Budapest, 2023. november 15. - A Magyar Nemzeti Bank a Költségvetési Jelentés kiadványsorozaton keresztül tájékoztatja a nyilvánosságot a Költségvetési Tanács működéséhez kapcsolódó döntéselőkészítő munka főbb eredményeiről. A ma publikált kiadvány célja, hogy a Költségvetési Tanács októberi ülésének szerkesztett háttéranyagaként bemutassa a 2022. évi államháztartási folyamatokat, valamint a 2023. évi költségvetés várható alakulását az első nyolc hónapban rendelkezésre álló költségvetési adatok és az MNB szeptemberi Inflációs jelentéséhez készült előrejelzése alapján. Mindezek figyelembevételével értékeljük a költségvetési egyenlegre és az államadósságra vonatkozó nemzeti és európai uniós szabályoknak történő 2022. évi tényleges, valamint 2023. évi várható megfelelést.
A magyar államháztartás hiánya a koronavírus-válság időszakában jelentősen megnőtt. A költségvetési hiány az elmúlt években csökken, a deficit azonban rendre a célok fölött alakult. A tavalyi évben az államháztartás hiánya a GDP 6,2 százaléka volt, az idei évben pedig prognózisunk szerint a megemelt kormányzati várakozással összhangban a GDP 5,2 százalékára mérséklődhet a deficit. A kiadások szoros kontrollja azonban az új hiánycél mellett is szükséges az év hátralevő hónapjaiban.
A magas infláció mind bevételi, mind kiadási oldalon egyre jelentősebb terhet ró az államháztartásra. Az infláció gyors emelkedése 2023-ban a reálbérek csökkenése következtében jelentősen visszavetette a fogyasztást, és így negatívan hatott a fogyasztási, forgalmi adóbevételekre. Ezzel egyidejűleg a kiadások is emelkedtek az infláció hatására, ugyanis a költségvetési kiadások között több (a nyugdíjak és a kamatkiadások egy része) közvetlenül hozzá van kapcsolva az inflációhoz. Az állam kamatkiadásai a GDP 2,8 százalékáról 3,9 százalékra emelkedhetnek idén, és a növekmény fele a közvetlenül az inflációhoz kötött kamatozású állampapírokból ered.
Az államadósság-ráta csökkenése előrejelzésünk szerint tovább folytatódik, amivel teljesül az Alaptörvény és a Stabilitási törvény által előírt adósságszabály is. A GDP-arányos bruttó államadósság a 2021. év végi 76,7 százalékról 2,8 százalékponttal 73,9 százalékra mérséklődött 2022 végére. Előrejelzésünk szerint idén folytatódik a GDP-arányos bruttó államadósság csökkenése, és 2023. év végére 71 százalékra mérséklődhet az adósságráta. A 2023. évi költségvetési folyamatok a releváns mentesítési záradékok mellett várhatóan összhangban lesznek a deficitre és az államadóságra vonatkozó hazai és nemzetközi előírásokkal is.