Budapest, 2025. november 11. — A Magyar Nemzeti Bank 2025 októberében ismét lefolytatta Banki Konjunktúrafelmérését. A válaszok alapján a bankrendszer összességében változatlannak értékelte a konjunkturális helyzetet a megelőző fél évben. A bankok megítélése szerint ugyan romlott a gazdasági környezet, szigorodott a szabályozói környezet és csökkent a banki jövedelmezőség is, de a piaci verseny alakulása és a banki termékek iránti kereslet továbbra is pozitívan hat a konjunkturális helyzetre. Előretekintve a következő fél évre a bankok a konjunkturális helyzet javulását várják.
A konjunktúraérzet alakulását meghatározó tényezők:
- A gazdasági környezet romlott a bankok megítélése szerint. Az előző fél évben – 2025.II. - III. negyedév – a válaszadó intézmények nettó értelemben vett ötöde érzékelt romlást a makrokörnyezetben mind a hazai mind a nemzetközi téren. Előre tekintve 2025 IV. és 2026 I. negyedévére ugyanakkor bizakodóak a bankok, közel harmaduk a gazdasági környezet javulására számít, kifejezetten érvényes ez a nagybankokra, ahol ez az arány kétharmadhoz közelít.
- A piaci verseny fokozódását jelezték a bankok. A verseny fokozódásán belül leginkább a lakossági és a pénzforgalmi szolgáltatásokat emelték ki a válaszadók, illetve a nem banki szereplők által támasztott verseny fokozódását is jelezték.
- A forrásokhoz való hozzáférés a bankok szerint az elmúlt fél évben érdemben nem változott. Mind a rövid és a hosszú források elérhetőségét, mind a bankközi likviditási helyzetet összességében változatlannak értékelték a válaszadó bankok, továbbá előre tekintve sem lát jelentős arányuk változást e tekintetben.
- A vállalati ügyfelek hitelképessége romlott a hitelek jelentős részével rendelkező nagybankok 38 százaléka szerint, ugyanakkor ez nem járt a portfólióminőség romlásával. Összefüggésben az aktuális hazai és nemzetközi gazdasági környezettel, a nagybankok 50 százaléka számít a vállalati hitelképesség további romlására, ami 31 százalékuk szerint hitelezett portfóliójuk minőségére is hatással lehet az elkövetkező hat hónapban. A többi szegmensben érdemi változást nem jeleztek a bankok.
- A hitelkereslet bővülését az intézmények érdemi hányada érzékelte, kiemelten a lakossági szegmensben. A következő két negyedévben a bankok meghatározó hányada mind a lakossági mind a vállalati szegmensben a kereslet bővülésére számít.
- A szabályozói környezet szigorodását elsősorban a közepes és kis bankok érzékelték, míg a nagybankok összességében nem jeleztek nagyarányú változást.
- A bankok értékvesztés előtti jövedelmezőségének romlása megállt, a működési költségek emelkedését továbbá a korábbiaknak megfelelő arányuk, közel felük jelölte meg. Előretekintve a nagybankok nettó 19 százaléka számít a jövedelmezőségének növekedésére.
Összességében a javuló és a romló konjunktúrahelyzetet tapasztaló bankok különbségéből számított konjunktúraindex[1] alapján a válaszadók a működési környezetük változatlanságát érzékelték 2025 közepén, az elkövetkező fél évre előretekintve pedig a konjunkturális helyzet javulását várják.
A banki konjunktúraindex alakulása bankméret szerint
Megjegyzés: A konjunktúraindex hét komponens (gazdasági környezet, piaci verseny, források elérhetősége, ügyfélkockázat, kereslet, szabályozás, jövedelmezőség) számtani átlaga. Az utolsó adatpont előrejelzés. Forrás: MNB Banki konjunktúrafelmérés.
A Banki Konjunktúrafelmérés során a nettó arányt oly módon kapjuk, hogy az adott kérdésre javulást jelző bankok és a romlást jelző bankok számának különbségét elosztjuk a válaszadó intézmények számával. A válaszok nem kerülnek súlyozásra az egyes intézmények piaci részesedésével.
A Banki konjunktúrafelmérés részletes eredményei és ábrakészlete az MNB honlapján elérhető az alábbi linken:
https://www.mnb.hu/penzugyi-stabilitas/publikaciok-tanulmanyok/banki-konjunkturafelmeres
[1] A banki konjunktúraérzet hét komponensből tevődik össze: gazdasági környezet, piaci verseny, források elérhetősége, ügyfélkockázat, kereslet, szabályozás, jövedelmezőség. A konjunktúraindex az egyes komponensekre adott válaszok (javulás és romlás) különbségének teljes megfigyelési körhöz viszonyított arányának számtani átlagaként adódik.