Budapest, 2026. június 30. – Az MNB változatlanul hagyta a hazai kitettségekre vonatkozó anticiklikus tőkepuffer (CCyB) rátájának 1 százalékos mértékét 2027. július 1-jétől. A tőkekövetelmény az ingatlanpiaci kockázatokkal összefüggően alkalmazott szektorális rendszerkockázati tőkepufferrel együtt erősíti a bankok sokkellenálló képességét anélkül, hogy a banki hitelezési kapacitásnak gátját jelentené.
Az MNB által követett ciklikus rendszerkockázati térkép (CRT) és annak fő indikátorait tömörítő ciklikus rendszerkockázati index (CRI) összességében a pénzügyi rendszerben látható ciklikus rendszerkockázatok alacsony, semleges szintjét jelzik, azzal, hogy az ingatlanpiaci kitettségek kockázatai a lakáspiaci túlértékeltség és a fedezetek megterheltségének növekedése miatt emelkednek. A tartósan fennálló, érdemi lakáspiaci túlértékeltséget és a kereskedelmiingatlan-piacot övező kockázatokat azonban az MNB célzottan, mindkét szegmens vonatkozásában 1-1 százalékos szektorális rendszerkockázati tőkepuffer alkalmazásával kezeli 2026. január 1-jétől.
Ennek megfelelően a jegybank által semleges kockázati környezetben előírt 1 százalékos CCyB-rátát meghaladó követelmény meghatározása nem indokolt. Az MNB mindezekre tekintettel a 2025. július 1-jétől a hazai kitettségek vonatkozásában alkalmazandó CCyB-ráta 1 százalékos mértékét 2027. július 1-jétől is fenntartja.
Az MNB felülvizsgálta a hazai bankrendszer számára jelentős, a ciklikus kockázatok felépülése szempontjából figyelendő harmadik országok körét is. A jelentős harmadik országok listáján változatlanul Albánia, Montenegró, Oroszország, Szerbia, Ukrajna és Üzbegisztán maradt.
Az MNB a hazai kitettségek vonatkozásában alkalmazandó CCyB-ráta mértékét negyedévente állapítja meg. A jegybank minden év második negyedévének végéig azonosítja azon harmadik országok körét, amelyek a hazai bankrendszer kitettségei tekintetében jelentősek.
Tudnivalók az anticiklikus tőkepufferről, valamint annak működéséhez kapcsolódó egyéb információk
Magyar Nemzeti Bank