A Szanálási törvény előírásai szerint, összhangban az Európai Unió bank helyreállítási és szanálási irányelvével (BRRD) a hazai hitelintézetek és befektetési vállalkozások kötelesek folyamatosan megfelelni a szavatoló tőkére és leírható vagy átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelménynek (MREL: Minimum Requirement for own funds and Eligible Liabilities). Az MREL követelmény az intézmények részére megfelelő mennyiségű és minőségű forráselem tartását írja elő, melyek válsághelyzet esetén részlegesen vagy teljesen leírhatóak, illetve tőkévé átalakíthatóak, így biztosítva egyrészt a tulajdonosok és hitelezők veszteségviselését, másrészt az intézmények kritikus funkcióinak folyamatos ellátását a válsághelyzet alatt és azt követően is. Az MREL követelmény mértékét a Magyarországon székhellyel rendelkező intézményekre, intézménycsoportokra a Magyar Nemzeti Bank, mint szanálási hatóság határozza meg, míg a határon átnyúló intézménycsoportok esetében az MREL követelményt konszolidált és egyedi szinten az érintett szanálási hatóságok – fő szabály szerint – a szanálási kollégiumokban folytatott együttműködésük keretében határozzák meg.

Az MNB „Az MNB MREL-követelmény előírására vonatkozó alapelvei” című dokumentumot először 2018. november 14-én publikálta.  A dokumentum rendszeres időközönként felülvizsgálatra kerül a jogszabályi változások és a gyakorlati tapasztalatok beépítése érdekében.

Az aktuális felülvizsgálat során az MNB részletesebb elvárásokat fogalmazott meg egyes, az MREL követelmény teljesítéséhez, illetve az MREL képes instrumentumokba történő befektetésekhez kapcsolódó kérdésekben:

  • az egyéb jelentős szanálás alá vonható szervezetek azonosításának elvei,
  • az egyedi (belső) MREL-követelmény alkalmazásától való, szanálási hatóság döntése alapján történő eltekintés jogszabályi feltételeinek értékelésére vonatkozó elvek és eljárási szabályok,
  • a belső MREL-követelmény anyavállalat által nyújtott garanciákkal történő teljesítésével kapcsolatos MNB elvárások és eljárási szabályok,
  • a harmadik ország joga alatt kibocsátott releváns tőkeinstrumentumok feltételeit tartalmazó szerződésekkel szembeni elvárások,
  • a hitelintézetek MREL-képes instrumentumokba történő befektetéseinek korlátozása.

A szanálási feladatkörében eljáró MNB 2022. június 1-jétől kezdődően ezen felülvizsgált dokumentumban bemutatott alapelvek mentén törekszik meghatározni a magyarországi székhelyű intézményekre és más esetlegesen érintett szervezetre vonatkozó MREL követelményeket, illetve képviseli álláspontját az érintett szanálási kollégiumokban.

Az MNB 2022. április 6. napján közzétette „A szavatoló tőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelmény (MREL-követelmény) megsértése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények az átmeneti időszakban” című dokumentumot, amelynek célja, hogy tájékoztatást adjon az MNB MREL megfelelés kikényszerítésére vonatkozó eszközeivel és eljárásával összefüggésben.

A szankcionálási politika kialakítására azért került sor, mert a BRRD2 magyar jogrendbe implementált rendelkezései alkalmazására megfelelő alkalmazkodási időt biztosít a Szanálási törvény 150/D. §-a, amely az MREL követelmények tekintetében azt jelenti, hogy főszabály szerint a 2024. január 1. napjáig terjedő időszakban az érintett szervezetek kötelezettsége az MREL-képes állomány felépítése, míg ezt követően a mindenkori végleges MREL követelménynek való megfelelés. Ebből következően a szanálási hatóság MREL megfelelés monitorozásának és kikényszerítésének is különböző a célja a két időszakban. Az átmeneti időszakban az érintett szervezetek ellenállóképességének, azaz szanálhatóságának növelése az MREL-képes állomány felépítésének kikényszerítése révén, míg azt követően a szanálási stratégia végrehajtásához szükséges MREL-képes állomány folyamatos rendelkezésre állasának biztosítása egy esetleges válsághelyzet eredményes kezelése érdekében.