Budapest, 2020. február 10. Egy, három, hat és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank nem fogadott el ajánlatot egyik futamidőn sem. A hétfői tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 1991 milliárd forintra csökken.
Egy, három, hat és tizenkét hónapos futamidejű, forintlikviditást nyújtó devizaswap-tendert tartott hétfőn a Magyar Nemzeti Bank. A meghirdetett mennyiség mind a négy futamidőn 47 millió euro (15,89 milliárd forint) volt, melyre a bankok egy hónapon 533 millió euro (180 milliárd forint) értékben, három hónapon 603 millió euro (204 milliárd forint) értékben, hat hónapon 564 millió euro (191 milliárd forint) értékben, tizenkét hónapon 531 millió euro (180 milliárd forint) értékben nyújtottak be ajánlatokat. Az MNB egyik lejáraton sem fogadott el ajánlatot. Az egy hónapos tenderen 8, míg a három, hat és tizenkét hónapos swaptenderek mindegyikén 7 bank vett részt.
A szerdai lejáratot és a tenderek eredményét figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 2020. február 12-én 1991 milliárd forintra csökken. Ebből az egy hónapos eredeti futamidejű állomány 14,8 milliárd forintot, a három hónapos eredeti futamidejű állomány 250,8 milliárd forintot, a hat hónapos eredeti futamidejű állomány 635,7 milliárd forintot, a tizenkét hónapos eredeti futamidejű állomány pedig 1089,6 milliárd forintot tesz ki.
A Monetáris Tanács 2019. december 17-i döntésével a 2020 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlanul legalább 300-500 milliárd forintban határozta meg. A Monetáris Tanács rögzítette, hogy a jegybanki swapeszközök állományát a megcélzott kiszorítási hatás figyelembevételével határozza meg.
A Magyar Nemzeti Bank mind korábbi közleményeiben, mind pedig kapcsolódó szakmai kommunikációjában jelezte, hogy kész az FX-swap eszköz állományát rugalmasan alakítani annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a Monetáris Tanács döntésének megfelelően alakuljon. Mindez azt is jelenti, hogy az MNB a jegybanki swapeszközt a megcélzott kiszorítási hatás elérése érdekében az autonóm likviditási hatások ellentételezésére használja, így önmagában a swapállomány változása monetáris politikai szempontból nem értelmezhető.
Az MNB 2020. január végi szakmai kommunikációjában arra is felhívta figyelmet, hogy a bankrendszeri likviditás a jegybanktól független autonóm tényezők következtében érdemben csökkenni fog az első negyedév hátralevő részében.