Budapest, 2019. január 8. – 2018 harmadik negyedévében a magyar gazdaság külső finanszírozási képessége a GDP 3,4 százalékát, a folyó fizetési mérleg többlete 1,8 százalékot tett ki. A továbbra is számottevő mértékű, a régiós országok szintjét jelentősen meghaladó finanszírozási képesség hatására folytatódott a külső adósságráták csökkenése, míg a nettó közvetlentőke-befektetés érdemben bővült.
2018 harmadik negyedévében Magyarország nettó külső finanszírozási képessége a GDP 3,4 százaléka, a folyó fizetési mérleg többlete a GDP 1,8 százaléka volt. Ezzel 2010 óta folyamatosan aktívumot jelez a folyó fizetési mérleg. A finanszírozási képesség enyhe mérséklődése a 2016-ban kiugróan nagy többletet elérő áruegyenleg csökkenésére vezethető vissza, amiben a belső kereslet, ezen belül is elsősorban a beruházások dinamikus növekedése mellett átmeneti hatások is szerepet játszottak. A harmadik negyedévben ugyanis a cserearányok romlása, a paksi atomerőműnél jelentkező műszaki problémák, illetve az uniós szabályozások miatt átmenetileg gyengélkedő járműipar is mérsékelte az áruegyenleg többletét. Ezen tényezők hatását ugyanakkor tompította a szolgáltatásegyenleg többletének növekedése, illetve az EU-források felhasználásának növekedése. Az állam finanszírozási igényének csökkenése a költségvetés visszafogott hiányának köszönhető, míg a lakossági megtakarítás tovább emelkedett. Ezzel szemben a beruházások növekedésével összhangban nőtt a vállalatok finanszírozási igénye. Mind a folyó fizetési mérleg többlete, mind a külső finanszírozási képesség továbbra is számottevő mértékben meghaladja a régiós országok szintjét.
A külső finanszírozási képességgel összhangban tovább mérséklődtek Magyarország külső adósságmutatói. A nettó külső adósság a GDP 9 százaléka alá csökkent, ami a mutató eddigi legalacsonyabb szintje. A gazdaság bruttó külső adóssága 2 százalékpontos csökkenést követően a GDP 58 százalékát tette ki. Az év korábbi negyedéveihez hasonlóan a harmadik negyedévben is jelentős volt a nettó FDI-beáramlás: az első háromnegyed év 2,3 milliárd eurós értéke jelentősen meghaladja a korábbi évek azonos időszakának értékét. A külső sérülékenység szempontjából kiemelt fontosságú rövid külső adósság 18,2 milliárd euróra csökkent – így a devizatartalék szeptember végi 23,7 milliárd eurós értéke továbbra is jelentős mértékben meghaladja a befektetők által elvárt, biztonságosnak tartott szintet.