Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN
EN

Iratbetekintés

nyomtatás
Iratbetekintés

1. Tájékoztató az iratbetekintési jogról

Jelen tájékoztató célja, hogy gyakorlati segítséget nyújtson az ügyfeleknek, és a hatósági eljárás egyéb résztvevőinek – továbbá, bizonyos feltételek teljesülése mellett ügyfélnek nem minősülő harmadik személyeknek – ahhoz, hogy az iratbetekintési jogukat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hatósági eljárása során a betekinthető adatok vonatkozásában gyakorolhassák.

Az eljárás irataiba való betekintés joga (iratbetekintési jog) az ügyfelet, a tanút, illetve hatósági eljárás egyéb résztvevőit, továbbá az ügyfélnek nem minősülő harmadik személyeket megillető jog.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNBtv.) szabályozza az MNB hatósági eljárásaiban az iratbetekintési jog gyakorlását, az iratbetekintési jog gyakorlásához kapcsolódó az MNBtv. által nem szabályozott kérdések tekintetében az MNBtv. 46. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az általános közigazgatási eljárásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezései is alkalmazandók.

Figyelemmel az MNBtv. 46. § (2) bekezdés 1. pontjában foglaltakra fontos kiemelni, hogy az iratbetekintési jogot (is) jóhiszeműen kell gyakorolni, továbbá, hogy az MNB-nek, mint hatóságnak az Ákr. 4. §. pontjában foglaltakra tekintettel a hatékonyság érdekében úgy kell megszerveznie a hatósági tevékenységét - így az iratbetekintési jog gyakorlásának biztosítását is - hogy az a legkevesebb költséget okozza, és az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen.

Az iratbetekintési jog hatósági ügyekben gyakorolható. Az olyan ügyben tehát, amely az MNBtv. szerint nem minősül hatósági ügynek (MNBtv. 45. §), az MNB az iratbetekintési jog gyakorlására vonatkozó kérelmet elutasítja. (Az MNBtv. hivatkozott rendelkezése alapján nem lehet betekinteni például állásfoglalás kiadásához kapcsolódó iratokba.)

Hatósági ügyek vonatkozásában is vannak korlátai az iratbetekintési jognak, ennek eseteit a Törvényi tilalmak és az iratbetekintési jog korlátozása fejezet tartalmazza.

2. Általános információk az iratbetekintési joggal kapcsolatosan

Az MNB, mint hatóság az ügyfél és a hatósági eljárás egyéb résztvevője, számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és elősegíti az ügyféli jogok gyakorlását.

Az MNB ügyfél- és tanú tájékoztatói tartalmazzák az iratbetekintési jogra vonatkozó figyelemfelhívást, az ügyfelet/tanút megillető jogok felsorolásánál.

2.1. Ki jogosult iratbetekintésre?

  •  ügyfél1: az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba, kivéve, ha az MNB - az eljárás eredményessége érdekében - végzéssel elrendeli, hogy az eljárás irataiba csak a bizonyítási eljárás lezárását követően tekinthet be, vagy az ügyfél iratbetekintésre irányuló kérelmét végzéssel elutasítja. Az ügyfél a bizonyítási eljárás lezárását megelőzően is betekinthet abba az iratba, amelynek megismerése az eljárás során hozott önálló jogorvoslattal támadható végzéssel szembeni jogorvoslati joga gyakorlásához szükséges [MNB tv. 49/B. § (1) bekezdése]
  • tanú: a vallomását tartalmazó iratba tekinthet be [MNBtv. 49/B. § (2) bekezdése]
  • a szemletárgy birtokosa: a szemléről készített iratba tekinthet be [MNBtv. 49/B. § (2) bekezdése]
  • ügyfélnek nem minősülő harmadik személy: akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha – lehetőség szerint hivatalos irat útján – igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint, ha a védett adat megismerésének törvényi feltételei fennállnak [MNBtv. 49/B. § (2) bekezdése]

Törvény egyes ügyfajtákban meghatározhatja az iratbetekintésre jogosult személyek körét. Ha az iratok között közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok vannak, akkor arra vonatkozóan az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szabályai alapján bárki közérdekű adatigénnyel élhet.

2. Ki számít ügyfélnek az MNB eljárásaiban?

Az MNB engedélyezési, ellenőrzési, fogyasztóvédelmi ellenőrzési, piacfelügyeleti eljárásában, valamint felügyeleti ellenőrzése során, továbbá az MNBtv.-ben hivatkozott rendszerkockázati tőkepuffer képzésére való kötelezésre vonatkozó hatósági eljárása során ügyfél az,

  • akire nézve az MNB jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg,
  • akit az MNB ellenőrzése alá von,
  • aki engedélyezés iránt az MNB-hez kérelmet nyújt be,
  • akire nézve az MNB által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz [MNBtv. 47. § (1) bekezdése]

Az MNB kérelemre indult fogyasztóvédelmi eljárásában ügyfél:

  • a fogyasztó, az az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki a vonatkozó jogszabálynak megfelelő kérelmet nyújtott be az MNB-hez [MNBtv. 81. § (2) bekezdés a) pontja, MNBtv. 81. § (3) bekezdése],
  • továbbá az, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti,
  • akit az MNB ellenőrzés alá vont,
  • akivel szemben az MNB kötelezettséget állapít meg, illetve
  • akire nézve az MNB által vezetett hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

2.3. Mikor gyakorolható az iratbetekintés joga?

Az iratbetekintésre jogosultak az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is gyakorolhatják az iratbetekintési jogot, kivéve, ha az MNB - az eljárás eredményessége érdekében - végzéssel elrendeli, hogy az eljárás irataiba csak a bizonyítási eljárás lezárását követően lehet betekinteni, vagy az iratbetekintési kérelmet végzéssel elutasítja.

Az ügyfél a bizonyítási eljárás lezárását megelőzően is betekinthet abba az iratba, amelynek megismerése az eljárás során hozott önálló jogorvoslattal támadható végzéssel szembeni jogorvoslati joga gyakorlásához szükséges. Az iratbetekintésre jogosult kérelme alapján az MNB a bizonyítási eljárás lezárását megelőzően, a fentiekben megjelölttől eltérő okból is engedélyezheti az iratokba történő betekintést, ha az nem veszélyezteti az eljárás eredményességét. [MNBtv. 49/B. § (1)-(4) bekezdése]

2.4. Mit tartalmaz az iratbetekintés joga?

Az ügy iratainak megtekintését. Az ügyfél iratbetekintési joga végzéssel korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményez. [MNBtv. 67/B. § (2) bekezdése]. Az MNB az iratbetekintést engedélyező végzésben - ha az az adat jogosulatlan személyek általi megismerésének megakadályozása miatt szükséges - az adat lehető legszükségesebb mértékben és körben való megismerhetővé válása érdekében az iratbetekintés gyakorlása részletes szabályainak meghatározása mellett kivételesen, ha az ügyfél törvényes jogainak gyakorlása csak olyan adat megismerésének lehetővé tételével biztosítható, amely adatnak a betekintést kérő általi pontos ismerete az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekét közvetlenül és visszafordíthatatlanul sértheti, előírhatja, hogy az iratbetekintés csak az ügyfelet képviselő ügyvéd vagy az ügyfél által megbízott szakértő személy útján gyakorolható azzal, hogy a megismert korlátozottan megismerhető adatok nem tárhatók fel az ügyfélnek sem. [MNB tv. 49/B. § (8) bekezdés b) pontja]

Az MNB az iratbetekintést engedélyező végzésben - ha az adat jogosulatlan személyek általi megismerésének megakadályozása miatt szükséges - az adat lehető legszükségesebb mértékben és körben való megismerhetővé válása érdekében az iratbetekintés gyakorlása részletes szabályainak meghatározása mellett az iratról való másolat-, illetve kivonatkészítés jogát korlátozhatja. [MNBtv. 49/B. § (8) bekezdés a) pontja]

Az ügy iratairól másolat kérését (a másolatot és a kivonatot) az MNB kérelemre hitelesíti.

Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében az MNB megismerhetetlenné teszi azokat a védett (személyes és egyes titokkörökbe, például – bank-, biztosítási-, értékpapír-, fizetési-, üzleti titokba tartozó) adatokat, titkokat, amelyek megismerésére az iratbetekintésre jogosult személy nem jogosult.

2.5. Milyen költsége van az iratbetekintésnek és a másolat készítésének? Mikor és milyen módon kell a költségeket megfizetni?

Az iratbetekintési jog gyakorlása ingyenes abban az esetben, ha az iratbetekintési jog gyakorlója az MNB-től másolatot nem kér, vagy az iratbetekintés jogát gyakorolva saját maga készít másolatot vagy feljegyzést. Ezzel esik egy tekintet alá, ha az ügyfél az iratot olyan digitális formában rögzíti, amelyről később módjában áll az irattal megegyező tartalmú további példány(ok) reprodukciója.

Amennyiben az iratbetekintésre jogosult másolatot kér a hatósági eljárás során, akkor illetéket kell fizetni. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerint, hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat illetéke oldalanként magyar nyelvű másolat esetében 100 forint, idegen nyelvű másolat esetében 300 forint. A nem hitelesített másolat illetéke oldalanként 100 forint. Az illetéket a másolat átvételekor az eredeti iraton illetékbélyeggel kell megfizetni.

A másolatkészítés várható költségeiről az MNB az iratbetekintést kérő személyt előzetesen tájékoztatja.

Az MNB az ügyfél kérelmére egy alkalommal külön illeték vagy díj felszámítása nélkül ad ki másolatot a vele nem közölt végzésről [Ákr. 85. § (2) bekezdése].

2.6. Mi vagy ki korlátozhatja az iratbetekintési jogot?

Törvényi tilalmak és az iratbetekintési jog korlátozása

Az MNB tv. vonatkozó rendelkezései szerint nem lehet betekinteni:

  • a döntés tervezetébe,
  • felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba, illetve annak a minősített adatot tartalmazó részébe,
  • olyan iratba, amely törvény által védett titkot tartalmaz, így különösen: az üzleti, a bank-, a biztosítás-, az értékpapír-, a pénztártitkot-, a fizetési titkot tartalmazó iratba,
  • az olyan iratba vagy az irat olyan részébe, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat - ide nem értve a minősített adatot - megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az MNBtv.-ben biztosított jogai gyakorlásában [Ákr. 28.§.]

Az iratbetekintési jog MNB, mint hatóság döntésétől (mérlegelésétől) függő korlátozása

  • az iratbetekintési jog korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményez [MNBtv. 67/B. § (2) bekezdése],
  • az MNB az iratbetekintést engedélyező végzésben - ha az az adat jogosulatlan személyek általi megismerésének megakadályozása miatt szükséges - az adat lehető legszükségesebb mértékben és körben való megismerhetővé válása érdekében az iratbetekintés gyakorlása részletes szabályainak meghatározása mellett kivételesen, ha az ügyfél törvényes jogainak gyakorlása csak olyan adat megismerésének lehetővé tételével biztosítható, amely adatnak a betekintést kérő általi pontos ismerete az adat jogosultjának az adat titokban tartásához fűződő érdekét közvetlenül és visszafordíthatatlanul sértheti, előírhatja, hogy az iratbetekintés csak az ügyfelet képviselő ügyvéd vagy az ügyfél által megbízott szakértő személy útján gyakorolható azzal, hogy a megismert korlátozottan megismerhető adatok nem tárhatók fel az ügyfélnek sem [MNBtv. 49/B. § (8) bekezdés b) pontja],
  • az MNB dönthet az iratbetekintési jog korlátozásáról, a kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú ügyfél, tanú, szemletárgy-birtokos vagy megfigyelt személy védelme érdekében az érintett személy adatainak zárt kezeléséről és az iratbetekintési jog korlátozásáról. (Ákr. 30. §)

Az iratbetekintési jog ügyfél kérelmére történő korlátozása

Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének (magántitok) védelme érdekében, az ügyfélnek a kérelmében pontosan meg kell határozni az üzleti titokként vagy magántitokként2 kezelendő adatot és - az egyes adatok tekintetében külön-külön - ennek indokait, így különösen azt a védendő érdeket, amely az adat jogosulatlan személy általi megismerése esetén sérülne [MNBtv. 49/B. § (5)-(6) bekezdései].

Az MNB a kérelemnek – a körülmények körültekintő mérlegelése alapján – akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában [MNBtv. 49/B. § (5) bekezdés].

Az ügyfél e kérelmében pontosan meg kell határoznia az üzleti titokként vagy magántitokként kezelendő adatot és - az egyes adatok tekintetében külön-külön - ennek indokait, így különösen azt a védendő érdeket, amely az adat jogosulatlan személy általi megismerése esetén sérülne.

Annak vizsgálata mellett, hogy az iratbetekintést kizáró, illetve korlátozó okok a kérelem elbírálásakor fennállnak-e, az MNB által az alábbi döntések hozhatók az iratbetekintési kérelem vonatkozásában:

  • iratbetekintés biztosítása végzéssel (iratbetekintés biztosítása a részletszabályokból következő esetleges korlátozások figyelembe vételével és érvényesítése mellett, az iratbetekintést kérő személy által meg nem ismerhető személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételét követően),
  • iratbetekintési kérelem elutasítása végzéssel (MNBtv. 49/B. §),

Az első esetben az MNB – amennyiben indokolt, a törvény által védett titkok megőrzése érdekében részben utasítja el az iratbetekintési kérelmet, és – az MNBtv. rendelkezései szerint gondoskodik a személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéről (anonimizálásáról). Az MNB felhívja a figyelmet e körben arra, hogy az anonimizáláshoz szükséges időtartam az iratanyag terjedelmétől függ. Amennyiben az iratbetekintést kérő személy nagy terjedelmű iratanyagra vonatkozóan terjeszt elő iratbetekintési kérelmet az MNB-hez, abban az esetben hosszabb az anonimizáláshoz szükséges időtartam, azonban az MNB törekszik azt rövid időn belül elvégezni.

3. Gyakorlati kérdések az iratbetekintéssel kapcsolatosan

3.1. Hol történik az iratbetekintés?

Az iratbetekintés az MNB Ügyfélszolgálatán (1013 Budapest, Krisztina körút 39.), előre egyeztetett időpontban történik. Az MNB Ügyfélszolgálata a Koronaőr köz felől közelíthető meg, a bejutás fogyatékossággal élő személyek számára akadálymentes. Az időpont előzetes egyeztetése során az ügyfél és más iratbetekintésre jogosult, valamint a képviselőik (a továbbiakban együtt: iratbetekintést kérő vagy iratbetekintő) pontos tájékoztatást kap az iratbetekintés menetéről és annak helyszínéről.

3.2. Ki és mi alapján járhat el az iratbetekintés során az iratbetekintést kérő képviseletében?

Az iratbetekintési jog személyesen és képviselő útján is gyakorolható. Az MNB minden esetben vizsgálja az iratbetekintő képviseleti jogosultságát. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát köteles igazolni. A képviseleti jogosultság meghatalmazással igazolható, amelyet közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani (Ákr. 14. §) Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az iratokhoz csatolni.

A jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja (Ptk. 3:29.-3:30. §-ai). (Meghatalmazottként eljárhat továbbá állami szerv ügyintézője, az állami szerv tevékenységével kapcsolatos ügyekben; a vállalkozás ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja a vállalkozás ügyeiben; az adott gazdasági tevékenységben érintettek érdekképviseleti szervezete; akit erre jogszabály feljogosít).

Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, az MNB felhívja az iratbetekintésre jogosultat a felülhitelesített külföldön kiállított közokirat bemutatására.

A meghatalmazás a teljes hatósági eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat. Amennyiben az eljárás során a meghatalmazott a teljes hatósági eljárásra szóló meghatalmazással rendelkezik, új meghatalmazás csatolására nincs szükség.

A meghatalmazásnak tartalmaznia kell:

  • a meghatalmazó és a meghatalmazott nevét, valamint legalább egy személyazonosító adatukat, lakcímüket, aláírásukat, valamint
  • két tanú – teljes nevét, lakcímét és aláírásukat (tanúk alkalmazása nem szükséges az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, akkor, ha azt az ügyfél saját kezűleg írta alá).
  • a meghatalmazás terjedelmét (mely eljárási cselekményre terjed ki)
  • határozott idejű meghatalmazás esetén annak időtartamát, az ügy megnevezését.

Amennyiben a meghatalmazás ügyvédi iroda részére szól, akkor az iroda ügyvédje, alkalmazott ügyvédje, illetve ügyvédjelöltje további meghatalmazás nélkül érvényes ügyvédi (jelölti) igazolványa felmutatásával gyakorolhatja az iratbetekintési jogot, kivéve, ha az irodának adott meghatalmazásból kitűnik, hogy a meghatalmazás kizárólag adott ügyvéd eljárására vonatkozik.

Amennyiben a meghatalmazás nem ügyvédi iroda részére, hanem ügyvéd részére szól és a betekintésre ügyvédjelölt, helyettes-, illetve alkalmazott ügyvéd érkezik, részére az iratbetekintés csak a meghatalmazott ügyvéd által adott helyettesítési meghatalmazás ellenében biztosítható.

Nincs akadálya annak sem, hogy az iratbetekintés során az iratbetekintést kérő több képviselője jelen legyen, mert valamennyi képviselőt megilleti az a jog, hogy éljen az iratbetekintés jogával. Az MNB kéri, hogy erre az iratbetekintésre vonatkozó előzetes egyeztetés során az iratbetekintést kérő külön utaljon.

Ha a lemásolt iratok átvételére a meghatalmazott jogi képviselő vagy a törvényes képviselő alkalmazottja (titkárnő, gépkocsivezető stb.) érkezik, az MNB részére csak a jogosult által kiállított és két tanú által aláírt meghatalmazás ellenében adja át az érintett iratokat.

4. Hogyan történik az iratbetekintésre vonatkozó kérelem előterjesztése?

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) alapján 2018. január 1-jétől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mint elektronikus ügyintézést biztosító szerv a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben köteles biztosítani az ügyek elektronikus úton történő ügyintézését.

A 2018. január 1-jét követően az MNB felügyelete alá tartozó intézmények, továbbá az intézmények nevében eljáró jogi képviselők (ügyvédek, kamarai jogtanácsosok) elektronikus formában az MNB által az elektronikus ügyintézéshez rendszeresített információs rendszeren (ERA)3 keresztül, az MNB által rendszeresített űrlapon nyújthatják be az iratbetekintési kérelmeiket.

Tekintettel arra, hogy az Eüsztv. 9. § (3) bekezdése értelmében természetes személy csak törvényben kötelezhető elektronikus ügyintézésre, a természetes személyek az iratbetekintési kérelmeiket személyesen, vagy írásban (ehhez kérelmet IDE KATTINTVA talál) nyújthatják be az MNB-hez.

Személyesen előterjesztett kérelem esetén az iratbetekintést kérő kitölti és aláírja az MNB által rendszeresített iratbetekintési kérelmet. Személyesen előterjesztett kérelem esetén az iratbetekintést kérő személy részletes tájékoztatást kap az MNB Ügyfélszolgálatának ügyintézőjétől az iratbetekintési eljárás menetéről és feltételeiről.

Az iratbetekintési kérelem benyújtására természetes személyek esetében postai úton (1534 Budapest BKKP Pf. 777), valamint olyan természetes személyek esetében, amelyek rendelkeznek ügyfélkapuval az ügyfélkapun keresztül is sor kerülhet.

Az iratbetekintés elintézésére jogszabály határidőt nem állapít meg, azonban az MNB törekszik a kérdésben az iratbetekintési kérelem kézhezvételét követően 15 munkanapon belül döntést hozni.

Az MNB ügyfélszolgálati munkatársa tájékoztatja az ügyfelet, ha az iratbetekintéssel érintett ügyben az akta terjedelmes, vagy külső irattárban elhelyezett iratanyagot ölel fel, ezért az MNB csak a bejelentkezést követő 15 munkanapon túl vagy nem a kívánt időpontban tud az iratbetekintésre időpontot adni.

5. Mikor kerül sor az iratbetekintésre és hogyan történik az időpont egyeztetés?

Iratbetekintésre az MNB Ügyfélszolgálatának személyes ügyfélfogadásra rendelkezésre álló nyitvatartási idejében van lehetőség. Amennyiben a körülmények indokolják, egy időben több iratbetekintő is betekinthet az iratokba, így különösen abban az esetben, ha több ügyfelet érintő ügyben az iratbetekintés haladéktalan biztosítása érdekében ez szükséges.

Az MNB Ügyfélszolgálata az iratbetekintést kérővel az általa megadott elérhetőségen az időpont egyeztetése céljából kapcsolatba lép. Az iratbetekintést az MNB kizárólag az előzetesen egyeztetett időpontban biztosítja az iratbetekintő részére. Az MNB ügyfélszolgálati munkatársa tájékoztatja az ügyfelet, ha az iratbetekintéssel érintett ügyben az akta terjedelmes, vagy külső irattárban elhelyezett iratanyagot ölel fel, ezért az MNB csak a bejelentkezést követő 15 munkanapon túl vagy nem a kívánt időpontban tud az iratbetekintésre időpontot adni.

Ha az iratbetekintő mégsem tud az iratbetekintésre biztosított időpontra pontosan vagy egyáltalán megjelenni, az MNB kéri, hogy erről a lehető legrövidebb időn belül az ugyfelszolgalat@mnb.hu e-mail címen vagy a 06-80 203-776 számú telefonszámon előzetesen tájékoztassa az MNB Ügyfélszolgálatát, és kezdeményezze új időpont egyeztetését.

6. Miként zajlik az iratbetekintés?

Az iratbetekintés az MNB munkatársának felügyelete mellett zajlik.

Az iratbetekintésről iratbetekintési adatlap készül, amely tartalmazza, hogy ki, mely ügy irataiba tekintett be, és mely iratokról készített/készíttetett másolatot. Az iratbetekintő vonatkozásában rögzítésre kerülnek a következők: az iratbetekintő neve, személyi igazolványszáma, az iratbetekintés kezdő és befejező időpontja. Amennyiben az iratbetekintésre ügyvéd, alkalmazott ügyvéd vagy ügyvédjelölt érkezik, az ügyvédi/jelölti igazolvány száma is rögzítésre kerül. Az iratbetekintési adatlap az eljárás iratai integritásának védelme érdekében készül, hogy az adott időpontban betekintő adatai visszakereshetők legyenek. Az MNB az eljárás során jogosult az ügyfél, a képviselője, továbbá az egyéb iratbetekintő személy fenti személyes adatait kezelni [Ákr. 27. § és MNBtv. 57. § (3) bekezdés].

7. Miként készíthető másolat az iratokról?

Amennyiben az iratbetekintő az iratokról

a) másolat készítését kéri, az MNB munkatársa az iratbetekintő által megjelölt iratokról másolatot készít. A másolat készítésének költségeit jelen tájékoztató 2.5. pontja ismerteti.

A lemásolt iratok iktatószámait az MNB az iratbetekintési adatlapon feltünteti. Az iratbetekintő az iratbetekintési adatlap aláírásával igazolja, hogy az iratbetekintési adatlapon feltüntetett iratok másolatát átvette. Az iratbetekintő az iratbetekintési adatlap egy példányát is megkapja.

Amennyiben a másolatkészítési igény meghaladja a 30 oldalt, az MNB jogosult a másolatok készítését egy későbbi, az iratbetekintővel egyeztetett időpontban teljesíteni.

b) saját eszközével (szkenner, fényképezőgép vagy telefon segítségével) digitális másolatot készít, az MNB munkatársa a digitális úton rögzített iratok iktatószámát ugyancsak az iratbetekintési adatlapon rögzíti,

c) feljegyzést készít saját célra az egyes érintett iratokról, az MNB ilyen esetben – az 5. pontban foglaltak mellett, a feljegyzéssel érintett iratok iktatószáma helyett – csak magát az iratbetekintés megtörténtét rögzíti az iratbetekintési adatlapon.

Azon adatszolgáltatások, melyek elektronikus adathordozó eszközön kerültek az eljárás irataihoz csatolásra, illetve a hangfelvételeket kizárólag az MNB által biztosított számítógépen tekinthetők/hallgathatók meg, az iratbetekintő által hozott számítógépben ezen adathordozók tartalmának megtekintésére/meghallgatására nincsen mód.

4. Vonatkozó jogszabályok

Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX törvény (MNBtv.)

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)

Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.)

Az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről 469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.)

 

1 Az ügyfél fogalmát jelen tájékoztató 2. 2. pontja határozza meg.

2 Az üzleti- és magántitok fogalmát a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény tartalmazza

3 Felügyelet intézmények és jogi képviselőik

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem