Budapest, 2026. november 20. — A hitelintézetek vállalati hitelállománya 11,3 százalékkal, a háztartási hitelállomány pedig 21,8 százalékkal bővült a 2026. szeptembert megelőző egy évben. A bankok élénkülő vállalati hitelkeresletet tapasztaltak, de nem számítanak ennek folytatódására. Az új lakáshitelezés érdemben csökkenhet az Otthon Start kivezetésének és a Wekerle Plusz indulásának eredőjeként.

A vállalati hitelállomány növekedésének éves üteme 2026. szeptember végén 11,3 százalékot tett ki, ezzel meghaladva a visegrádi régió (9,7 százalék) és az EU átlagát (4,2 százalék) is. A kkv-hitelállomány az előzetes adatok alapján 10,7 százalékkal nőtt éves összevetésben. Bár az éves hiteldinamika magasnak tekinthető, a makrogazdasági fundamentumok (különösen a magánberuházások) csak lassan javulnak, ezért az élénkülés továbbra is törékeny.

A harmadik negyedévben kötött szerződéskötések értéke 13 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától. A támogatott hitelek aránya enyhén csökkent: a teljes új (nem folyószámla-jellegű) vállalati kibocsátás 21 százalékát, a mikro-, kis- és középvállalkozások hiteleinek 34 százalékát tette ki. Ezen folyamatokban egyrészt szerepet játszott, hogy a negyedévben relatíve kevés nagyösszegű szerződéskötés történt. Másrészt, a Széchenyi Kártyaprogramban szerződött hitelek értéke jelentősen csökkent a harmadik negyedév során, amely visszaesés mögött az ügyfelek által fizetett kamatok emelkedése állt: a program likviditási célú hiteleinek ügyfél által fizetett kamata 2026. július 15-től a korábbi fix 3 százalékról a 3 hónapos BUBOR aktuális mértékére – a harmadik negyedév átlaga alapján 5,5 százalékra – változott. A támogatott új hitelvolumenben az Eximbank konstrukcióinak szerepe egyre kisebb: a Demján Sándor Programban meghirdetett finanszírozási konstrukciók együttes keretösszege 900 milliárd forint, melynek 92 százalékát szeptember végén már lefedte az eddig megkötött szerződéses állomány.

A Hitelezési felmérésre adott banki válaszok alapján a vállalatok hitelhez jutási feltételei nem változtak a harmadik negyedévben, így összességében már 3 éve gyakorlatilag változatlanok a kínálati feltételek, mindössze a felárakat emelte a bankok nettó 20 százaléka. Az árjellegű feltételeket tekintve a nagyösszegű szerződések finanszírozási költsége negyedéves összehasonlításban mérséklődött jelentősebb mértékben: az 1 millió eurót meghaladó forinthitelek esetében 1,5 százalékpontos felár mellett 7,1 százalékos átlagos kamatláb volt jellemző a legfeljebb egy éves kamatperiódusú ügyletek esetében, míg a legfeljebb 1 millió euró összegű forinthiteleket 2,7 százalékpontos felár mellett 8,3 százalékos átlagos kamatlábbal szerződték.

A bankok nettó 32 százaléka élénkülő keresletet tapasztalt a vállalati hitelek iránt a harmadik negyedévben, amely mögött leginkább az ügyfelek növekvő készlet- és követelésfinanszírozási igénye állt. Az élénkülés a forint- és devizahiteleket, valamint a rövid és hosszú lejáratú hiteleket egyaránt érintette, a következő félévre előretekintve viszont a bankok már mindegyik kategóriában a kereslet csökkenésére számítanak.

2026 harmadik negyedévében folytatódott a háztartási hitelállomány három éve gyorsuló növekedése. A hitelállomány a visegrádi országok átlagos növekedési ütemét (8,6 százalék) és az EU-átlagot (3,4 százalék) meghaladóan, sőt európai összehasonlításban legnagyobb mértékben, 21,8 százalékkal nőtt éves összevetésben. A kimagasló bővülést főként a lakáshitelezés, azon belül az Otthon Start szerződéskötések, valamint a személyihitel-kibocsátások magyarázzák. Az újonnan kötött háztartási hitelszerződések értéke az előző év azonos időszakához képest másfélszeresére, 1275 milliárd forintra emelkedett.

Az Otthon Start programban 2025. szeptember és 2026. október között összesen 2,3 ezer milliárd forint értékben 66 ezer szerződéskötés valósult meg. 2026. október 28-tól azonban az Otthon Start helyébe a Wekerle Plusz Programban elérhető lakásvásárlási és -építési hitel lép, ami várhatóan a lakáshitelezés mérséklődését eredményezi a befektetési célú kereslet visszaszorítása és az árazás szigorítása miatt. A Wekerle Plusz életkorra vonatkozó felső korlátja, a korábbi lakástulajdoni hányad 50 százalék alatti maximálása, az 5 éves bentlakási kötelezettség, valamint a használt lakásvásárlások esetén 3 százalékról 5 százalékra módosuló ügyfélkamat mind a(z egyébként is kissé mérséklődő) kibocsátás csökkenése irányába hat: becslésünk szerint ez legalább 34 százalékkal csökkentheti a támogatott hitelek szerződéskötéseit.

A fogyasztási hitelezésben a személyi kölcsönök kibocsátása a meghatározó. Az új szerződéskötések értéke éves összehasonlításban 38 százalékkal nőtt 2026 harmadik negyedévében. A növekvő hitelkeresletet a magasabb hitelösszegek, az előre jóváhagyott (pre-approved) ajánlatokkal való célzott ügyfélmegkeresések, a ráfolyósítások (top-up) és a hitelkamatok csökkenése is támogatta. Ugyanakkor a személyihitel-adósok kockázatossága mérsékelt, jövedelmi kifeszítettségük nem emelkedett érdemben.

A hitelfeltételek a lakáshitelek és a fogyasztási hitelek esetében egyaránt enyhültek (a válaszadó bankok rendre nettó 6 és 23 százaléka szerint), és a következő fél évre előretekintve is hasonló arányban terveznek lazítani a hitelintézetek a sztenderdeken. A kibocsátott lakáshitelek ügyfél által fizetendő átlagos kamata az Otthon Start bevezetésekor számottevő mértékben csökkent és azóta a 3,6–3,8 százalékos szinten stagnál. A következő időszakban az ügyfélkamatok az Otthon Start Programot novembertől felváltó Wekerle Plusz Program következtében emelkedhetnek, mivel használt lakás vásárlására a továbbiakban 3 százalék helyett 5 százalékos ügyfélkamat mellett lesz lehetőség. A piaci lakáshitelek átlagos kamatlába a negyedév során 6,5 százalékról 6,3 százalékra mérséklődött, de a referenciakamatok csökkenése meghaladta a kamatlábak változását. Ennek eredményeként a piaci lakáshitelek kamatfelára szeptemberre 1,1 százalékpontra nőtt a 2023. január óta jellemző nulla százalékpont körüli átlagos értékről. A személyi kölcsönök átlagos kamatszintje tovább csökkent, így a negyedév végén 13,5 százalékot ért el.

A 2026 harmadik negyedévi Hitelezési felmérésben a bankok nettó 36 százaléka csökkenést jelzett a lakáshitelek iránti keresletben, míg a fogyasztási hitelek iránt a nettó 73 százalékuk érzékelt keresletnövekedést. A következő fél évben a válaszadó hitelintézetek nem számítanak számottevő változásra sem a fogyasztási hitelek, sem a lakáshitelek iránti keresletben. Ugyanakkor a 2026. harmadik negyedévi Hitelezési felmérésre adott banki válaszok beérkezésének határideje a 2027-es költségvetés részleteinek október 19-i ismertetése előtt járt le, így a felmérés során adott banki várakozásokba az új hitelprogramokra vonatkozó információk nem épültek be.