Az MNB Versenyképességi jelentésének célja, hogy átfogó és objektív képet nyújtson Magyarország versenyképességéről. 2019-ben az MNB megjelentette a Versenyképességi programot 330 javaslattal annak érdekében, hogy támogassa a sikeres felzárkózáshoz szükséges versenyképességi fordulatot. A 2019-ben publikált Versenyképességi tükör e javaslatok megvalósulását mérte, a most megjelenő Versenyképességi jelentés pedig a legfontosabb mutatókban történő fejlődést. A 2020. évi Versenyképességi jelentésben a 2017-es első publikációhoz képest közel 50 százalékkal, 154-re emelkedett a vizsgált indikátorok száma, melyek 95 százaléka objektív. Az eredmények átlátható összegzése és értékelése céljából az MNB kifejlesztette a Versenyképességi Indexet, amely egy kompozit mutatóba tömöríti a 12 vizsgált versenyképességi terület valamennyi mutatóját, és amely szerint Magyarország versenyképessége 19. az Európai Unióban.
Magyarországon az elmúlt egy évtizedben kialakultak az egyensúlyi felzárkózáshoz, valamint a versenyképességi fordulathoz szükséges stabil makrogazdasági alapok. A 2010-es költségvetési, valamint a 2013-as monetáris politikai fordulat megteremtette az egyensúlyi felzárkózás feltételeit. Az elmúlt években – az MNB célzott programjainak segítségével – erősödött a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása, egészséges szerkezetben nőtt a hitelezési aktivitás, diverzifikálódott a tőkepiac és folytatódott a hazai lakossági tulajdon részarányának növekedése az államadósságon belül. A vállalatok adóterheinek csökkentése, valamint a kedvező monetáris kondíciók hozzájárultak a kkv szektor termelékenységének uniós és régiós átlagot meghaladó emelkedéséhez. A munkát terhelő adók jelentős csökkentése egyszerre ösztönözte a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalát, aminek köszönhetően 2019-ben Magyarországon lényegében megvalósult a teljes foglalkoztatás. A demográfiai folyamatok terén pozitív fejlemény, hogy a termékenységi ráta a 2011. évi 1,2-ről 1,5-re emelkedett 2018-ig, amelyet a családtámogatások bővítése támogatott. Hazánkban az utóbbi években versenyképes digitális infrastruktúra épült ki, amely hozzájárult az adóelkerülés csökkentéséhez és lehetővé tette az e-közigazgatás fokozatos fejlesztését.
Az elért eredmények ellenére több területen is további erőfeszítésre van szükség a versenyképességi fordulat teljes mértékű végrehajtásához. Továbbra is fontos feladat a magyar kkv-k termelékenységének növelése, amit a digitális ugrás támogathat. A sikeres felzárkózáshoz elengedhetetlen a megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álló humán tőke folyamatos biztosítása. Ezért rövid távon kiemelten fontos a munkaerőpiac rejtett tartalékainak kiaknázása, például az atipikus foglalkoztatási formák és az országon belüli mobilitás ösztönzésével. A versenyképességi fordulathoz hosszú távon a lakosság egészségügyi állapotának javítása, a munkaképes korú népesség növekedését biztosító demográfiai fordulat és a modern kor kihívásainak megfelelő oktatási rendszer járul hozzá. A pénzügyi közvetítő rendszer eszközarányos működési költsége a legmagasabb az Unióban, ami magas lakossági hitelkamatfelárral párosul. A digitalizáció fejlesztése javítaná a szektor költséghatékonyságát, árazását és a hatékonyabb forrásallokációt. Az állami szektor az e-közigazgatás kiépítésének folytatásával, az adminisztrációs költségek további csökkentésével, a gazdaság fehérítésével, valamint a modern infrastruktúra, a hatékony energiafelhasználás és a zöld gazdaság támogatásával járulhat hozzá a termelékenység növeléséhez.
A történelmi tapasztalatok szerint a fejlett országokhoz történő sikeres felzárkózást a hosszú távon évi legalább 2-3 százalékpontos növekedési többlet biztosíthatja. A 2010 utáni átfogó és mélyreható gazdasági reformoknak köszönhetően 2013 és 2019 között hazánk átlagos GDP-növekedése 2 százalékponttal meghaladta az uniós növekedés átlagát. E gazdaságtörténeti szempontból kivételes eredmény hosszú távú fenntartásához további reformokra, versenyképességi fordulatra van szükség.