál a magyar részvénypiac az 1991 óta bekövetkezett 108 nemzetközi geopolitikai krízisre. Eseményablakos és keresztmetszeti regressziós elemzésük szerint a BUX jellemzően negatívan és a feltörekvő piacoknál érzékenyebben reagál, különösen az európai eredetű eseményeknél. A legerősebb hatás az eseményt követő 0–10 kereskedési napon jelentkezik. A piaci reakciókat elsősorban a globális volatilitás (VIX) és a BUX előző időszaki hozamkörnyezete magyarázza, míg más hazai fundamentumok nem játszanak szerepet abban.
Az USA-dollár globális szerepének – a jegybankok devizatartalék-összetételében is tükröződő – változását vizsgálja Naszódi Anna esszéje. Az elemzés Kenneth Rogoff idén megjelent „Our dollar, your problem” című könyvének megállapításaira építve térképezi fel a dollár dominanciáját fenyegető kockázatokat, majd egy hazai részvénycsere-megállapodás és a tartalékösszetétel-változás analógiáját felhasználva elemzi, hogyan változhat a dollár árfolyamának volatilitása, ha annak súlya tovább csökken a világ jegybankjainak tartalékában.
A Hitelintézeti Szemle decemberi száma a fentieken kívül egy könyvismertetést és egy konferenciabeszámolót is tartalmaz.
A kiadvány és a podcast megtekinthető a folyóiratunk honlapján:
https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/
Jó olvasást kívánunk!
A Hitelintézeti Szemle Szerkesztősége/Magyar Nemzeti Bank