Budapest, 2026. június 5. – A Magyar Nemzeti Bank törvényben rögzített céljai közt közvetlenül és közvetetten is szerepel a környezeti fenntarthatóság támogatása. A klímaváltozás hatásai a különböző transzmissziós csatornákon keresztül begyűrűzhetnek a gazdasági-pénzügyi rendszerbe, hathatnak az inflációra, a devizatartalék-befektetésekre, befolyásolhatják a bankrendszer működését, ezért a jegybank elsődleges mandátumának védelme indokolja, hogy az MNB a környezeti fenntarthatósági kérdéseket is elemezze. Ezen túlmenően, a zöld mandátummal az MNB explicit jogszabályi felhatalmazást is kapott, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel, elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a környezeti fenntarthatósági szempontokat is érvényesítse.
Az MNB – hasonlóan több más jegybankhoz – a klímaváltozásra rendszerkockázati tényezőként tekint, és elkötelezett amellett, hogy a törvényben biztosított eszközrendszerével reagál ezekre a kihívásokra. Az MNB idén ötödik alkalommal publikálta a klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi jelentését, mely tükrözi a zöld átláthatóság fokozására, a kockázatértékelési módszerek fejlesztésére és a zöldfinanszírozási kezdeményezések támogatására irányuló erőfeszítéseit.
A jelentés a G20-ak Pénzügyi Stabilitási Tanácsa által létrehozott, éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoportjának (TCFD) ajánlásai alapján készült, követi az eurozónás jegybankok módszertanát, ugyanakkor azoknál szélesebb eszköz- és mutatókört fed le. A riport bemutatja az MNB klímakockázatok kezelésével kapcsolatos stratégiáit, módszereit, valamint a jegybank pénzügyi eszközeinek klíma- és természeti kockázatoknak való kitettségét. Az elemzésben a kettős lényegesség elve szerint hangsúly kerül ugyanakkor az operatív működés és a finanszírozott eszközök környezeti hatásának vizsgálatára is, valamint az egyéb, tágabb értelemben vett természeti kockázatok elemzésére is, mert az ökoszisztéma és az általa nyújtott szolgáltatások stabilitása, a biológiai sokféleség és az éghajlatváltozás összefüggenek; a hatások fizikai és átállási kockázatok formájában érinthetik a gazdasági szereplőket.
A devizatartalék legnagyobb hányadát kitevő szuverén kitettségek esetében az országok együttes emissziós pályái továbbra sem állnak összhangban a Párizsi Klímamegállapodás céljaival. Mindezek ellenére, elsősorban a relatíve rövid futamidő és az országok jelentős alkalmazkodási képessége miatt, a portfólió nagyban védett a klímaváltozás potenciális negatív pénzügyi hatásai ellen.
A devizatartalékon belül év végén több mint 2,8 milliárd euro kitettség volt zöld vagy egyéb fenntarthatósági megjelöléssel ellátott kötvényekben. Ennek részét képezi egy elkülönített, 500 millió euro névértékű zöldkötvény portfólió is, melynek pozitív környezeti hatása – többek között – körülbelül 123 ezer tonna évi elkerült ÜHG-kibocsátás. Ez hozzávetőlegesen egy 20 ezer fős magyar település karbonlábnyomának felel meg.
A mára 149 tagot – köztük főként jegybankokat és pénzügyi felügyeleteket – számláló Network for Greening the Financial System (NGFS) tagjaként az MNB továbbra is elkötelezett, hogy szorosan együttműködjön a pénzügyi rendszer szereplőivel, a gazdasági döntéshozókkal és a nemzetközi partnerekkel a környezeti fenntarthatósági kockázatok pénzügyi-gazdasági hatásainak minél pontosabb megértése és feltérképezése érdekében.