Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN

Iratbetekintés

nyomtatás

IRATBETEKINTÉSI TÁJÉKOZTATÓ

AZ MNB FELÜGYELETI HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN KELETKEZETT IRATOKRA KITERJEDŐEN

A jelen tájékoztató (továbbiakban: Tájékoztató) gyakorlati segítséget nyújt az iratbetekintési jog gyakorlásához a Magyar Nemzeti Bank (MNB) olyan hatósági eljárásaival összefüggésben, amelyeket a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete körében folytat le.

1. Az iratbetekintési jog tartalma

I.1. Milyen jogszabályok határozzák meg az iratbetekintési jog gyakorlásának feltételeit?

A legfontosabb rendelkezéseket a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) rögzíti, melynek 49/B. §-a szól kifejezetten az iratbetekintési jogról. Egyes részletkérdések tárgyában az MNB tv. más szabályai, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) előírásai irányadók. Mivel az MNB hatósági eljárásaiban elektronikus ügyintézést folytat, ezért alkalmazni kell az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) és az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (E-ügyintézési rendelet) rendelkezéseit is.

Az iratbetekintési jog gyakorlásával összefüggésben felmerülő fizetési kötelezettségekkel kapcsolatban az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről szóló 469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet nyújt eligazítást.

Az MNB tv. 49/B. §-ában foglaltakon túli, az iratbetekintési jog gyakorlása szempontjából releváns jogszabályi rendelkezésekre a Tájékoztató pontos utalásokat tartalmaz.

I.2. Mit jelent az iratbetekintési jog?

Az iratbetekintés során az arra jogosult megismerheti az iratokat, azokról saját feljegyzést, másolatot, kivonatot készíthet, elektronikus másolatot kérhet, vagy elektronikus adathordozón kérheti az iratok rögzítését és átadását, vagy olyan papíralapú másolatot kérhet, melyet kérés esetén az MNB hitelesít. Az iratbetekintési jog az MNB hatósági eljárása során és annak befejezését követően is gyakorolható.

Az iratbetekintési jog gyakorlása során az eljárás résztvevői az Ákr.-ben meghatározott alapelvek és alapvető szabályok érvényre juttatásával kötelesek eljárni, különös tekintettel a hatékonyság és a jóhiszeműség elvére.

Az iratbetekintési jog – a következő pontokban részletezettek szerint – csak bizonyos feltételekkel és – egyes esetekben – korlátozottan érvényesülhet.

I.3. Milyen iratokra terjed ki az iratbetekintési jog?

A Tájékoztatóban foglaltak szerint az iratbetekintési jog kizárólag az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnökének irányítása alá tartozó szervezeti egységek hatósági eljárásaiban keletkezett iratok tekintetében gyakorolható. Hatósági eljárásnak ezen Tájékoztató alkalmazása szempontjából az MNB által a pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete körében folytatott engedélyezési, ellenőrzési, fogyasztóvédelmi ellenőrzési és piacfelügyeleti eljárás, valamint a felügyeleti ellenőrzés és a folyamatos felügyelés minősül. Az MNB hatósági eljárásain kívüli ügyekben (például állásfoglalás kiadására irányuló eljárásban) az iratbetekintési jog gyakorlására nincs lehetőség. A Tájékoztató nem irányadó a Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárásokra.

A Tájékoztatóban foglaltak nem irányadók továbbá a hatósági vizsgadolgozatba való betekintésre, melynek részletes szabályait az MNB honlapján található Hatósági vizsgaszabályzat részletezi (https://www.mnb.hu/felugyelet/hatosagi-vizsga/altalanos-informaciok).

A közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerésére szintén nem a Tájékoztató szerint, hanem az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szabályai alapján – elsődlegesen az MNB honlapján tájékozódva – van lehetőség (https://www.mnb.hu/a-jegybank/kozerdeku-adatok).

I.4. Kit illet meg az iratbetekintési jog?

Az ügyfelet, a tanút, illetve hatósági eljárás egyéb résztvevőit, továbbá bizonyos esetekben az ügyfélnek nem minősülő harmadik személyeket.

Ügyfélnek minősül (MNB tv. 47. §):

  • akire nézve az MNB jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg,
  • akit az MNB ellenőrzése alá von,
  • aki engedélyezés iránt az MNB-hez kérelmet nyújt be,
  • akire nézve az MNB által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz,
  • aki fogyasztóként fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújt be.

Fogyasztónak az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt lehet tekinteni (MNB tv. 81. § (2) bekezdés a) pont).

I.5. Milyen korlátai lehetnek az iratbetekintési jog gyakorlásának?

Egyáltalán nem gyakorolható az iratbetekintési jog:

  • ha azt az MNB végzésével elutasítja,
  • a döntés tervezetét illetően.

Az iratbetekintési jog az eljárás egyes szereplőit a következők szerint illeti meg:

  • az ügyfelet: fő szabály szerint az eljárás valamennyi irata tekintetében, amit azonban az MNB egyedi döntésével korlátozhat;
  • a tanút: a vallomását tartalmazó iratra kiterjedően;
  • a szemletárgy birtokosát: a szemléről készített iratra kiterjedően;
  • ügyfélnek nem minősülő harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint, ha a védett adat megismerésének törvényi feltételei fennállnak.

Az iratbetekintési jog korlátozása egyes adatok védelme érdekében

Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében az MNB megismerhetetlenné teszi azokat a védett (minősített, személyes és egyes titokkörökbe tartozó, például bank-, biztosítási-, értékpapír-, pénztár-, fizetési- és üzleti titoknak minősülő) adatokat, amelyeket az iratbetekintésre jogosult személy nem ismerhet meg.

Az ügyfél iratbetekintési joga korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményez (MNB tv. 67/B. § (2) bekezdése).

Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része sem, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn. Ez a korlátozás nem érvényesül abban az esetben, ha az adat – ide nem értve a minősített adatot – megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az MNB tv.-ben biztosított jogai gyakorlásában.

Az MNB a kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú ügyfél, tanú, szemletárgy-birtokos vagy megfigyelt személy védelme érdekében erre irányuló kérelem nélkül is dönthet az érintett személy adatainak zárt kezeléséről és az iratbetekintési jog korlátozásáról (Ákr. 30. §).

Előfordulhat, hogy az iratbetekintésre egyébként jogosult személy azért nem ismerhet meg egyes adatokat, mert azok tekintetében az eljárásban részt vevő másik ügyfél kérelmére korlátozta az MNB az iratbetekintést. Az ügyfél üzleti és más méltányolható magánérdekének védelme érdekében élhet ilyen kérelemmel egyes, pontosan megjelölt adatok tekintetében. Ha az MNB a kérelemnek helyt ad, akkor az iratok olyan változata ismerhető meg, amely nem tartalmazza az üzleti vagy magántitkot jelentő védendő adatot. Az MNB azonban nem adhat helyt a kérelemnek azon adatok tekintetében, amelyek megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat akadályozná jogaik gyakorlásában.

Ha az MNB az iratbetekintési jogot korlátozza annak érdekében, hogy megakadályozza a védendő adat jogosulatlan személyek általi megismerését, akkor az erről rendelkező végzésében meghatározza az iratbetekintés gyakorlása részletes szabályait és emellett korlátozhatja az iratról való másolat-, illetve kivonatkészítés jogát.

Kivételes esetekben egyes adatok fokozott védelme érdekében az MNB azt is előírhatja, hogy az iratbetekintés csak az ügyfelet képviselő ügyvéd vagy az ügyfél által megbízott szakértő személy útján gyakorolható, aki az általa megismert korlátozottan megismerhető adatokat nem tárhatja fel az ügyfélnek sem.

Az iratbetekintés jogának korlátozása az eljárás szakaszai szerint

Az MNB – az eljárás eredményessége érdekében – végzéssel elrendelheti, hogy az ügyfél az eljárás irataiba csak a bizonyítási eljárás lezárását követően tekinthet be. Az iratbetekintésre jogosult kérelme alapján azonban ilyen esetben is engedélyezheti az MNB az iratokba történő betekintést a bizonyítási eljárás lezárását megelőzően, ha az nem veszélyezteti az eljárás eredményességét.

Az MNB fenti döntése továbbá nem zárja ki az ügyfél jogát arra, hogy a bizonyítási eljárás lezárását megelőzően is betekintsen abba az iratba, amelynek megismerése az eljárás során hozott önálló jogorvoslattal támadható végzéssel szembeni jogorvoslati joga gyakorlásához szükséges.

Az iratbetekintés és másolatkészítés technikai lebonyolítása

II.1. Az iratokba való betekintés és a másolatkérés általános lehetőségei

Az iratbetekintési jog magában foglalja az iratok megismerésének jogát és a másolatkészítés vagy -készíttetés jogát is. A két jogosultság egymáshoz kapcsolódóan, de egymástól függetlenül is gyakorolható.

Az iratbetekintésre jogosultnak lehetősége van arra, hogy személyesen átolvassa az iratokat (és esetleg a betekintés alapján kérjen másolatot), de arra is, hogy betekintés nélkül kérjen másolatot egyes iratokról. Külön kérés esetén az MNB a papír alapú iratokról hitelesített másolatot ad ki.

Személyesen az MNB Ügyfélszolgálatán (1013 Budapest, Krisztina körút 39.) lehet betekinteni az iratokba, melynek bejárata a Déli Pályaudvar felől nyílik. Az ügyfélszolgálat akadálymentes megközelíthetőségének lehetősége az MNB épületének Krisztina körút felőli főbejáratán keresztül biztosított.

Lehetőség van arra is, hogy az egyértelműen beazonosítható módon megnevezett iratok másolatát a II.11. pontban foglaltak szerint az MNB elektronikus vagy postai úton küldje meg.  

II.2. Hogyan lehet kérelmet benyújtani az iratbetekintési jog gyakorlása iránt?

Az MNB Tájékoztató szerinti hatósági eljárásaiban – a piacfelügyeleti eljárás kivételével – a szervezet, valamint az MNB tv. 1. melléklet I. pontja szerinti eljárásokban meghatározott személy és az MNB közötti kapcsolattartás elektronikus, amely kizárólag az MNB elektronikus ügyintézését biztosító információs rendszerében, az érintett szervezet részére fenntartott kézbesítési tárhelyen keresztül, természetes személy esetében pedig a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás-regisztrációhoz tartozó tárhelyen vagy az MNB elektronikus ügyintézését biztosító információs rendszerében a természetes személy részére fenntartott kézbesítési tárhelyen keresztül történik (MNB tv. 58. § (2) bekezdés).

A fentiek értelmében az MNB felügyelete alá tartozó szervezetek és jogi képviselőik, továbbá az MNB tv. 1. melléklet I. pontjában felsorolt eljárásokban érintett természetes személyek az MNB elektronikus ügyintézését biztosító információs rendszerén (a továbbiakban: ERA-rendszer) keresztül, az MNB által rendszeresített űrlapon nyújthatják be az iratbetekintési kérelmeiket.

Az MNB piacfelügyeleti eljárásaiban az iratbetekintési kérelem a piacfelugyelet@mnb.hucímreírt elektronikus levél útján is előterjeszthető.

Az MNB tv. 1. melléklet I. pontjában felsorolt eljárásokon kívül érintett természetes személyek nem kötelezettek elektronikus ügyintézésre, ezért ők az iratbetekintési kérelmet (amely IDE KATTINTVA található) személyesen, postai úton (1534 Budapest BKKP Pf. 777), vagy a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáson (továbbiakban: Ügyfélkapu) keresztül terjeszthetik elő.

Személyesen előterjesztett kérelem esetén az iratbetekintést kérő kitölti és aláírja az MNB által rendszeresített iratbetekintési kérelmet. Személyesen előterjesztett kérelem esetén az iratbetekintést kérő személy részletes tájékoztatást kap az MNB Ügyfélszolgálatának ügyintézőjétől az iratbetekintési eljárás menetéről és feltételeiről.

II.3. Mennyi idő alatt hozza meg döntését az MNB az iratbetekintési kérelem tárgyában?

A kérelem elbírálására jogszabály nem állapít meg speciális határidőt, arra az MNB tv. 49. § (4) bekezdése alapján az MNB eljárásaira előírt 3 hónapos általános ügyintézési határidő vonatkozik. Az MNB ugyanakkor törekszik az iratbetekintési kérelem kézhezvételét követően 20 munkanapon belül döntést hozni.

II.4. Milyen döntéseket hozhat az MNB az iratbetekintési kérelem tárgyában?

Az MNB végzéssel dönt az iratbetekintési jog gyakorlásának korlátozással történő engedélyezéséről és az iratbetekintési kérelem elutasításáról. Amennyiben az MNB az iratbetekintési jog gyakorlását korlátozás nélkül engedélyezi, arról külön alakszerű döntést nem hoz, hanem az ügyfelet haladéktalanul tájékoztatja. Az MNB egyúttal dönt az iratokba való betekintésért vagy másolatkészítésért fizetendő költségtérítésről is a Tájékoztató II.7. pontjaiban foglaltak szerint.

II.5. Az MNB döntését követően mikor kerülhet sor az iratbetekintésre?

Az iratokba való betekintésre és a másolat kiadására kizárólag az MNB által megállapított költségtérítés megfizetését és szükség esetén az adatok megismerhetetlenné tételét követően nyílik lehetőség.

Személyes iratbetekintés esetén az MNB Ügyfélszolgálata az iratbetekintést kérővel az általa megadott elérhetőségen az időpont egyeztetése céljából kapcsolatba lép. Az időpont egyeztetése során az ügyfél és más iratbetekintésre jogosult, valamint a képviselőik (a továbbiakban együtt: iratbetekintést kérő vagy iratbetekintő) pontos tájékoztatást kapnak az iratbetekintés menetéről és annak helyszínéről.

Az iratbetekintést az MNB kizárólag az előzetesen egyeztetett időpontban biztosítja az iratbetekintő részére.

Ha az iratbetekintő mégsem tud az iratbetekintésre biztosított időpontra pontosan vagy egyáltalán megjelenni, az MNB kéri, hogy erről a lehető legrövidebb időn belül az ugyfelszolgalat@mnb.hu e-mail címen vagy a 06-80/203-776 számú telefonszámon előzetesen tájékoztassa az MNB Ügyfélszolgálatát, és szükség esetén kezdeményezze új időpont egyeztetését. Amennyiben az iratbetekintésre jogosult az általa elfogadott időpontban nem jelenik meg az MNB személyes ügyfélszolgálatán és nem kezdeményezi új időpont egyeztetését sem, vagy az MNB eredménytelenül kísérli meg az iratbetekintésre jogosult által megadott elérhetőségeken a kapcsolatfelvételt, az MNB a iratbetekintési eljárást lezárja, és az alapul szolgáló hatósági eljárást folytatja.

II.6. Milyen költségekkel járhat az iratbetekintési jog gyakorlása?

Az MNB az ügyfél kérelmére egy alkalommal külön illeték vagy költségtérítés felszámítása nélkül ad ki másolatot a vele nem közölt végzésről (Ákr. 85. § (2) bekezdés) és a határozatról.

Minden más irat esetében költségtérítést egyrészt az iratokba való betekintésért, másrészt az iratokról másolat készítéséért kell fizetni abban az esetben, ha az MNB-nek gondoskodnia kell egyes adatok megismerhetetlenné tételéről.

A költségtérítés mértéke:

  • Az iratokba való betekintés esetén: 100 Ft mindazon oldalak után, amelyekben adatot kellett megismerhetetlenné tenni. (A költségtérítést tehát nem a betekintéssel érintett valamennyi oldal után kell megfizetni, hanem csak a megismerhetetlenné tétellel érintett oldalakért.)
  • Költségtérítés a másolatokért: 100 Ft minden olyan oldalról való másolatkészítésért, amelyben adatot kellett megismerhetetlenné tenni. (A költségtérítést tehát nem a másolással érintett valamennyi oldal után kell megfizetni, hanem csak a megismerhetetlenné tétellel érintett oldalak másolatáért.) Idegen nyelvű másolat esetében a költségtérítés mértéke – megismerhetetlenné tétellel érintett oldalanként – 300 forint.
  • Költségtérítés az iratokba való betekintés és másolat készítése esetén: meg kell fizetni a betekintés és a másolatkészítés után járó költségtérítést is.

Hiteles másolat kérése esetén a hitelesítésért oldalanként további 100 Ft-ot kell fizetni.

II.7. Hogyan fizethető meg az iratbetekintés költsége?

Az iratbetekintési jog gyakorlásával összefüggésben felmerülő költség mértékéről, megfizetéséről és annak módjáról, határidejéről az MNB végzésben rendelkezik. A költséget az MNB által vezetett 19017004-01673000-30900007 számlaszámra történő átutalással kell megfizetni. Az átutalás során a közlemény rovatban fel kell tüntetni a végzés iktatószámát a befizetés beazonosíthatósága végett. A költség kizárólag átutalással teljesíthető, más fizetési mód nem lehetséges.

Az iratokba való betekintésre és a másolat kiadására kizárólag az MNB által előírt költségtérítés megfizetését követően nyílik lehetőség.

II.8. Azonosítás

Az iratbetekintési jog gyakorlása csak személyazonosítását követően lehetséges. Az MNB köteles meggyőződni arról, hogy valóban az arra jogosult részére biztosítja az iratokba való betekintést vagy a másolatot.

Személyes ügyintézés során az iratbetekintést kérő személyazonosságát személyazonosító igazolvánnyal, érvényes útlevéllel vagy kártyaformátumú vezetői engedéllyel igazolhatja. Elektronikus ügyintézés esetén a személy vagy szervezet elektronikus azonosítása az ERA-rendszeren vagy az Ügyfélkapun keresztül történik (MNB tv. 58. § (3) bekezdés).

Elektronikus levélcím és az elektronikus levélben esetleg megadott adatok önmagukban nem elegendők az azonosításhoz, ezért elektronikus levélcímre az MNB nem küld iratmásolatokat.

II.9. Csak személyesen vagy képviselő útján is gyakorolható az iratbetekintési jog?

Az iratbetekintési jog személyesen és képviselő útján is gyakorolható. Kivételes esetekben egyes adatok fokozott védelme érdekében az MNB azt is előírhatja, hogy az iratbetekintés csak az ügyfelet képviselő ügyvéd vagy az ügyfél által megbízott szakértő személy útján gyakorolható, aki az általa megismert korlátozottan megismerhető adatokat nem tárhatja fel az ügyfélnek sem.

Az MNB minden esetben vizsgálja a képviseleti jogosultságot. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát köteles igazolni. A képviseleti jogosultság meghatalmazással igazolható, amelyet közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az iratokhoz csatolni (Ákr. 13. és 14. §).

A jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el. Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve a jogi személy munkavállalóit írásbeli nyilatkozattal a jogi személy képviseletének jogával ruházhatja fel; a képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:29. és 3:30. §-a). (Meghatalmazottként eljárhat továbbá állami szerv ügyintézője, az állami szerv tevékenységével kapcsolatos ügyekben; a vállalkozás ügyintézésre jogosult tagja vagy alkalmazottja a vállalkozás ügyeiben; kamarai jogtanácsos; az adott gazdasági tevékenységben érintettek érdekképviseleti szervezete; akit erre jogszabály feljogosít).

Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, az MNB felhívja az iratbetekintésre jogosultat a felülhitelesített külföldön kiállított közokirat bemutatására.

A meghatalmazás a teljes hatósági eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat. Amennyiben az eljárás során a meghatalmazott a teljes hatósági eljárásra szóló meghatalmazással rendelkezik, külön az iratbetekintésre vonatkozó meghatalmazásra nincs szükség.

A meghatalmazásnak tartalmaznia kell:

  • a meghatalmazó és a meghatalmazott nevét, valamint ezen személyek beazonosításához szükséges személyazonosító adatokat, lakcímüket, aláírásukat, valamint
  • két tanú – teljes nevét, lakcímét és aláírásukat (tanúk alkalmazása nem szükséges, ha a meghatalmazó a meghatalmazást saját kezűleg írta és aláírta, valamint az ügyvédnek adott, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 34. § (2) bekezdése szerinti meghatalmazáshoz),
  • a meghatalmazás terjedelmét (mely eljárási cselekményre terjed ki),
  • határozott idejű meghatalmazás esetén annak időtartamát, az ügy megnevezését.

Amennyiben a meghatalmazás ügyvédi iroda részére szól, akkor az iroda tagja, alkalmazott ügyvédje, illetve ügyvédjelöltje további meghatalmazás nélkül, érvényes ügyvédi (jelölti) igazolványa felmutatásával gyakorolhatja az iratbetekintési jogot, kivéve, ha az irodának adott meghatalmazásból kitűnik, hogy a meghatalmazás kizárólag adott ügyvéd eljárására vonatkozik. Amennyiben a meghatalmazás nem ügyvédi iroda részére, hanem egyéni ügyvéd részére szól, a meghatalmazás alapján az egyéni ügyvéddel munkaviszonyban álló ügyvédjelölt, alkalmazott ügyvéd, illetve helyettes ügyvéd is eljárhat.

Nincs akadálya annak sem, hogy az iratbetekintés során az iratbetekintést kérő több képviselője jelen legyen, mert valamennyi képviselőt megilleti az a jog, hogy éljen az iratbetekintés jogával. Az MNB kéri, hogy erre az iratbetekintésre vonatkozó előzetes egyeztetés során az iratbetekintést kérő külön utaljon.

Ha az iratbetekintés során kért lemásolt iratok átvételére a meghatalmazott jogi képviselő vagy a törvényes képviselő alkalmazottja (titkárnő, gépkocsivezető stb.) érkezik, az MNB részére csak a jogosult által kiállított és két tanú által aláírt meghatalmazás ellenében adja át az érintett iratokat.

II.10. Miként zajlik az iratbetekintés?

A személyes iratbetekintés az MNB munkatársának felügyelete mellett zajlik.

Az iratbetekintésre jogosult átolvashatja az iratbetekintésre előkészített valamennyi iratot. Elektronikus iratok esetén – önmagában a betekintés végett – nyomtatott változat nem készül, az iratok az MNB erre a célra rendszeresített számítógépén tekinthetők meg.

Az iratbetekintésről iratbetekintési adatlap készül, amely tartalmazza, hogy ki, mely ügy irataiba tekintett be, és mely iratokról készített vagy készíttetett másolatot, kivonatot, kért elektronikus másolatot, hitelesített másolatot, illetve kérte annak elektronikus adathordozón történő rögzítését és átadását. Az iratbetekintő vonatkozásában rögzítésre kerülnek a következők: az iratbetekintő neve, személyi igazolványszáma, az iratbetekintés kezdő és befejező időpontja. Amennyiben az iratbetekintésre ügyvéd, alkalmazott ügyvéd vagy ügyvédjelölt, illetve kamarai jogtanácsos érkezik, az ügyvédi, ügyvédjelölti, illetve a kamarai jogtanácsosi igazolvány száma is rögzítésre kerül. Az iratbetekintési adatlap az eljárás iratai integritásának védelme érdekében készül, hogy az adott időpontban betekintő adatai visszakereshetők legyenek. Az MNB az eljárás során jogosult az ügyfél, a képviselője, továbbá az egyéb iratbetekintő személy fenti személyes adatait kezelni [Ákr. 27. §].

A lemásolt vagy kinyomtatott iratok iktatószámait az MNB az iratbetekintési adatlapon feltünteti. Az iratbetekintő az iratbetekintési adatlap aláírásával igazolja, hogy az iratbetekintési adatlapon feltüntetett iratok másolatát vagy nyomtatott változatát átvette. Az iratbetekintő az iratbetekintési adatlap egy példányát is megkapja.

II.11. Milyen módon adható másolat az iratokról?

Amennyiben az iratbetekintő az iratokról:

a) Papíralapú másolat készítését kéri, az MNB munkatársa az iratbetekintő által megjelölt iratokról másolatot, az elektronikus iratról nyomtatott változatot készít, amely szintén másolatnak minősül.

A megismerhetetlenné tétellel nem érintett iratokról 30 oldal terjedelemig az MNB azonnal kiadja a másolatot. A 30 oldal terjedelmet meghaladó iratmásolatokat az MNB az iratbetekintésre jogosulttal való egyeztetés alapján postai úton küldi meg vagy későbbi időpontban adja át.

A megismerhetetlenné tétellel érintett iratok másolata iránti igényt az MNB csak később – a külön végzésben előírt – költség megfizetését követően teljesíti.

 Postai megküldésre kizárólag a címzett azonosítását és személyes átvételét biztosító postai kézbesítéssel kerülhet sor. Ugyancsak kérhető, hogy az MNB a másolatot elektronikus úton küldje meg a d) pontban foglaltak szerint.

Az iratbetekintésre jogosult az iratokba való betekintés nélkül is kérheti, hogy az MNB postai úton küldje meg számára az általa beazonosítható módon megjelölt iratok másolatát. Postai megküldésre ebben az esetben is kizárólag a címzett azonosítását és személyes átvételét biztosító postai kézbesítéssel kerülhet sor.

b) Saját eszközével (szkenner, fényképezőgép vagy telefon segítségével) digitális másolatot készít, az MNB munkatársa a digitális úton rögzített iratok iktatószámát ugyancsak az iratbetekintési adatlapon rögzíti.

c) Feljegyzést készít saját célra az egyes érintett iratokról, az MNB munkatársa ilyen esetben – a feljegyzéssel érintett iratok iktatószáma helyett – csak magát az iratbetekintés megtörténtét rögzíti az iratbetekintési adatlapon.

d) Elektronikus másolatot kér, az MNB a másolatot a következők szerint adja át vagy küldi meg a számára:

  • Amennyiben az iratbetekintésre jogosult elektronikus adathordozón kéri az adatok rögzítését és átadását, az MNB jelszóval védett CD-n vagy DVD-n biztosítja azt az iratbetekintésre jogosult számára. Más típusú, vagy az iratbetekintésre jogosult által biztosított adathordozó eszközre az MNB – informatikai rendszereinek védelme érdekében – nem készít másolatot. A másolatokat tartalmazó adathordozó eszközt az MNB külön egyeztetett időpontban adja át az iratbetekintésre jogosult részére, vagy ennek hiányában postai úton küldi meg az iratbetekintésre jogosult vagy képviselője lakóhelyére, bejelentett tartózkodási helyére, gazdálkodó szervezet esetén székhelyére vagy telephelyére. Postai megküldés esetén az MNB a CD-hez vagy DVD-hez tartozó jelszót– a CD-től vagy DVD-től elkülönített – könyvelt postai küldeményként vagy más olyan elérhetőségen (például SMS-ben vagy elektronikus levélben) küldi meg, amelyet a címzett az azonosítást lehetővé tevő módon (pl. ügyfélkapun, személyesen, ERA-rendszerben) adott meg, vagy amelyet a címzett egyéb módon adott meg, és azzal ellenőrizhetően ő rendelkezik.  
  • Piacfelügyeleti eljárásokban a másolatok megküldésére elektronikus csatornán nincs mód, azokat az MNB kizárólag CD-n vagy DVD-n küldi meg.
  • A piacfelügyeleti eljárások kivételével, amennyiben az iratbetekintésre jogosult az iratbetekintést ERA-rendszeren keresztül kérelmezte, és az iratokról elektronikus másolatot kér, az MNB az elektronikus másolatot az iratbetekintést kérő ERA-postaládájába küldi meg.
  • A piacfelügyeleti eljárások kivételével, amennyiben az iratbetekintésre jogosult az iratbetekintést ügyfélkapun keresztül kérelmezte, és az iratokról elektronikus másolatot kér, az MNB az elektronikus másolatot az iratbetekintést kérő ügyfélkapus postaládájába küldi meg.
  • Elektronikus levélcím és az elektronikus levélben esetleg megadott adatok önmagukban nem elegendők az iratbetekintést kérő azonosításához, ezért elektronikus levélcímre az MNB nem küld iratmásolatot.

Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa elSüti tájékoztatónkat,amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket.Elfogadom

Tájékoztatjuk, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés érdekébenAdatvédelmi tájékoztatónkmegváltozott.Értem