A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti tevékenységének része az ellenőrzési eljárás, melyet egyrészt az adatszolgáltatásból származó adatok, másrészt a részére átadott dokumentumok, információk, illetve a hivatalosan ismert információk ellenőrzésével és elemzésével valósít meg.

Az ellenőrzési eljárások keretében átfogó vizsgálatot, utóvizsgálatot, célvizsgálatot, vagy több szervezetnél, személynél azonos téma kapcsán egyidejűleg témavizsgálatot végez, illetve felügyeleti ellenőrzést folytat. A vizsgálatok gyakoriságát törvényi előírások határozzák meg: banknál, szakosított hitelintézetnél, biztosítónál, viszontbiztosítónál, befektetési vállalkozásnál, alapkezelőnél – kivéve kockázati-tőkealap kezelők –, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél, pénzforgalmi intézménynél legalább három évente, pénztárnál, illetve kisbiztosítónál legalább öt évente kell helyszíni vizsgálatot lefolytatni.

Az MNB a prudenciális ellenőrzések éves tervét a jogszabályi előírások[1] alapján közzéteszi. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzések tárgyát, szempontrendszerét, az ellenőrzési időszakot, az ütemezést, a rendelkezésre álló eszközöket, valamint az ellenőrzött szervezetek körét intézménytípusonkénti megjelöléssel.

2021-ben továbbra is a teljes pénzügyi szektorra vonatkozó prioritás az elavult informatikai rendszerek kiemelt vizsgálata, az ilyen rendszerek számának visszaszorítása.

A pénzpiaci szektorban kiemelt gazdasági cél a hitelezési folyamatok támogatása, amelynek prudensen és a fogyasztók érdekeit is figyelembe véve kell megvalósulnia. Ennek érdekében az MNB mikroprudenciális vizsgálatai során fokozottan ellenőrzi az intézmények hitelezési tevékenységét, kezdve az online ügyfélazonosítástól és online szerződéskötéstől, a fedezetek értékelési gyakorlatán, az IFRS szabályok, kiemelten az IFRS 9 előírások alkalmazásának megfelelőségéig. Kiemelt figyelmet fordít az MNB a nemteljesítő hitelek szektorszintű arányának csökkentésére és a projekthitelezés kockázataira.

Prioritásként jelenik meg a felügyelt intézmények belső védelmi vonalainak működése és függetlensége, az ICAAP-ILAAP-BMA kézikönyv szerinti módszertani leírások banki alkalmazásának és a kiberbiztonsági ellenállóképesség ellenőrzése, valamint a nem bankcsoporti pénzügyi vállalkozások saját és jegyzett tőkéjére vonatkozó jogszabályi előírások betartásának fokozott figyelemmel kísérése. A pénzmosás- és terrorizmus-finanszírozás kockázatának kiemelt kezelése keretében az MNB fokozottan ellenőrzi a készpénzintenzív tevékenységeket, a tranzitszámlák használatát és a pénzváltói tevékenységet.

Piaci és felügyeleti szempontból is jelentős kihívást jelentett 2020-ban és várhatóan 2021-ben is a koronavírus-járvány, valamint a hatásainak kezelésére hozott intézkedések teljes mértékű betartása. Mindehhez az MNB egyrészt szakmai támogatást kíván nyújtani, másrészt a rendelkezésére álló felügyeleti eszközökkel ellenőrzi az előírások maradéktalan betartását. Prudenciális szempontból a hitelezési folyamatoknak a fizetési moratórium időszakában, majd a moratórium lejárta után történő figyelemmel kísérése mellett fontos feladat a fizetési moratóriumhoz kapcsolódó fogyasztóvédelmi feladatok elvégzésének ellenőrzése. Szintén fogyasztóvédelmi szempontból jelentős a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitelek megfelelőségének ellenőrzése.

A tőkepiaci szektorban az európai uniós és a hazai jogszabályok betartatása mellett évek óta fókuszban van az ügyfélkövetelések rendelkezésre állását, prudens kezelését veszélyeztető magatartások, visszaélések visszaszorítása. 2021-ben is fontos feladat a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírok kibocsátóit terhelő rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségnek való megfelelés, kiemelt figyelemmel a szabályozott piacra bevezetett értékpapírt kibocsátókra, valamint azon kibocsátókra, melyek a transzparens működés elveit több esetben vagy súlyosan sértették. Mindezek mellett továbbra is hangsúlyos a MiFID II szabályrendszer megvalósulásának, ezen belül is az ösztönzőkre vonatkozó előírásainak ellenőrzése a befektetési szolgáltatók forgalmazási tevékenységének keretében elfogadott jutalékok tekintetében; valamint a befektetési alapkezelési tevékenységgel kapcsolatban felszámított költségek és díjak ellenőrzése. A MiFIDII/MiFIR szabályozás fogyasztóvédelmi előírásainak ellenőrzése, illetve a befektetési alapok piaci sérülékenységének, likviditási kockázatainak ellenőrzése, valamint az engedély nélkül működő szereplők visszaszorítása - figyelemmel a jogosulatlanul végzett forrásgyűjtési tevékenységek térnyerésének megelőzésére - továbbra is prioritás.

Az MNB a biztosítói szektorban továbbra is kiemelt figyelmet fordít az IDD[2] szabályozás maradéktalan implementálására, a termékfelügyelési és -irányítási rendszerre vonatkozó előírások és KID dokumentumok vizsgálatára; a unit-linked életbiztosításokhoz kapcsolódó automatikus portfoliókezelési, árfolyamfigyelő szolgáltatások vizsgálatára, valamint a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások megfelelőségének ellenőrzésére. Mindezek mellett 2021-ben az IFRS 17-re való felkészülés, a KGFB[3] díjkalkulációk biztosításmatematikai megalapozottságának vizsgálata és a biztosítási termékek esetében a bejelentett károk vonatkozásában a szabályzatban előírt határidők teljesülésének ellenőrzése lesznek fókuszban.

A pénztári szektorban az MNB prioritásként kezeli a belső kontrollrendszerek hatékonyságának és a pénztárak üzleti modellje megalapozottságának vizsgálatát, továbbá a pénztári portfoliókat érintő nagyobb kockázatvállalások monitorozását (kiemelt fókusszal az ingatlanbefektetésekre), a befektetési politika megfelelőségének és a tényleges eszközösszetétellel való összhangjának vizsgálatát, valamint a TKMNYP mutató számítás alátámasztását.

A független biztosítási- és pénzpiaci közvetítők vonatkozásában az etikus közvetítői értékesítés, a közvetítői adatszolgáltatások határidőben és hibátlanul történő teljesítése, valamint a biztosításokat érintő átkötések teljes közvetítői piacon történő vizsgálata lesznek fókuszban 2021-ben.


[1] A Magyar Nemzeti Bankról szóló, 2013. évi CXXXIX. törvény 48. § (2c) pontja alapján
[2] IDD Insurance Distribution Directive – az Európai Parlament és Tanács 2016/97. számú irányelve a biztosítási értékesítésről
[3] KGFB: kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás