Budapest, 2026. május 28. — A vállalati és a háztartási hitelek piaca egyaránt élénkült 2026 első negyedévében, így a hitelintézetek vállalati hitelállománya 9,7 százalékkal, a háztartási hitelállomány pedig 17,3 százalékkal bővült éves összevetésben. Az MNB Hitelezési felmérése alapján a bankok szerint továbbra is várat magára a fordulat a beruházási hitelek keresletében. A lakáshitelezést egyértelműen az Otthon Start Program határozza meg. A magas szinten lévő lakáshitel-kereslet 2026 folyamán a bankok szerint mérséklődni fog.
A vállalati hitelállomány éves növekedési üteme 2026. március végén 9,7 százalékot tett ki, ezzel meghaladva a régiós (8,5 százalék) és az EU-átlagot (3,5 százalék). A kkv-szektor hitelállománya az előzetes adatok alapján 8,9 százalékkal nőtt éves alapon. Az új szerződéskötések negyedéves értéke 72 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. A támogatott hitelek aránya az új szerződéskötéseken belül az első negyedévben nem változott: a teljes vállalati kibocsátás 17 százalékát, a mikro-, kis- és középvállalkozások hiteleinek 36 százalékát tették ki.
A Hitelezési felmérésre adott banki válaszok alapján nem változtak a vállalatok számára a hitelhez jutás feltételei az első negyedévben, így már 3 éve közel változatlanok a kínálati feltételek. A kisösszegű szerződések finanszírozási költsége kissé csökkent, a nagyösszegűeké kissé emelkedett: a legfeljebb egy éves kamatperiódusú, piaci ügyletek a legfeljebb 1 millió euró összegű forinthitelek esetében 2,2 százalékpontos felár mellett 8,6 százalékos átlagos kamatlábbal, míg az 1 millió eurót meghaladó hitelek esetében 2,1 százalékpontos felár mellett 8,5 százalékos átlagos kamatlábbal kerültek szerződésre.
A vállalati hitelkereslet a bankok 16 százaléka szerint élénkült az első negyedévben, elsősorban a rövid lejáratú és a forintban denominált hitelek iránt; a devizahitelek és a hosszú lejáratú, beruházási célú hitelek kereslete érdemben nem változott. 2026 második és harmadik negyedévében a bankok nettó negyede számít a kereslet folytatódó élénkülésére, a fordulat a beruházási hitelek iránti keresletben azonban továbbra is várat magára.
A hazai háztartási hitelezést 2026 első negyedévében is élénkülés jellemezte. A hitelállomány a régiós átlagot (7,2 százalék) és az EU-átlagot (3,1 százalék) is meghaladó mértékben, éves alapon 17,3 százalékkal bővült 2026 márciusában. Az újonnan kötött háztartási hitelszerződések értéke az előző év azonos időszakához képest 54 százalékkal emelkedett. A lakáshitelek kibocsátása éves összehasonlításban duplázódást mutatott, melyet leginkább az Otthon Start Program határoz meg: a kibocsátás 72 százalékát adta a termék, amelynek keretében 2025. szeptember óta összesen mintegy 1200 milliárd forint értékű szerződéskötés történt több mint 33 ezer szerződéssel. A program indulásakor a támogatott lakáshitelek aránya egyötödről négyötödre emelkedett. Az Otthon Start hitelek szerződéses összege lényegesen magasabb (átlagosan 35 millió forint), mint a CSOK Plusz (21 millió forint) és a piaci lakásvásárlási vagy -építési (20 millió forint) hiteleké. A személyi kölcsönök kibocsátása éves összevetésben 22 százalékkal bővült.
A kibocsátott lakáshitelek ügyfél által fizetendő átlagos kamata az Otthon Start bevezetésekor 3,6 százalékra csökkent, és márciusig ezen a szinten maradt. A piaci lakáshitelek átlagos kamatlába 6,5 százalék körül stagnált (átlagos THM 6,7 százalék). Ennek ellenére a Hitelezési felmérésben a bankok egyharmada jelezte, hogy szigorított a lakáshitelek feltételein az első negyedévben, amely elsősorban a felárakat érintette.
A bankok megítélése szerint a lakáshitelek iránti kereslet a 2025 végén megemelkedett szinthez képest stagnált, előretekintve egyötödük már mérséklődést vár. A fogyasztási hitelek iránti kereslet a bankok 40 százaléka szerint csökkent az első negyedévben, 2026 közepére viszont hasonló arányban a kereslet élénkülését vetítették előre.