Budapest, 2020. október 30. - A Magyar Nemzeti Bank a Költségvetési Jelentés kiadványsorozaton keresztül tájékoztatja a közvéleményt a Költségvetési Tanács működéséhez kapcsolódó döntéselőkészítő munka főbb eredményeiről. A ma publikált kiadvány célja, hogy bemutassa a 2019. évi államháztartási folyamatokat, a 2020. évi költségvetés várható alakulását a rendelkezésre álló költségvetési adatok és a júniusi Inflációs jelentéshez készült előrejelzésünk alapján. Mindezek figyelembevételével a kiadvány értékeli az egyenlegre és az államadósságra vonatkozó nemzeti és európai uniós szabályok 2019. évi tényleges, valamint a 2020. évi várható teljesüléseit is.
A 2019 júliusában elfogadott 2020. évi költségvetési törvény az ESA-hiányt a GDP 1 százalékában határozta meg a GDP 1 százalékának megfelelő tartalékok mellett. A minden korábbinál alacsonyabb hiánycélnak és a magas tartalékoknak köszönhetően a költségvetésben jelentős mozgástér állt rendelkezésre a pandémia egészségügyi és gazdasági hatásainak kezelésére. A koronavírus-járvány következtében kedvezőtlenebbé váló gazdasági környezet, valamint a járvány egészségügyi és gazdasági hatásainak enyhítése érdekében szükséges intézkedések miatt 2020-ban a költségvetés GDP-arányos hiánya 7-7,5 százalék lehet, míg a GDP-arányos államadósság 2020-ban átmenetileg 76 százalékra emelkedhet a 2019. év végi 65,4 százalékról. Az állam finanszírozását támogatja idén, és ezáltal az államadósság csökkenésének irányába hat, hogy az MNB historikusan magas 250 milliárd forintos osztalékot fizetett be a költségvetésbe.
Magyarország esetében a 2020-ra várt hiány átlagosnak, míg a hazai adósságráta idei évi emelkedése átlag alattinak tekinthető nemzetközi összehasonlításban. A kormányzatok saját várakozása szerint az EU-ban átlagosan a GDP 8,4 százalékára, míg a V3 országaiban a GDP 9,8 százalékára emelkedhet az államháztartási hiány 2020-ban. A GDP-arányos bruttó államadósság 2020-ban az EU esetében átlagosan 16 százalékponttal, míg a V4 országokban 10 százalékponttal emelkedhet az előző évhez képest. A hazai adósságráta 2009-ben 4 százalékponttal haladta meg az uniós adósságrátát, míg 2020-ban mintegy 19 százalékponttal lehet annál alacsonyabb a 2012 és 2019 között megvalósult folyamatos mérséklődésnek köszönhetően.