Budapest, 2020. február 17. Egy, három, hat és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank valamennyi lejáraton 14,7 milliárd forint értékű ajánlatot fogadott el. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás mintegy 50 milliárd forinttal 1942 milliárd forintra csökken.
Egy, három, hat és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott hétfőn a Magyar Nemzeti Bank. Valamennyi futamidőn a meghirdetett mennyiség mindegyik futamidőn 80 millió euro (27 milliárd forint volt), melyre a bankok egy hónapon 547 millió euro (183 milliárd forint) értékben, három hónapon 540 millió euro (181 milliárd forint) értékben, hat hónapon 525 millió euro (176 milliárd forint) értékben, míg tizenkét hónapon 455 millió euro (152 milliárd forint) értékben nyújtottak be ajánlatokat. Az MNB minden lejáraton 14,7 milliárd forint értékben kötött üzletet a bankokkal. Az egy, három, hat és tizenkét hónapos swaptenderen 8, 8, 6, illetve 5 bank vett részt.
A szerdai lejáratot és a tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 2020. február 19-én 1991 milliárd forintról 1942 milliárd forintra mérséklődik. Ebből az egy hónapos eredeti futamidejű állomány 30 milliárd forintot, a három hónapos eredeti futamidejű állomány 236 milliárd forintot, a hat hónapos eredeti futamidejű állomány 597 milliárd forintot, a tizenkét hónapos eredeti futamidejű állomány pedig 1079 milliárd forintot tesz ki.
A Monetáris Tanács 2019. december 17-i döntésével a 2020 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlanul legalább 300-500 milliárd forintban határozta meg. A Monetáris Tanács rögzítette, hogy a jegybanki swapeszközök állományát a megcélzott kiszorítási hatás figyelembevételével határozza meg.
A Magyar Nemzeti Bank mind korábbi közleményeiben, mind pedig kapcsolódó szakmai kommunikációjában jelezte, hogy kész az FX-swap eszköz állományát rugalmasan alakítani annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a Monetáris Tanács döntésének megfelelően alakuljon. Mindez azt is jelenti, hogy az MNB a jegybanki swapeszközt a megcélzott kiszorítási hatás elérése érdekében az autonóm likviditási hatások ellentételezésére használja, így önmagában a swapállomány változása monetáris politikai szempontból nem értelmezhető.
Az MNB 2020. január végi szakmai kommunikációjában arra is felhívta figyelmet, hogy a bankrendszeri likviditás a jegybanktól független autonóm tényezők következtében érdemben csökkenni fog az első negyedév hátralevő részében.