Budapest, 2015. november 3. – A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2016 januárjában elindítja a Növekedéstámogató Programot (NTP), ami a bankok piaci hitelezéshez való visszatérését segíti elő a Növekedési Hitelprogram (NHP) fokozatos kivezetésével és a pozitív ösztönzést jelentő új Piaci Hitelprogram (PHP) meghirdetésével. Az MNB célja, hogy a hitelpiac az NHP fokozatos kivezetésével is zavartalanul működjön, valamint a hitelállomány a jegybankra való kisebb ráutaltság mellett fenntartható módon növekedjen. A fenti programok eredményeképpen a vállalati, illetve a megcélzott kkv-hitelállomány 2016-ban 250-400 milliárd forinttal emelkedhet, ami 5-10 százalékos éves hiteldinamikának felel meg. A Piaci Hitelprogramban résztvevő bankok az új jegybanki eszközök igénybevételével automatikusan számszerű hitelezési vállalást tesznek, így lehetővé válik a hitelezésben aktív és passzív bankok körének elhatárolása.
A Növekedési Hitelprogram (NHP) első és második szakaszában, valamint az NHP+ konstrukcióban együttvéve több mint 28 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás (kkv) jutott finanszírozáshoz, 1800 milliárd forintot meghaladó összegben. A program következtében a 2008-2013 közötti folyamatos csökkenés után a kkv-hitelállomány 2013 végétől újra növekedni tudott, ami jelentősen, 1-1,5 százalékponttal emelte a gazdasági növekedést az elmúlt két évben.
A piaci hitelezés azonban még nem állt helyre: a bankok kockázatvállalási hajlandósága továbbra is alacsony. Az NHP keretében nyújtott hiteleket leszámítva a hosszabb futamidők esetében kedvezőtlen feltételek mellett érhető el finanszírozás a kkv-szektor számára. Az átmeneti eszközként bevezetett NHP teljesítette a program meghirdetésekor kitűzött piacépítési és növekedési célokat. Ugyanakkor az NHP ma már egyre inkább a bankok standard termékévé válik, ami hosszú távon nem támogatja a piaci alapú hitelezés helyreállítását. A fentiekre tekintettel a jegybank 2016 elejétől az NHP fokozatos kivezetéséről döntött. A kivezetési szakaszban azonban szükséges a piaci hitelezésre való áttérés segítése, az átállás új jegybanki eszközökkel történő támogatása.
Az MNB a fentiekből adódóan meghirdeti a Növekedéstámogató Programot (NTP), aminek célja, hogy a bankok piaci hitelezésre való visszaállása zavartalan legyen, a vállalati és kiemelten a kkv-hitelállomány pedig 250-400 milliárd forinttal, azaz 5-10 százalékkal bővüljön 2016-ban.
Az NTP részeként a jegybank elindítja az NHP két pillérből álló harmadik, kivezető szakaszát, melynek keretében 2016. január elejétől december végéig köthetnek hitelszerződést a hazai kkv-k. Az MNB mindkét pillért 300 milliárd forintos keretösszeggel hirdeti meg.
- Az első pillér keretében az MNB a korábbi két szakaszhoz hasonlóan 0 százalékos kamat mellett biztosít refinanszírozást a hitelintézeteknek, amelyet azok legfeljebb 2,5 százalékos kamat mellett hitelezhetnek tovább forintban a vállalkozásoknak. A második szakaszhoz képest szűkül a hitelcélok köre, valamint 1 milliárd forintra csökken a maximálisan felvehető hitelösszeg, hogy a korlátozott volumen a kisebb szereplők minél szélesebb rétege számára tegye lehetővé beruházásaik megvalósítását.
- A második pillérrel a hosszú lejáratú devizafinanszírozásban megfigyelhető piaci torzulást kívánja kezelni a jegybank, mivel a többségében devizabevétellel rendelkező vállalkozások eddig érdemben nem tudtak részesülni a programból, miközben külföldi versenytársaikhoz képest kedvezőtlenebb feltételek mellett juthattak finanszírozáshoz. Az MNB szintén 0 százalékos kamat mellett nyújt forinthitelt a hitelintézeteknek, ezt azonban egy piaci árazású devizacsereügylet (CIRS) formájában euróra cseréli a devizatartalék terhére. A hitelintézetek az így kapott forrást legfeljebb 2,5 százalékos kamatmarzs mellett adhatják tovább a természetes devizafedezettel rendelkező kkv-knak.
Az NHP fokozatos kivezetésével párhuzamosan a hitelezési kockázatok csökkentése érdekében az MNB bevezet egy új, a bankok piaci hitelezésre való átállását támogató, pozitív ösztönzőket tartalmazó intézkedéscsomagot. A Piaci Hitelprogram (PHP) az alábbi három részből áll:
- a jegybanki eszköztár kiegészítése hitelezési aktivitáshoz kötött kamatcsere-ügylettel (HIRS) és preferenciális betéti lehetőséggel;
- banki tőkekövetelményekben megtestesülő ösztönzés;
- vállalati hitelinformációs rendszer bankrendszer általi igénybevételének lehetősége.
1.) A jegybanki eszköztárt kiegészítő eszközök az igénybevétel feltételén keresztül ösztönzik a hitelezést, ugyanis a programban résztvevő hitelintézetek vállalják, hogy növelik kkv-hitelállományukat. A hitelezési aktivitáshoz kötött kamatcsere-ügyletek (HIRS) a bankok hitelezésből adódó kamatkockázatának kezelése révén, a kockázat jegybank általi részleges átvállalásán keresztül segíti a hitelezést. A HIRS ügyletek keretösszege 1000 milliárd forint, amelyek 2016-ban egy korlátozott időszakon keresztül, legfeljebb 3 éves futamidőn lesznek elérhetőek. Az igénybevétel feltétele, hogy az ügyletek futamideje alatt a bankok évente az igénybevett volumen negyedével, azaz teljes kihasználtság esetén 250 milliárd forinttal növeljék a (teljesítő) kkv-hitelállományukat. A preferenciális betételhelyezési lehetőség kiegészítő eszköz, melynek keretében a bankok irányadó kamat mellett helyezhetik el tartalékkötelezettség feletti likviditásuk egy részét elszámolási számlájukon. A bankrendszeri likviditás várható csökkenése felértékeli a likviditáskezelést segítő eszközöket, így a preferenciális betétet is. A kiegészítő eszközként bevezetett preferenciális betét keretösszege 500 milliárd forint.
2.) A banki tőkekövetelményekben megtestesülő kedvezmények szintén hozzájárulhatnak a dinamikusabb hitelezéshez. Kisebb kockázatot jelenthet egy bank működése esetén a fenntartható kkv hitelezést előtérbe helyező üzleti modell, így ilyen esetekben felmerülhet kisebb felügyeleti tőkekövetelmény alkalmazása. Az ezzel kapcsolatos pontos szabályozás a bankszektorral való egyeztetést követően konkretizálódhat.
3.) Folyamatban van az MNB-ben egy vállalati hitelinformációs rendszer kialakítása, amely hatékony eszköz lehet a bankok számára a hitelezési kockázatok minél pontosabb feltérképezésében.
A Növekedéstámogató Program előkészítési szakaszában többkörös, konstruktív egyeztetések zajlottak a Magyar Bankszövetség és az MNB között. A jegybanki célokhoz illeszkedő banki felvetéseket az MNB figyelembe vette, illetve jelentős mértékben beépítette a programba. A Piaci Hitelprogramban részt vevő bankok az eszközök igénybevételével a kkv-szegmensben számszerű hitelezési vállalást tesznek, a program így lehetővé teszi a hitelezésben aktív és passzív bankok körének elhatárolását.
Az NHP fokozatos kivezetése, illetve a hitelezési kamatcsere-ügyletek és a preferenciális betét bevezetése összességében mintegy 250-400 milliárd forinttal emelheti a 2016. évi kkv-hitelállományt, ami a vállalati és kiemelten a kkv-szegmensben évi 5-10 százalékos növekedésnek felel meg. Az MNB és a bankszektor közösen, szorosan együttműködve elérheti a kívánt hitelfordulatot.