Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

A vállalati és a háztartási hitelezés is számottevően bővült 2020 első negyedévében, a koronavírus-járvány még nem gyakorolt érdemi hatást

nyomtatás

Budapest, 2020. május 21. — Mind a vállalati, mind a háztartási hitelezés dinamikusan bővült az idei év első negyedévében. A nemzetközi összehasonlításban kiugró dinamika mögött ugyanakkor részben technikai hatások, részben pedig a már korábban elindított hiteligénylések állnak. A bankok a koronavírus-járvány kedvezőtlen gazdasági hatásaival összhangban a hitelfeltételek szigorítását tervezik és csökkenő hitelkeresletre számítanak, így a hitelezési aktivitás jelentősen mérséklődhet az elkövetkező időszakban. Az állami és jegybanki programok ugyanakkor támaszt adhatnak a hitelezésnek mind a vállalati szektorban (például az NHP Hajrá), mind a háztartásoknál (Családi Otthonteremtési Kedvezmény, Babaváró kölcsön).

A vállalati hitelállomány a tranzakciók eredőjeként 2020 első negyedévében 420 milliárd forinttal emelkedett, nagyobbrészt a forinthitelek bővülése mellett. A kiemelkedő bővülés mögött alapvetően egyedi, nagy volumenű ügyletek folyósítása, illetve a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében bevezetett törlesztési moratórium technikai hatása áll.[1] Az éves 16 százalékos növekedés nemzetközi összehasonlításban továbbra is kiemelkedőnek számít, előretekintve ugyanakkor a globális koronavírus-járvány következtében a hitelezési aktivitás jelentősen mérséklődhet már a következő hónapokban. A kkv-hitelek állománya éves bővülése előzetes adatok alapján 14 százalékot tett ki. Az új vállalati hitelek kibocsátása pénzpiaci ügyletek nélkül 652 milliárd forintot tett ki a vizsgált időszakban, mellyel a kihelyezés éves átlagban 4 százalékkal csökkent. A növekvő mértékű forgóeszköz-finanszírozás következtében a rövid lejáratú hitelek aránya 50 százalékra emelkedett az új kibocsátásban (ez az arány 2019-ben 40 százalék alatt alakult). A hitelintézetek az NHP fix konstrukció keretében a negyedév során több mint 71 milliárd forint összegben kötöttek forintszerződéseket (ebből 46 milliárd forintot társas vállalkozásokkal). A 2019-ben indított konstrukció kihasználtsága 2020. március 31-én összesen 486 milliárd forintot tett ki, ennek kétharmada társas vállalkozásokhoz volt köthető. Áprilistól a kkv-szektor hitelezését az MNB Növekedési Hitelprogramjának új, NHP Hajrá konstrukciója is támogatja.

A Banki Konjunktúrafelmérés 2020. első negyedévi eredményei alapján a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásaival összhangban a bankok a külső és belső gazdasági helyzet romlását tapasztalták, és ennek további folytatódására számítanak a következő fél évben is. A bankok főleg a vállalati szegmensben az ügyfelek hitelképességének romlásáról számoltak be. Több bank jövedelmezőségének csökkenése mellett a kockázati étvágy is érdemben mérséklődött. Mindezzel összhangban a negyedév során a Hitelezési felmérésben részt vevő bankok közel egyharmada szigorított a vállalati hitelfeltételeken. A következő fél évben a bankok szinte teljes köre tervez további szigorításokat valamennyi vállalatméret kategóriában, többek között kiemelten a fedezeti követelmények és a megkövetelt hitelképesség terén. Iparágspecifikus problémákra hivatkozva az üzletiingatlan-hitelek sztenderdjei is szigorodtak, ami az elkövetkező negyedévekben is folytatódhat. Egyelőre a bankok kis aránya tapasztalta a vállalati hitelkereslet mérséklődését 2020 első negyedévében, a következő fél évben ugyanakkor – az eurozóna bankjaival ellentétben – a bankok nettó értelemben vett 40 százaléka visszaesésre számít.

A háztartások hitelállománya az első negyedévben 241 milliárd forinttal bővült, így az állomány éves növekedése elérte a 19 százalékot. A nemzetközi összehasonlításban is kiugró bővüléshez a folyósítások dinamikáján túl március második felében a törlesztési moratórium technikai hatása is hozzájárult. A bővülés üteme ugyanakkor várakozásunk szerint érdemben mérséklődni fog a koronavírus-járvány következtében, a lakáspiaci és a fogyasztási kereslet visszaesésének hatására. Az új kibocsátás volumene 590 milliárd forintot tett ki az első negyedévben, ami másfélszeres éves növekedést eredményezett. A lakáshitelezés egyelőre robusztus, de a személyi kölcsönök negyedéves kibocsátása már enyhe mérséklődést mutatott, részben a fedezetlen fogyasztási hitelek költségének (THM) idei maximálása indukálta termékfejlesztési leállás miatt.

Az államilag támogatott hitelprogramok ugyanakkor támaszt adhatnak a háztartási hitelezésnek. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) keretein belül megkötött szerződések száma és volumene is emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva mind a használt, mind az újépítésű lakások esetében. A negyedéves lakáshitelkibocsátás 23 százaléka kötődött a CSOK-hoz, ami historikusan magasnak tekinthető. A Babaváró hitelek iránti kereslet a romló gazdasági környezet ellenére is erőteljes – bár a tavalyihoz képest mérsékeltebb – maradhat, a termék kedvező feltételei, az állami kezességvállalás, továbbá a konstrukciót igénybe vevők körének relatíve magas jövedelme miatt. A babaváró hitelek kibocsátása a program indulása óta összesen 689 milliárd forintot tett ki 2020. május 15-ig, ami 71.211 darab hitelszerződéshez kapcsolódott.

A koronavírus-járvány következtében romló gazdasági kilátások, a kockázati tolerancia csökkenése és az ügyfelek hitelképességének megváltozása miatt a Hitelezési felmérésben résztvevő bankok nettó értelemben vett fele szigorított a lakás- és fogyasztási hiteleinek feltételein, elsősorban a minimálisan megkövetelt hitelképességi szinten. Előretekintve az intézmények jelentős része további szigorítást helyezett kilátásba. A bankok a negyedév során a fogyasztási hitelek iránt már a kereslet csökkenését érzékelték, a második és harmadik negyedévben pedig több mint 80 százalékuk a lakáshitelek keresletében is visszaesést vár, összhangban az európai folyamatokkal.

Az MNB a Hitelezési folyamatok című kiadványt legközelebb 2020 szeptemberében teszi közzé. A kiadvány célja, hogy részletes képet mutasson a hitelezés legfrissebb trendjeinek alakulásáról, valamint segítséget nyújtson e folyamatok megfelelő értelmezéséhez. Ennek érdekében részletesen bemutatja a hitelaggregátumok, a bankok által észlelt hitelkereslet, valamint a hitelezési feltételek alakulását a hitelezési felmérés eredményeit, illetve a bankrendszeri mérleg- és kamatstatisztikákat felhasználva. A hitelezési felmérés részletes eredményei és ábrakészlete az MNB honlapján elérhető az alábbi linken:

Hitelezési felmérés

[1] A március közepével elindított törlesztési moratórium a visszafizetések átmeneti szüneteltetése következtében technikailag magasabb állománybővülést eredményez. Emellett a vállalati szektorban a moratóriummal kapcsolatos egyeztetések elhúzódása miatt a március második felére eső törlesztések is nagymértékben visszaestek.

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem