Budapest, 2025. június 1. – Jelentősen nőtt itthon a zöld hitelállomány, illetve a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat érvényesítő (ESG) befektetési alapok és életbiztosítások mögé választható ESG befektetések volumene, a hazai bankrendszer klímakockázati kitettsége nem változott. A pénzügyi szabályozásban hangsúlyosabban megjelenő fenntarthatósági előírásokkal összhangban a felügyeleti elvárások is nőttek a pénzügyi intézményekkel szemben. A jegybank célzott kezdeményezésekkel támogatja a pénzügyi rendszert a zöld átállás érdekében.
A globális átlaghőmérséklet továbbra is a kritikus 1,5 fokos küszöbérték körül ingadozik, ezért az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése változatlanul alapvető fontosságú – foglalja össze a folyamatokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Zöld pénzügyi jelentése. Az éghajlatváltozás Magyarországon is egyértelmű: 1901 óta a tavalyi volt a legszárazabb június, és az ország tíz legmelegebb évének mindegyike a 2000-es évekre esett.
A hazai pénzügyi szektor kedvező híre, hogy a bankrendszer továbbra is ellenálló a klímakockázatokra nézve. Nem nőttek érdemben az átállási kockázatok, amelyek meglévő bankrendszeri hatása kezelhető a jegybank rövid távú klímastressztesztjének eredményei alapján. A banki portfóliók nagyobb része viszont továbbra is magas üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységeket finanszíroz. A bankrendszer hosszú távú ellenállóképességének biztosításához tovább kell fejleszteni többek között a banki kockázatkezelési gyakorlatokat. A banki portfóliókban a zöld ágazatok előtérbe helyezését, és ezáltal a klíma- és környezeti kockázatok mérséklését, az MNB bővített, újabb egy évvel meghosszabbított Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény (TKK) programja immár még szélesebb körben támogatja.
A TKK programba bevont banki zöld kitettségek értéke elérte a 1728 milliárd forintot tavaly, ami dinamikus, 28 százalékos éves bővülést jelent. Az egyéb, TKK programon kívüli zöld hitelekkel együtt 6,3 százalékra nőtt a zöld lakáshitelek aránya a hazai lakáshitelpiacon (ezek 40 százaléka a legmagasabb energetikai besorolású ingatlanokat finanszírozta). A zöld vállalati és önkormányzati hitelek aránya 7 százalék volt 2025 végén, döntő részben napenergia-termelést és fenntartható kereskedelmi ingatlanokat finanszírozva.
A zöld állampapírok aránya stagnált, bár állományuk mintegy 500 milliárd forinttal bővült, emellett a zöld jelzáloglevelek volumene is nőtt. Számottevően nőtt a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási, illetve fenntarthatósági fókuszú befektetési alapok, továbbá befektetési életbiztosításokhoz (unit-linked) választható ESG szempontú eszközalapok volumene is: együttes nettó eszközértük a 3 300 milliárd forintot közelíti. Szem előtt tartva a befektetők megfelelő tájékoztatását és a „zöldre festés” kockázatának csökkentését, a fenntartható célokkal rendelkező, kollektív befektetési eszközök átláthatóságát elősegítve az MNB Névhasználati ajánlást adott ki, illetve továbbfejlesztette a Zöld Pénzügyi Termékkeresőjét.
A jegybank fenntartható pénzügyekkel kapcsolatos szabályozó eszközei, elsősorban vezetői körlevelek, útmutatók és az MNB zöld ajánlásai segítik az ESG kockázatok integrálását a pénzügyi intézmények működésébe, illetve iránytűként szolgálnak a piacnak az – egyre összetettebb – nemzetközi szabályozási rendszerben való eligazodásban.
Magyar Nemzeti Bank