A kombinált pufferkövetelmények részét képező anticiklikus tőkepuffer (Countercyclical Capital Buffer, CCyB) célja a pénzügyi közvetítőrendszer hitelezési ciklusokon átívelő stabilitásának és ellenálló-képességének növelése, vagy más megközelítésben, a pénzügyi rendszer prociklikusságának ellensúlyozása. Amikor a ciklikus pénzügyi rendszerkockázat növekszik, az intézményeknek tőkét kell felhalmozniuk, hogy olyan tőkepuffereket hozzanak létre, amelyek erősítik a bankszektor rugalmasságát a stresszes időszakokban, amikor a veszteségek realizálódnak. Ez segít fenntartani a gazdaság hitelkínálatát, és tompítja a pénzügyi ciklus visszaesését. A CCyB segíthet a túlzott hitelnövekedés visszaszorításában is a pénzügyi ciklus felfutása során.

 

A hazai kitettségekre vonatkozó CCyB-ráta megállapításának keretrendszere

Forrás: MNB

Az MNB 2016. január 1-jén vezette be az eszköz keretrendszerét, összhangban az Egységes Szabálykönyv (CRR, CRD), az MNB tv., a Hpt. és a Bszt. jogszabályi követelményeivel, valamint az Európai Rendszerkockázati Testület (European Systemic Risk Board, ESRB) makroprudenciális kézikönyvével, valamint annak 2014/1-es és 2015/1-es ajánlásával.

A teljes CCyB keretrendszer három összefüggő elemből áll az eszköz EGT-szintű konzisztens alkalmazásának érdekében:

  • Az MNB rendeletben határozza meg a hazai kitettségek vonatkozásában az alkalmazandó CCyB-ráta mértékét a hitelezési ciklus helyzetétől és a hitelezési túlfűtöttségből eredő ciklikus rendszerkockázatoktól függő irányadó CCyB-ráta, a semleges kockázati környezetben elvárt ún. pozitív neutrális CCyB-ráta, valamint bármely egyéb tényező figyelembevételével. Az MNB a ciklikus rendszerszintű kockázatok intenzitását és a CCyB-ráta mértékét negyedévente felülvizsgálja és szükség esetén módosítja.
  • Az EGT országok között fennálló, 2,5 százalékos CCyB-ráta mértékig kötelező, a feletti mérték esetén önkéntes reciprocitás keretében a hazai bankrendszer EGT országokkal szembeni kitettségei vonatkozásában az EGT országok felelős hatóságai által megállapított CCyB-ráták alkalmazandók.
  • Az ESRB vonatkozó ajánlása szerint a tagállamoknak minden év második negyedévében meg kell állapítaniuk azon országok körét, amelyek a hazai pénzügyi rendszer tekintetében, az ezen országokban lévő felekkel szembeni kitettségek miatt jelentősek. A jelentős harmadik országok körének megállapítása nem csak azért fontos, mert ezen országok lényeges hatással vannak, vagy lehetnek a hazai pénzügyi intézmények anticiklikus tőkepufferére, hanem azért is, mert ezen országok kapcsán a tagállamoknak nyomonkövetési, szükség esetén pedig MNB rendeletben történő CCyB-ráta megállapítási, illetve az ESRB irányába jelentéstételi és konzultációs kötelezettsége van.

 

Az MNB 2024. júniusban hazai kitettségek vonatkozásában alkalmazandó CCyB-ráta megállapításakor a terjedő európai gyakorlathoz csatlakozva az ún. pozitív neutrális keretrendszer alkalmazásáról, valamint ennek megfelelően a CCyB-ráta megállapítására vonatkozó stratégia és módszertan megújításáról döntött.

Az MNB a módosított hazai keretrendszer alapján a túlzott ciklikus kockázattal még nem jellemezhető, semleges kockázati környezetben a hazai kitettségekre vonatkozó 1 százalékos pozitív neutrális CCyB-rátát határozott meg, ami 2025. július 1-jétől válsághelyzeten kívüli időszakokban minimum elvárásként működik. Az MNB 1 százalék feletti követelményt a ciklikus rendszerkockázatok alakulásától függően állapíthat meg a negyedéves rátadöntések során úgy, hogy a ciklikus rendszerkockázatokra reflektáló CCyB-ráta és az 1 százalékos pozitív neutrális CCyB-ráta közül a magasabb válik alkalmazandóvá. Egy esetleges stresszhelyzetben az előírt CCyB-ráta vonatkozásában dönt az MNB a feloldás szükségességéről. Az új keretrendszer bevezetésével tehát a bankszektor a válsághelyzetek kivételével a pénzügyi ciklus helyzetétől függetlenül legalább a releváns hazai kitettségértékek 1 százalékát elérő, válsághelyzetben feloldható tőkepufferrel rendelkezhet.

Az MNB a hazai kitettségekre alkalmazandó CCyB-rátát összhangban a többi EGT országban lévő kitettségre alkalmazandó CCyB-ráta EGT országok általi felülvizsgálatával negyedévente, a hazai bankrendszer tekintetében jelentős harmadik országokra vonatkozó CCyB-rátákat pedig évente egyszer vizsgálja felül.

A magyarországi kitettségekre vonatkozó anticiklikus tőkepufferráta hatályos mértéke

A magyarországi féllel szembeni kitettségek esetén alkalmazandó CCyB-ráta 2025. július 1-jétől 1 százalék.

Következő felülvizsgálat várható határideje: 2026. március 31.

A CCyB-rátával kapcsolatos legutóbbi döntések és ahhoz kapcsolódó háttérinformációk

Döntés időpontja és indoklása

Alkalmazás kezdete

CCyB ráta (%)

Sajtóközlemények

2025. december 17.

2025. július 1-jétől

1,0

Sajtóközlemény az anticiklikus tőkepufferráta felülvizsgálatáról (2025. december 31.)
2025. szeptember 24.

2025. július 1-jétől

1,0

Sajtóközlemény az anticiklikus tőkepufferráta felülvizsgálatáról (2025. szeptember 30.)
2025. június 25.

2025. július 1-jétől

1,0

Sajtóközlemény az anticiklikus tőkepufferráta felülvizsgálatáról (2025. június 30.)
2025. március 12.

2024. július 1-jétől
2025. július 1-jétől

0,5
1,0

Sajtóközlemény az anticiklikus tőkepufferráta felülvizsgálatáról (2025. március 31.)
2024. december 20.

2024. július 1-jétől
2025. július 1-jétől

0,5
1,0

Sajtóközlemény az anticiklikus tőkepufferráta felülvizsgálatáról (2024. december 31.)

Forrás: MNB

 

 

A ciklikus rendszerkockázati térkép (CRKT) és a hazai alkalmazandó CCyB-rátára vonatkozó döntést alátámasztó indikátorok (2024 negyedik negyedévétől alkalmazandó)

 

Link

 

A 2024. negyedik negyedévéig alkalmazott CCyB-ráta megállapítási módszertan szerinti döntések, indoklások és CRKT-k

 

Korábbi döntések és indoklások és rendszerkockázati térképek

 

A hazai alkalmazandó CCyB-ráta meghatározásának alapjául szolgáló módszertan

 

Alkalmazandó: 2024 IV. negyedévtől

Alkalmazandó: 2024. II. és III. negyedéve között

Alkalmazandó: 2024 I. negyedévig

 

EGT országok kitettségeire vonatkozó CCyB-ráták hatályos mértékei

 

EGT országok alkalmazandó anticiklikus tőkepufferrátái (ESRB honlap)

 

Jelentős harmadik országbeli kitettségekre vonatkozó CCyB-ráták hatályos mértékei

 

A hazai bankrendszer tekintetében jelentős harmadik országok köre az MNB 2025. június 25-i döntése alapján: Albánia, Montenegró, Oroszország, Szerbia, Ukrajna és Üzbegisztán.

Következő felülvizsgálat határideje: 2026. június 30.

Az MNB a hazai bankrendszer tekintetében jelentős harmadik országok kitettségeire vonatkozóan 2016 óta nem állapított meg a jelentős harmadik országok felelős hatóságai által megállapítottól eltérő CCyB-rátát. Ennek megfelelően az intézményeknek jelenleg a harmadik országok felelős hatóságai által megállapított CCyB-rátákat kell alkalmazniuk az adott országokban lévő kitettségeik vonatkozásában.

A jelentős harmadik országok közül több országban pozitív CCyB-ráták alkalmazandóak az ezen országokban lévő kitettségekre. (A bankoknak ezen rátadöntéseket nyomon kell követniük és a megállapított rátákat alkalmazniuk kell intézményspecifikus CCyB megállapításakor, illetve a vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésekor.)

A jelentős harmadik országok CCyB-ráta döntései (2025. december 17-i állapot)

Országok (kitettségek)

Alkalmazandó CCyB-ráta az adott országban lévő kitettségek vonatkozásában (%)

Alkalmazandó

CCyB-ráta hatályba lépése

Albánia


0,50

2025. december 30.

Montenegró

1,00

2026. január 1.

Oroszország


0,50


2025. július 1.

Szerbia

0,00

-

Ukrajna

0,00

-

Üzbegisztán

0,00

-

Forrás: nemzeti makroprudenciális hatóságok honlapjai

Következő felülvizsgálat határideje: 2026. december 31.

 

Sajtóközlemények

 

Sajtóközlemény az anticiklikus tőkepufferráta felülvizsgálatáról (2025. december 31.)

Archívum

 

Rendelet

 

27/2022. (VI.11.) MNB rendelet az anticiklikus tőkepuffer képzésének feltételeiről és az anticiklikus tőkepufferráta mértékéről

Archívum