Budapest, 2026. február 20. — A háztartási és a vállalati hitelek piaca egyaránt élénkült 2025 negyedik negyedévében, amelynek eredményeként a hitelintézetek háztartási hitelállománya 14,7 százalékkal, a vállalati hitelállomány pedig 7,5 százalékkal bővült éves összevetésben. Az MNB Hitelezési felmérése alapján a bankok szerint az Otthon Start hitelprogram hatására jelentősen megnövekedett lakáshitel-kereslet 2026 első felében már mérséklődhet. A bankok válaszai alapján a vállalati hitelkereslet negyedik negyedévi élénkülése 2026 első felében folytatódhat, elsősorban a forinthitelek és a rövid lejáratú hitelek piacán.

A hitelintézeti szektor háztartási hitelállománya 2025 negyedik negyedévében 643 milliárd forinttal bővült a folyósítások és törlesztések eredőjeként. Ezzel az éves növekedési ütem 14,7 százalékra gyorsult 2025 végén, amellyel a hazai hiteldinamika az európai uniós országok rangsorának élmezőnyében, Bulgária és Litvánia mögött a harmadik helyet foglalta el. A lakossági új hitelszerződések értéke a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához képest 81 százalékkal historikus csúcsra, 1304 milliárd forintra emelkedett. Ezen belül a lakáscélú hitelek kibocsátása 799 milliárd forint volt, amely éves összehasonlításban 130 százalékos növekedést jelent. A lakáshitelek kibocsátását az Otthon Start program érdemben befolyásolta: a negyedévben 16,4 ezer darab szerződéskötés történt 575 milliárd forint értékben, így a kamattámogatott hitelek aránya a harmadik negyedévi 27 százalékról 81 százalékra nőtt a folyósításokon belül. A személyi kölcsönök kibocsátása éves összevetésben 31 százalékkal bővült.

Az MNB Hitelezési felmérésére adott válaszok alapján 2025 negyedik negyedévében a bankok a lakáshitelek iránti kereslet élénkülését tapasztalták, míg a fogyasztási hitelek iránti kereslet összességében nem változott. A bankok nettó 14 százaléka a negyedév során enyhített a lakáshitelek sztenderdjein, míg a fogyasztási hitelek esetében nem változtattak a feltételeken. A következő fél évre előretekintve nettó 21 százalékuk már a lakáshitelek iránti kereslet csökkenésére számít, az Otthon Start program kezdeti hónapjaiban látott kiugró szinteket követően, ugyanakkor 45 százalékuk a fogyasztási hitelek iránti kereslet általános bővülésére számít.

2025 negyedik negyedévében a bankok a megelőző negyedévhez képest változatlanul átlagosan 6,4 százalékos kamat (THM: 6,7 százalék) mellett nyújtották a piaci alapú lakáshiteleket. Az államilag kamattámogatott konstrukciókat is figyelembe véve az újonnan hitelt felvevők által fizetendő átlagos ügyfélkamat 5,1 százalékról 3,6 százalékra csökkent decemberre az Otthon Start program nagy volumene és legfeljebb 3 százalékos ügyfélkamatainak hatására. A személyi kölcsönök piacán a fokozódó verseny a kamatokat és a felárakat egyaránt csökkentette, így a negyedik negyedév során a személyi hitelek kamatai 14,5 százalék közelébe mérséklődtek.

A hitelintézetek nem-pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya 608 milliárd forinttal bővült 2025 negyedik negyedévében, amelyben egyedi nagyügyleteknek is jelentős szerepe volt. A hitelállomány éves növekedési üteme 7,5 százalékra gyorsult. A kkv-szektor hitelállománya az előzetes adatok alapján 5,9 százalékkal nőtt éves alapon. A hazai vállalati hitelállomány növekedési üteme európai uniós összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedik el, érdemben meghaladva a 2,8 százalékos EU átlagot, de enyhén elmaradva a visegrádi országok 7,9 százalékos átlagától. A 2025 negyedik negyedévében kihelyezett 1243 milliárd forint értékű új, nem folyószámla-jellegű vállalati hitelszerződések volumene 35 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának kibocsátását. A támogatott hitelek aránya a piaci nagyügyletek számottevő aránya következtében a harmadik negyedévi 26 százalékról 17 százalékra csökkent az új, nem folyószámla-jellegű szerződéskötéseken belül a negyedik negyedévben, a kkv-k esetében ugyanakkor 33 százalékról 35 százalékra emelkedett ez az arány. Anchor

Az MNB Hitelezési felmérésére adott banki válaszok alapján – 2023 második negyedéve óta először – a megkérdezett bankok 33 százaléka tapasztalta a vállalati hitelkereslet emelkedését 2025 negyedik negyedévében. A bankok lényegében változatlanul hagyták a vállalati hitelfeltételeket. A kereslet bővülését leginkább a forinthitelek, a rövid lejáratú hitelek és a kkv-hitelek esetében tapasztalták. Ez utóbbit a Széchenyi Kártya Program kamatainak 2025. október eleji csökkenésével magyarázták a bankok. A következő fél évre előretekintve a bankok 29 százaléka számít a kereslet folytatódó élénkülésére.

Az árjellegű feltételeket tekintve a nagyösszegű vállalati eurohitelek kamatai emelkedtek, míg a kisösszegű forinthitel-kamatok mérséklődtek a negyedév során. A megvalósult, legfeljebb egy éves kamatperiódusú, piaci alapú ügyletek alapján a kisösszegű (max. 1 millió euró hitelösszegű) forinthitelek 8,8 százalékos átlagos kamattal (2,3 százalékpontos felárral), míg a nagyösszegű (1 millió euró hitelösszeg feletti) hitelek 8,3 százalékos átlagos kamatlábbal (1,8 százalékpontos felárral) kerültek szerződésre 2025 negyedik negyedévében.

A Magyar Nemzeti Bank 2026 januárjában ismét lefolytatta Banki Konjunktúrafelmérését. A válaszok alapján a bankrendszer összességében változatlannak értékelte a konjunkturális helyzetet a megelőző fél évben. A bankok megítélése szerint ugyan romlott a gazdasági környezet, szigorodott a szabályozói környezet és csökkent a banki jövedelmezőség is, de a piaci verseny alakulása és a banki termékek iránti kereslet továbbra is pozitívan hat a konjunkturális helyzetre. Előretekintve a következő fél évre a bankok a konjunkturális helyzet javulását várják.