Kedves Látogató! Amennyiben hibát talál az oldalon, vagy további, technikai okokból adódó problémája merül fel, kérjük, hívja az ügyfélszolgálatot. Telefonszám 06-80-203-776. Köszönettel Magyar Nemzeti Bank.
EN
EN

Biztosítások

nyomtatás

Biztosítások

A biztosítási szerződés esetén a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően bizonyos összeg megfizetésére vállal kötelezettséget, amelyért a szerződő fél biztosítási díjat fizet.

A biztosításokról

A biztosítás nyugalmat és anyagi biztonságot jelent, mert az előre nem látható, váratlan események nyomán bekövetkező károkat részben vagy egészben a biztosítótársaság fizeti.

Miért hasznos a biztosítás?

Amennyiben egy előre nem látható, váratlan esemény bekövetkezik, akkor az abból fakadó kárt részben vagy teljes egészében a biztosítótársaság fizeti, így nyugalmat és anyagi biztonságot jelent, mert a kiesett javak a biztosítással fedezhetők, pótolhatók.

Különböző mértékben, de mindenkinek szüksége lehet biztosításra, hiszen az emberek többsége rendelkezik ingatlannal, nagyobb értékű vagyontárggyal, amelyek megrongálódása, megsemmisülése esetén azok önerőből történő pótlása csak komoly erőfeszítések révén lehetséges.

Az élet-, betegség és balesetbiztosítások megkötése szintén hasznos segítséget nyújthat mindenkinek, hiszen egy váratlan negatív esemény kapcsán jól jön az anyagi segítség.

Vannak kötelezően megkötendő biztosítások is. A gépjárművel való közlekedés „veszélyes üzem”, az esetleges balesetekben az utasok és a gépjárművek is komolyan megsérülhetnek, így e károk fedezetére az üzembentartóknak kötelező felelősségbiztosítást kötni. Egyes szakmák képviselőinek (pl. ügyvéd, orvos, könyvvizsgáló, közjegyző, végrehajtó, stb.) is kötelező felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezni.

Melyek a leggyakoribb biztosítások?

  • Életbiztosítások, valamint baleset, illetve betegségbiztosítások
  • Gépjárműbiztosítások (KGFB, casco)
  • Lakásbiztosítások
  • Utasbiztosítások

Hogyan érdemes kiválasztani a legkedvezőbb biztosítást?

Mielőtt biztosítási szerződést köt, gondolja végig igényeit, céljait és hosszú távú teherviselő képességét. Döntés előtt feltétlenül tájékozódjon - akár a biztosítóknál papíron vagy elektronikusan elérhető ügyfél tájékoztatók, akár az interneten elérhető összehasonlító honlapok segítségével is – a kiválasztott termékek és szolgáltatások feltételeiről.

Életbiztosítás esetén hosszú időre kötelezi el magát, így különösen ügyeljen arra, hogy , ezért fokozott körültekintéssel és megfontoltan járjon el. A döntést siettető, kevés és homályos magyarázattal szolgáló üzletkötőkkel biztosítási szerződést kötni nem célszerű!

A biztosítási feltételek sokszor bonyolultak, ezért a megfelelő biztosítás kiválasztásában segíthet egy független szakember, vagy megbízható biztosításközvetítő. Szerződéskötés előtt mindenképpen érdemes ellenőrizni, hogy az ügynök rendelkezik-e a megfelelő engedéllyel, vagy jogosultsággal a közvetítői tevékenység végzéséhez.

A Magyarországon tevékenykedő közvetítők és biztosítók jegyzéke a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján megtalálható.

Mire érdemes figyelni a szerződés megkötését megelőzően?

A szerződési feltételek közül a biztosítási díj és annak fizetési gyakorisága mellett a legfontosabb, hogy milyen biztosítási eseményekre terjed ki a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, melyek a biztosító mentesülésének esetei, az alkalmazott kizárások köre.

Kérje a biztosításközvetítő segítségét a szerződésből eredő kockázatok feltárásában, a szerződési feltételeknek ezt figyelemfelhívó módon kell tartalmaznia.

Milyen jogok illetik, kötelezettségek terhelik az ügyfelet a biztosítás megkötésekor?

Tájékoztatáshoz való jog

A biztosítónak és a biztosításközvetítőnek a szerződés megkötése előtt bizonyítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes tájékoztatást kell adnia a biztosító főbb adatain túl a biztosítási szerződés legfontosabb jellemzőiről.

 

Életbiztosítási szerződés esetén felmondási jog

Jó, ha tudja, hogy amennyiben Ön életbiztosítási szerződést kötött…

  • A szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja a szerződést, és ebben az esetben a biztosító köteles Önnel 30 napon belül elszámolni. Ekkor a termék tájékoztatóban szereplő, erre az esetre vonatkozó költségeket érvényesítheti a biztosító.
  • Nem mondható fel a hitelfedezeti életbiztosítás, valamint az az életbiztosítás, amelynek tartama a 6 hónapot nem éri el.

Részletesebb információk a Fogyasztói jogok menüpont alatt.

 

Jogorvoslati jog

Ha panasza van elsősorban az érintett biztosítóhoz vagy független biztosításközvetítőhöz kell fordulnia. Amennyiben nem sikerül megegyezni, fordulhataz MNB-hez, illetve a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) is. Minden esetben nyitva áll a bírósági út igénybevételének lehetősége is. Az MNB fogyasztóvédelmi jogszabályi rendelkezések megsértésének gyanúja esetén tud eljárni, a PBT és a bíróság pedig a szerződést érintő kérdésekben (pl. elszámolási vita, szerződés érvényessége, stb.).

Részletesebb információkat a Panaszom van menüpont alatt talál.

 

Díjfizetési kötelezettség

A szerződő kötelezettsége, hogy időben és folyamatosan rendezze a biztosítás díját. Díjelmaradás esetén, ha a szerződési feltétel nem rögzíti, akkor a biztosító külön felszólítást nem küld. Kivétel ez alól az az eset, amikor a felszólítás küldését jogszabály írja elő a biztosító számára.

 

Közlési kötelezettség

A szerződő a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. Ennek megsértése a biztosító feltételes mentesüléséhez vezet. (Vagyis, ha a biztosított nem tudja bizonyítani, hogy az elhallgatott körülmény a biztosító által ismert volt, vagy nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében, akkor a biztosító mentesül a helytállási kötelezettsége alól.)

Hogyan lehet a biztosítási szerződést megszüntetni?

A határozatlan idejű vagyon (kár) biztosítási szerződések általában a biztosítási évfordulóval írásban, indokolás nélkül felmondhatók, a felmondásnak az évfordulót megelőzően legalább 30 nappal kell a biztosítóhoz megérkeznie. Az életbiztosítási szerződésekre eltérő szabályok vonatkoznak, amelyek korlátozzák a felmondás lehetőségeit. Ezeket az egyes szerződési feltételek tartalmazzák.

Közös megegyezéssel bármikor lehetőség van évközben is a szerződés megszüntetésére.

A szerződések érdekmúlással is megszűnhetnek, ez akkor lehetséges, ha a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt.

Fontos tudni, hogy …

a biztosító akkor áll helyt, ha Ön a szerződésben meghatározottak szerint jár el a káresemény bekövetkezésekor.

  • Nézzen utána, mi a teendő a káresemény bekövetkezésekor, mi a kárügyintézés menete! Olvassa el a szerződést, az általános szerződési feltételeket vagy kérdezzen a biztosító ügyintézőjétől.
  • Őrizze meg mindazon dokumentációt, amelyet a biztosító a teljesítéshez követelhet!
  • Ha a biztosítóhoz a kárigényt postai úton jelenti be, azt tértivevénnyel vagy ajánlva adja fel, hogy az később igazolható legyen! A biztosítótársasággal történő valamennyi levelezés során így járjon el.
  • Nézzen utána, a biztosító hány napon belül köteles helytállni!

Nézzen utána annak is, hogy hogyan tud a biztosítótársaságnál panasszal élni!

A biztosításokhoz kapcsolódó adókedvezményről, adójóváírásról

Egyes biztosítási szerződésekhez adókedvezmény, illetve adójóváírás kapcsolódhat.

2016. január 1-től, ha a szerződés megkötése után a szerződéshez kapcsolódó adókedvezményre vagy adójóváírásra vonatkozó szabályozás megváltozik, akkor a biztosító a kedvezmény, illetve a jóváírás megőrzése érdekében módsítási javaslatot tehet a szerződés módosítására.

A javaslatot az adójogszabály hatályba lépését követő 60 napon belül kell megküldeni.

Ha az ügyfél a javaslatot annak kézhezvétele után 30 napon belül nem utasítja el, akkor a módosítás a jogszabály változás időpontjával lép hatályba. A javaslat elutasítása nem ad alapot a biztosítónak a szerződés felmondására. A tájékoztatást bizonyítható és azonosítható módón, közérthetően, egyértelműen és részletesen írásban kell megtenni.

Életbiztosítások

Az életbiztosítási konstrukciók sokszor nemcsak életbiztosítási, hanem további beépített, vagy választható kiegészítő elemeket, jellemzően betegség-, illetve balesetbiztosítási elemeket is tartalmaznak.

Az elméleti definíció szerint, a szűkebb értelemben vett életbiztosításban a halálnak a biztosítás tartama alatti bekövetkezése vagy be nem következése (meghatározott életkor elérése) a biztosítási esemény. Tágabb, köznapi értelemben az életbiztosítás a biztosított életében bekövetkező eseményekhez, elsősorban halálhoz, vagy a szerződésben meghatározott más eseményhez (életkor elérése, házasságkötés, gyermekszülés, nyugdíjazás stb.) kapcsolódik.

A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a szerződés tartalma szerinti biztosítási összeget köteles kifizetni (esetleg járadék formájában folyósítani). Életbiztosítás esetén a biztosító nem a bekövetkezett kár nagyságát, hanem a szerződésben meghatározott összeget fizeti ki, hiszen a biztosítási esemény (élethelyzet) okozta kár általában pénzben nem fejezhető ki.

Az életbiztosítási igényfelmérőről bővebben ITT olvashat.

Az életbiztosítások típusai

Alapvetően két életbiztosítási típust különböztethetünk meg: a haláleseti és az elérési biztosítást. Ezekből további számos, igen elterjedt forma eredeztethető, mint például az említett két típus ötvözeteként leírható vegyes biztosítás vagy a járadékbiztosítás.

A haláleseti (kockázati) életbiztosítás

Kockázati életbiztosítás esetén - a szerződő díjfizetése ellenében - a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, akkor egy előre meghatározott személy – a kedvezményezett– részére egy előre meghatározott összeget (biztosítási összeg) fizet ki. Ha a tartam lejártakor a biztosított életben van, akkor a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik.

E biztosítási forma célja elsősorban az, hogy a kedvezményezett túlélők számára biztosítsa, hogy a biztosított halála esetén ne kerüljenek szorult anyagi helyzetbe, a biztosított esetleges adósságának (pl. bankkölcsön) megfizetése ne jelentsen túl nagy terhet az örökösöknek. A kockázati életbiztosítás ezért hitelfedezeti életbiztosításként is felhasználható. A kockázati biztosítás kifizetése fedezetet nyújthat akár a temetési költségekre vagy a hagyatéki terhekre is.

Az "egész életre szóló", vagy angol terminológiája alapján a "whole life" biztosítás, a kockázati biztosítás egy speciális fajtája. Itt a biztosítás tartama a biztosított hátralévő élete, így mindenképpen kifizetéssel szűnik meg. Jellemző megoldás a whole life biztosítás esetében, hogy a díjfizetési periódust korlátozzák, pl. az ügyfél 80 éves koráig, és ezután a biztosítás díjfizetés nélkül marad érvényben.

Az elérési biztosítás

Az elérési biztosítás esetén - a szerződő díjfizetése ellenében - a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosítási tartam eltelte után is életben van, akkor részére (vagy egy előre meghatározott kedvezményezett részére) a biztosítási összeget kifizeti. Ha a biztosított a tartam lejárta előtt meghal, akkor a biztosítás megszűnik, és a már befizetett díjak valamint a felhalmozott hozam a kedvezményezettet, annak hiányában pedig az örököst illeti. Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb biztosítási piacon - így a magyaron is - az elérési biztosítás bizonyos értelemben csak elméleti konstrukció, önmagában ilyet nem árusítanak. Nálunk leggyakrabban a vegyes, a díj-visszatérítéses elérési biztosítás és a járadékbiztosítások részeként jelenik meg.

Vegyes biztosítás

Az egyik leggyakoribb életbiztosítási termék a vegyes biztosítás, mely a kockázati és az elérési biztosítás kombinációja. Ebben a formában biztosítási esemény:

  • a biztosított életben léte a biztosítás lejártakor, vagy
  • a biztosítási időtartam alatti halála.

A biztosítás alapszolgáltatása ennél a formánál tehát a következő:

  • ha a biztosított az előre rögzített tartam lejártakor életben van, úgy a biztosító kifizeti az akkor érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget.
  • Ha a biztosított a biztosítási időtartam alatt meghal, úgy a biztosító kifizeti a halál időpontjában érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget.

Ez a biztosítási forma alkalmas arra, hogy a biztosított gondoskodjon a halála esetén hátramaradott családtagjairól, illetőleg biztosítsa nyugdíjas évei anyagi biztonságát, előtakarékoskodjon valamilyen a jövőben várható kiadásra (pl. gyermekek iskoláztatásának, családalapításának, lakhatásának segítése). Két életre szóló vegyes biztosítás esetén – amelyet jellemzően házastársak kötnek – két biztosított van, ennél a formánál halálesetnek a korábban elhunyt biztosított halála számít.

Ennél a hosszú távra szóló biztosítási terméknél jelentős szerepet játszik a befektetési eredmény. Az eredményesség mértéke azonban előre nem kiszámítható, ezért erre a biztosítók általában nem adnak garanciát.

A befektetés eredményességének megítéléséhez fontos megismerni a befizetett biztosítási díj sorsát. A díj egy részét a biztosító költségként azonnal elvonja. E költségrész mértéke, összetétele az ügyfelek számára általában nem ismert. Fontos az, hogy az ügyfél még a szerződés megkötése előtt alaposan megismerje a biztosítás feltételeit tartalmazó szabályzatot. A költségek levonása után megmaradó díjrész egy kisebb része a teljes veszélyközösségben bekövetkező haláleseti kifizetések alapjául szolgál, a nagyobbik díjrész lesz az alapja azoknak a kifizetéseknek, amelyeket a lejáratkor kapnak meg az akkor életben lévő biztosítottak. Ez utóbbi díjrészek megtakarításként az úgynevezett életbiztosítási díjtartalékba kerülnek, ezt az összeget fekteti be a biztosító.

A biztosító az életbiztosítási díj kiszámításakor feltételez egy olyan hozamot, amelyet mindenképpen el fog érni, és a szolgáltatás mértékét ennek figyelembevételével állapítja meg. Ennek a hozamnak a mértéke, a technikai kamatláb, amely a biztosítási feltételekből általában megismerhető. A biztosítónak a vállalt szolgáltatást akkor is teljesítenie kell, ha a befektetési eredmény elmaradna a technikai kamatlábtól. A biztosítók túlzott garanciavállalásának határt szab a technikai kamatláb maximális mértékéről szóló MNB 54/2015. (XII.21.) rendelet.

Ha a befektetési eredmény nagyobb, mint a technikai kamatláb, akkor a biztosítónak a technikai kamatlábat meghaladó rész - ez az ún. többlethozam - nagyobb részét a biztosító visszajuttatja a veszélyközösségnek, kisebbik részét pedig megtartja saját költségeire, nyereségére. A hatályos biztosítási törvény szerint a többlethozam legalább 80%-át kell visszajuttatni. Ha a szerződésben a biztosító a többlethozam 80%-nál magasabb arányú visszajuttatást vállal, akkor a szerződés szerinti mértékben kell a többlethozamot visszajuttatnia.

A biztosítás - annak megtakarítási jellege miatt - akkor sem szűnik meg kifizetés nélkül, ha időközben jelentős változás áll be a szerződő körülményeiben. Ha - folytatólagos díjfizetésű biztosítás esetén - a szerződő nem fizeti tovább az esedékes díjakat, két lehetőség közül választhat, kötvénye visszavásárlását vagy díjmentesítését (más kifejezéssel: díjmentes leszállítását) kérheti.

Ezek az úgynevezett maradékjogok, melyek általában csak a biztosítási feltételekben meghatározott idő eltelte után nyílnak meg, azaz a visszavásárlásra és díjmentesítésre ekkortól kerülhet csak sor.

Visszavásárláskor - ami a szerződésnek az eredeti futamidő előtti megszünését jelenti - a biztosító a biztosítás szerződési feltételeiben meghatározott mértékű kifizetést teljesít, és a biztosítás a kifizetéssel megszűnik.

Fontos tudni, hogy a visszavásárlási összeg igen alacsony lehet, messze elmaradhat az addig befizetett díjak összegétől. A visszavásárlási érték meghatározásának szabályait a szerződési feltételek tartalmazzák.

Díjmentesítéskor (másként díjmentes leszállításkor) - figyelemmel arra, hogy a biztosított az eredeti szerződés szerint még hátralevő esedékes díjakat a továbbiakban nem fizeti be - a biztosítási összeg kerül csökkentésre, vagyis leszállításra. Ebben az esetben a biztosítás nem szűnik meg. A biztosítás lejártakor, illetve a biztosított halála esetén kifizetésre kerül a csökkentett biztosítási összeg.

Vannak olyan szerződések is amelyek lehetővé teszik azt, hogy a díjmentesítés után egy későbbi időpontban a díjfizetés újra folytatható legyen.

Figyelni kell arra, hogy a szerződés eltérően kezeli a díjmentesítést, illetve a díjnemfizetés eseteit. A díjmentesítés esetén a szerződés nem szűnik meg, de a szolgáltatás összege változik, míg lehetséges, hogy díjnemfizetés esetén a szerződés megszűnik.

Ha a szerződő átmeneti pénzzavarba kerül és ezért kívánja megszüntetni a szerződést, segítséget nyújthat még számára a díjtartalék fedezete mellett nyújtott áthidaló jellegű kölcsön is.

A befektetési egységekhez kötött, más néven unit-linked biztosítás

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében szemben a klasszikus életbiztosításokkal - a szerződő megválaszthatja, hogy az általa befizetett díj egy részét, az életbiztosítási díjtartalékot milyen típusú és kockázatú befektetésekbe helyezze el a biztosító.

Általában a biztosítók különböző kockázatú és várható megtérülésű, az összetételre jellemző névvel ellátott eszközalapokat hoznak létre, melyek közül a szerződő befektetési preferenciája alapján választhatja ki a neki megfelelő alapot. Sok esetben lehetőség van arra is, hogy a befizetett díjat különböző eszközalapok között ossza meg a szerződő.

(Azt azonban nem határozhatja meg, hogy a biztosító konkrétan milyen eszközbe fektesse a pénzét. Például nem adhat arra megbízást a biztosítónak, hogy befizetéséből 5 éves hátralevő futamidejű államkötvényt, vagy egy adott részvénytársaság részvényét vagy kötvényét vásárolja meg számára.)

Fontos tudni, hogy a befektetési életbiztosításoknál a biztosító jellemzően nem vállal tőke- és hozamgaranciát a befektetésekre. Előfordulhat az is, hogy befektetéseink értéke csökken.

A biztosító egy-egy eszközalapot csak abban az esetben nevezhet tőke- vagy hozamgarantáltnak, ha ahhoz tényleges pénzügyi garanciát biztosít. A hozamgarancia egyben tőke garanciát is jelent.

Egy eszközalap akkor nevezhető tőke- vagy hozamvédettnek, ha az alap összetétele olyan, hogy nem valószínű a tőke elvesztése, illetve a hozamcél nem teljesülése.

A befektetéshez kötött biztosítások esetén kiemelten fontos tájékozódnunk az adott konstrukció költségstruktúrájáról, melyet a biztosító szerződési feltételeiben határoz meg. Célszerű előzetesen részletes tájékoztatást kérnünk arról, hogy a biztosító összeg szerint milyen mértékű és típusú költségeket kíván érvényesíteni.

Milyen költségekkel kell számolnunk?

  • Eladási és vételi árfolyamkülönbség. A biztosítók az eszközalapok egységeire eladási és vételi árfolyamot szabnak. Amikor díjat fizetünk be, akkor a választott alapból - napi eladási árfolyamon - vásárolunk befektetési egységeket. Amikor a biztosító szolgáltatására kerül sor, akkor - vételi árfolyamon - megveszi tőlünk az egységeket és pénzben fizeti ki az ellenértéket.
  • Kezdeti költségek levonása: A biztosítók kezdeti befizetéseink egy részét úgynevezett kezdeti egységként tartják nyilván, és azokból - az egyéb, felhalmozási egységektől eltérően - költségrészt vonnak el, elsősorban azért, hogy abból fizessék ki az ügyfél megszerzése miatti terheiket. Az ilyen jellegű elvonás általában az első két év befizetéseit érinti, mértéke konstrukciótól függően változó. Előfordulhat az is, hogy nem kezdeti költség címen, hanem alapnyitási díj, alapkezelési vagy tőkegyűjtési költség elnevezéssel, ahhoz hasonló mértékű, a díjbefizetések százalékában meghatározott jutalékot vonnak el.
  • A szerződőnek számolni kell az adminisztrációs költségekkel is. Az adminisztrációs vagy kezelési költséget havonta, fix összegben számítják fel a biztosítók.
  • A meglévő egységek más fajtákra történő átváltásáért, azaz az eszközalapok közötti átcsoportosításért általában "alapváltási" díjat, átváltási költséget kell fizetni. Ez lehet fix díj, vagy az átváltandó érték arányában felszámítandó díj. (pl. 400 Ft/tranzakció, vagy az összeg 2,5 ezreléke, maximum 2500 Ft)
  • Biztosítási kockázati díj: Fontos tisztában lennünk azzal is, hogy a befektetési egységhez kötött biztosítás befektetési jellege ellenére is - elsősorban életbiztosítás. Ezért a biztosító rendszeresen (pl. havonta) levonja a biztosítási kockázatra (halálesetre, balesetre stb.) eső díjrészt is. Ennek mértéke a szerződés egyedi jellemzőitől és a halálesetre szóló fedezet mellé kötött kiegészítő biztosításoktól függ.

A befektetési életbiztosítás célja, szolgáltatásai a vegyes biztosításhoz hasonlóak. Általában ugyanazok a maradékjogok is érvényesíthetők, valamint kiegészítő biztosítások is köthetők ehhez a típushoz.

Ha a biztosított a biztosítási tartam lejártakor életben van, a biztosító kifizeti a számlán nyilvántartott egységek szerződés szerinti árfolyamon számított értékét. Ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, a biztosító kifizeti a szerződésben meghatározott biztosítási összeget, illetőleg a számlán nyilvántartott egységek szerződés szerinti árfolyamon számított értékét. A szolgáltatás azonban minden esetben a szerződésben meghatározott feltételek szerint kerül megállapításra.

Járadékbiztosítások

A járadékbiztosításoknak számos formája van, és gyakran kombinálják őket más biztosításokkal is. Nem mindegyik járadéktípus tekinthető életbiztosításnak, csak az, amelynek a kezdete, vége, vagy tartama a biztosított halálától függ. A járadékbiztosítások számos formája különböztethető meg az alábbi jellemzők alapján:

Egyszeri díjas biztosítás: a biztosítási díjat a szerződő (előre) egy összegben fizeti meg.

Folyamatos, vagy rendszeres díjfizetésű biztosítás: a biztosítási díjat a szerződő a szerződés szerint meghatározott díjfizetési időszak alatt, meghatározott gyakoriság szerint fizeti (havi, negyedéves, féléves, éves).

Azonnal meginduló járadék esetén még abban az évben megindul a járadékfizetés, míg a halasztott járadékfizetés esetében csak a szerződésben meghatározott időtartam (általában néhány év) eltelte után.

Az előleges járadékot mindig az időszak (leggyakrabban hónap) elején, az utólagos járadékot pedig mindig az időszak végén fizeti ki a biztosító (éves járadék fizetés esetén).

Az életjáradék tarthat:

  • a biztosított élete végéig (egyszerű életjáradék), vagy
  • egy meghatározott időpontig vagy időtartamig, de legfeljebb a biztosított – az időpontot megelőző – haláláig (időleges életjáradék).

A biztosító garantálhatja, hogy egy meghatározott ideig, általában néhány évig – függetlenül a biztosított életben lététől – mindenképpen folyósítja a járadékot (garanciaidő).

Kiegészítő biztosítások

A biztosításokhoz általában további kockázatokra, önálló szolgáltatást nyújtó, kiegészítő jellegű biztosítások is köthetők. Ezek a kiegészítő biztosítások technikai megoldásaikban (díjfizetés gyakorisága, inflációkövetés stb.) igazodnak a „fő” biztosításhoz, és annak megszűntével ezek is automatikusan megszűnnek.

Ilyenek lehetnek például:

  • baleseti halál esetén a haláleseti szolgáltatáson felüli, további szolgáltatás biztosítása,
  • szolgáltatás rokkantság, kórházi ápolás, műtét esetén, ha az ok baleset volt,
  • szolgáltatás betegség miatt bekövetkező rokkantság, műtét, kórházi ápolás esetén,
  • rettegett vagy kritikus betegségek (rák, infarktus, szélütés) bekövetkezése esetén járó szolgáltatások,
  • meghatározott esemény bekövetkezte után a hátralevő díjak átvállalása,
  • a díjnövelés kiegészítő biztosítás (opció) lehetővé teszi, hogy bizonyos időszakonként a szerződő új kockázat-elbírálás nélkül emelje a biztosítás díját és összegét.

Termékek közötti választás, a tájékoztatással kapcsolatos tudnivalók

Fontos tisztáznunk, hogy milyen célból kötünk biztosítást? Biztosítani kívánjuk magunkat, hozzátartozóinkat, avagy inkább megtakarítani, befektetni szándékozunk? Amennyiben inkább a megtakarítás a cél – a megfelelő döntés meghozatala érdekében – célszerű a biztosítási termékeket más pénzügyi, befektetési termékekkel is összehasonlítani.

A megtakarítási célú biztosítási termékek kiválasztása során segítséget nyújt a termék teljes költségmutatója (TKM) is. A megtakarítási célú életbiztosítási termékek TKM értékekről és további információkról bővebben itt tájékozódhat.
 

Biztosítási szándék esetén, mérjük fel a biztosítási szolgáltatással szemben támasztott igényeinket, valamint teherviselési képességünket. Az alábbi szempontok mérlegelését követően válasszuk ki a sokféle termék közül a megfelelő formát.

  • Várható-e, hogy egy családtag halála vagy munkaképtelenné válása a család további megélhetését anyagilag jelentősen megnehezíti vagy lehetetlenné teszi?
  • A biztosítási esemény bekövetkeztének valószínűsége, a kockázat mértéke átlagos vagy attól nagyobb (pl. a biztosított fokozott veszéllyel járó munkakört tölt be)?
  • Előre vetíthető-e a családi költségvetést terhelő jelentősebb kiadás, (pl. beiskolázás, házasságkötés, gyermekszületés)?
  • Várható-e (és mikor) a család anyagi helyzetében, vagyongyarapodásában változást hozó tartós esemény (pl. nyugdíjazás)?
  • Milyen igényeink vannak, milyen életbiztosítási forma felel meg az elképzeléseinknek? Egyösszegű szolgáltatást, vagy járadékfizetést igényelnénk?
  • Milyen összeget tudunk havi rendszerességgel (esetleg inflációt követő módon), vagy egyszeri tartós lekötéssel a biztosítási célra elkülöníteni?

Ha biztosítási szerződést kötünk, ne döntsünk azonnal, mielőtt biztosítási szerződést kötnénk előbb alaposan tájékozódjunk.

A biztosítási ajánlat megtétele előtt mindig tanulmányozzuk át a szerződési feltételeket /szabályzatot/. Ha valamit nem értünk, kérjük szakember segítségét, magyaráztassuk el a számunkra nem egyértelmű biztosítási fogalmakat.

A biztosító – mielőtt a szerződés megkötésére sor kerülne – köteles bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást adni többek között a biztosító főbb adataira és a biztosítási szerződés jellemzőiről. E tájékoztatónak figyelemfelhívásra alkalmas módon kell tartalmaznia a biztosító mentesülésének a szabályait, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit, a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő feltételt.

Utasbiztosítás

Az utazási biztosítás külföldi utazás során váratlanul bekövetkező megbetegedésre, balesetre, poggyászkárra, valamint a biztosítási kötvényben meghatározott egyéb kockázatokra nyújt fedezetet.

Az utasbiztosítási szerződés egyszeri díjas, a biztosítási díjat azonnal egy összegben kell megfizetni. A biztosító által kiállított kötvény érvényessége az előre meghatározott utazási időtartamhoz igazodik. Az utasbiztosítását egyénileg megkötő magyar turista számos konstrukció közül választhat, amelyek nem csupán díjaikban, hanem a vállalt kockázatok és a biztosítási szolgáltatások értékhatárának meghatározásában is különböznek egymástól. Az utasbiztosítás ára a nyújtott szolgáltatásoktól és biztosító társaságtól függően napi néhány száztól néhány ezer forint körüli összegre tehető.

 

Az utasbiztosítások a tipikus utazási kockázatokon túl - kiterjedhetnek az alábbi szolgáltatásokra is:

  • a sérült vagy beteg biztosított hazajuttatása,
  • a kórházba került utas gyermekének hazaszállítása,
  • beteglátogató útiköltségének megtérítése,
  • váratlan esemény bekövetkezésekor információnyújtás,
  • sürgős esetben családtagok tájékoztatása,
  • légi katasztrófa miatti halál esetén biztosítási összeg nyújtása,
  • holttest hazaszállítása,
  • poggyászkésedelem, a poggyász késése miatti sürgős beszerzések (ruhanemű, tisztasági eszközök) térítése,
  • elveszett útiokmányok pótlásának költségeinek térítése,
  • pénzsegély közvetítése,
  • tolmács-szolgálat,
  • jogvédelem (ügyvédi költség, óvadék, illeték kifizetése),
  • felelősségbiztosítás, azaz turistaként másnak akaratlanul okozott kár megfizetése,
  • a nem gyógyítási jellegű ellátás költségeinek térítése,
  • a biztosított kényszerű, a vártnál hosszabb időtartamú külföldi tartózkodási költségeinek térítése,
  • idő előtti kényszerű hazautazás megszervezése, költségeinek térítése,
  • keresés, mentés, kimentés,
  • információnyújtás autómentő cég elérhetőségéről,
  • személygépkocsi hazaszállítása.

Mit érdemes végiggondolni utazás előtt?

  • milyen vagyoni értéket viszünk magunkkal,
  • baj esetén milyen színvonalú egészségügyi ellátást várunk el,
  • a célországban mekkorák a betegellátási, baleseti költségek,
  • milyen életkorúak és egészségi állapotúak vagyunk,
  • milyen közlekedési eszközzel és mennyi időre utazunk,
  • mennyire tűnik balesetveszélyesnek az utazás, üdülés (városlátogatás, vadvízi evezés).

Ezek ismeretében döntsünk arról, hogy a számos eltérő szolgáltatás közül elég-e egy kevesebb kockázatot felölelő, alacsonyabb díjú biztosítást megkötni, avagy több szolgáltatást és magasabb fedezetet nyújtó módozatot érdemes választanunk. Aki olyan helyre készül, ahol a hazaihoz képest sokszorosába kerül az egészségügyi szolgáltatás, annak érdemes olyan biztosítási módozatot választania, amely magas vagy korlátlan fedezetet nyújt ilyen esetekre. Sportrajongók – amennyiben az alapcsomag nem tartalmazza az emelt szintű kockázatot – normál utasbiztosításuk mellé, pótdíj ellenében több biztosítónál kiegészítő sportbiztosítást is köthetnek, amely fedezetet nyújthat vadvízi evezés, búvárkodás, síelés és más sporttevékenység közben bekövetkezett baleset esetén.

Ma már az utasbiztosítások általánosan kínált szolgáltatásává vált az asszisztencia. A segítségnyújtási (asszisztencia-) szolgáltatás lényege, hogy a bajba került ügyfél elsőként a biztosító által megadott - legtöbb esetben magyar nyelvű, éjjel-nappal elérhető - ügyfélszolgálatot hívja fel. Az ügyfélszolgálat informálja a biztosítottat további teendőiről, lehetőségeiről, a megkötött utasbiztosítási szerződés feltételei szerint gondoskodik ellátásáról, például mentőt küld, tolmácsol, visszaigazolja az adott egészségügyi intézménynek, hogy állja biztosítottja kezelésének költségeit, így a turistának nem kell azt megelőlegeznie.

Több társaság feltételei között szerepel, hogy amennyiben a biztosítottnak külföldi útja során egészségügyi ellátásra vagy jogsegélyszolgálatra van szüksége, köteles felvenni a kapcsolatot az asszisztenciaszolgálattal. Az előzetes jóváhagyás nélkül igénybevett szolgáltatások esetében - kivéve, ha a biztosított egészségügyi állapota ezt igazoltan nem teszi lehetővé - a biztosító kötelezettsége bármely kár vonatkozásában, a feltételekben előre meghatározott összegre korlátozódik. Egyes módozatok esetében, lehetőség van arra, hogy a turista maga fizessen a kezelésért, és az így keletkező orvosi és gyógyszertári számlákat utólag nyújtsa be a biztosítónak, azonban e megoldáshoz a társaságok többsége értékhatárt szab, és ha a keletkezett költségek azt meghaladják, mindenképpen fel kell hívni előtte az asszisztenciaszolgálatot.

Nagyon lényeges, hogy milyen eseményeket zár ki a biztosító az adott módozat esetében a biztosított kockázatok köréből! Jó tudnunk azt is, milyen iratokat(baleseti jegyzőkönyv, költségeket igazoló számlák, orvosi igazolás, stb.) kell benyújtani a biztosító társasághoz, mert ezek utólagos pótlása mindig nehézkes. Ezért feltétlenül olvassuk el a biztosítási feltételeket! Kiutazáskor győződjünk meg arról, hogy valamennyi szükséges információ birtokában vagyunk. Ne felejtsük el magunkkal vinni a biztosítási kártyát, az egyéb igazoló okmányokat!

Néhány biztosító kínálatában szerepel biztosítási bérlet is, amelyet a gyakran, rövidebb időre külföldre utazóknak érdemes váltaniuk. A bérlet váltásától számított meghatározott időszak alatt, előre meghatározott számú utazás esetén vagy korlátlan alkalommal használható fel. Több biztosító társaság vállalatok számára is kínál utazási biztosításokat. Ezek általában egy évre megszabott keretnapszámot foglalnak magukba, indulás előtt az adott cégnek el kell juttatnia a biztosítóhoz a kiutazók listáját. Egyes biztosítók a hosszabb időre külföldre utazó 30 év alatti fiataloknak, külföldön tanuló diákoknak is ajánlanak biztosítási módozatokat.

 

A társaságok az Európán kívülre utazás esetében kötött szerződésekre általában pótdíjat számítanak fel.

Minden esetben célszerű meggyőződni arról, hogy úti célunk szerint szükség van-e pótdíjfizetésre vagy sem, mivel a biztosító társaságok ország besorolása, sőt még Európa definíciója sem egységes. A magas életkor és a betegségre való hajlam is nagyobb kockázatot jelent a biztosítók számára, ezért ilyen esetekben általában életkori pótdíjat számítanak fel. Egyes módozatoknál – mint arról már esett szó – pótdíj ellenében biztosítható a veszélyes sportot űzők magasabb kockázatú tevékenysége is. Az utasbiztosítások díjai jellemzően gyermek, családi és csoportos kedvezménnyel csökkenthetők.

A biztosító- és utazási irodákon keresztül történő forgalmazáson kívül ma már új értékesítési csatornákon keresztül is terjesztik az utasbiztosításokat. Találkozhatunk árusítással bankfiókokban, határmenti benzinkutaknál, pénzváltó irodákban, közlekedési vállalatok nemzetközi jegyirodáiban is. Több biztosító társaság utasbiztosítása megköthető az Interneten keresztül is, ekkor a kötvényt postai úton utánvéttel, repülőtéri pultnál, vagy egyéb módon kaphatják kézhez a biztosítottak.

Ma már a legtöbb bankkártyához is kapcsolódik valamilyen utazási- és balesetbiztosítás, melynek alapdíja benne foglaltatik a bankkártya díjában. Amennyiben a bankkártyához automatikusan nem jár biztosítás, általában lehetőség van díj ellenében, egy év időtartamra utasbiztosítást kötni. Feltétlenül meg kell ismerni azonban a bankkártyához kapcsolódó utasbiztosítás tartalmát is, és meg kell győződni arról, hogy az alapbiztosítás fedezetet nyújt-e az általunk valószínűsíthető kockázatokra. Szükség esetén - például az extrém sportok kockázatait figyelembe véve - kiegészítő biztosítás köthető.

Amennyiben utazásunkhoz utazási iroda segítségét vesszük igénybe, előfordulhat, hogy az utazásszervező – utazásunk előtt vagy annak során – nem tudja a szerződésben foglalt kötelezettségeit teljesíteni.

Ilyen esetben nem az utasbiztosításunk, hanem az utazásszervező társaság ún. vagyoni biztosíték biztosítása révén nyerünk kártalanítást. Vagyis azon biztosító, amelyikkel az utazásszervező társaság biztosítási szerződést kötött, gondoskodik az utasok hazaszállításáról, a kinn maradás esetleges extra költségeinek megtérítéséről, vagy a részvételi díj visszafizetéséről.

Fontos, hogy ilyen esetben a biztosító kérése szerint járjunk el! A kártérítéshez szükség lehet az utazási szerződés és az ahhoz kapcsolódó egyéb dokumentációra (jelentkezési lap), számlákra, ezért őrizzük meg azokat!

Gépjármű-biztosítás

A gépjárművek biztosítása a kötelező biztosítások közé tartozik, így amennyiben Ön gépjármű üzembentartója, mindenképp kötnie kell kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (KGFB), és fontos, hogy évente felülvizsgálja azt.

Hírek, aktualitások

Amennyiben 2010. január 1. előtt kötött KGFB-t, úgy Ön naptári évfordulós szerződéssel rendelkezik, melynek fordulónapja december 31. Érdemes ellenőriznie, hogy jelenlegi szerződése szerint valóban december 31. az évfordulója.

 

Mire kell figyelnem a KGFB-szerződésemmel kapcsolatosan?

Amennyiben az Ön szerződésének most van az évfordulója, tekintse át útmutatónkat!

Tarifák - meghirdetett díjak

Hol találom az aktuális tarifákat?

 

Mikor hirdeti meg a biztosító az új tarifákat?

2013. január 1-jétől a biztosítók az év során bármikor hirdethetnek KGFB-díjtarifát. Az új díjtarifa legkorábban a meghirdetést követő 60. nap utáni napon léphet hatályba. Az új tarifáról a biztosítónak a biztosítási évfordulója előtt 50 nappal kötelező írásban tájékoztatnia Önt.

Ne feledje! Amennyiben nem kap határidőn belül névre szóló írásos értesítést (e-mail is lehet, ha a szerződésben így állapodtak meg a biztosítóval), mindenképpen egyeztessen biztosítójával a várható díjakról!

Ezen kívül tekintse át az MNB honlapján a biztosítók tarifáit és hasonlítsa össze azokat!

 

 

Szerződésmódosítás

Mikor módosíthatom a szerződésemet?

Naptári évforduló esetén november 2. és december 31. között, a gépjármű üzembentartójaként a biztosítók által meghirdetett díjtarifák alapján tehet ajánlatot az új (adott esetben a jelenlegi) biztosítónál, a kockázatviselés kezdete a következő naptári év január 1. Ezt megelőzően tett ajánlatot év végi évfordulós szerződésre a biztosító nem fogadhat be.

Hogyan módosíthatom a szerződésemet?

Választhatja a biztosító ajánlati formanyomtatványát, vagy a biztosító, biztosításközvetítő alkusz internetes felületét, nyomtatványait. A jelenlegi szerződés szabályos felmondása nélkül ne kössön új szerződést!

Ne feledje! Az új ajánlatot a biztosító 15 napon belül elutasíthatja, vagy módosítását javasolhatja. Ez utóbbi esetben a módosítási javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogásolhatja azt. Amennyiben nem nyilatkozik, úgy a biztosító javaslata szerint jön létre a szerződés.

Ne feledje el rendezni új biztosításának díját, figyelve arra, hogy a díjfizetés gyakoriságának megfelelő teljes összeg (baleseti adóval együtt) megfizetésre kerüljön!

Amennyiben biztosításközvetítő alkuszon keresztül intézi KGFB-ügyeit, úgy megbízást kell adnia az alkusznak, hogy az eljárhasson Ön mint üzembentartó helyett. Legyen tisztában azzal, hogy mire ad megbízást!

Ha szerződéskötéskor elektronikus kommunikációban állapodott meg biztosítójával, mindig tartsa szem előtt, hogy a későbbiekben  biztosítója valamennyi tájékoztatást elektronikusan, a szerződéskor megadott e-mail címre küld meg. Ezért csak abban az esetben válassza az elektronikus kommunikációt a KGFB-szerződés megkötésekor, ha Ön gyakorlott e-mail felhasználó, levélfiókját rendszeresen nézi. A szerződés megkötésekor körültekintően, pontosan adja meg e-mail címét, ha pedig a későbbiekben az megváltozik, arról haladéktalanul értesítse szolgáltatóját. 

Felmondás

Amennyiben a biztosítóváltás mellett döntött, úgy mindenképpen fel kell mondania jelenlegi biztosítójánál a szerződést. Ne feledje el rendezni biztosításának díját az évfordulóig bezárólag! Ha a felmondást alkuszon keresztül szeretné intézni, ne felejtsen erre is meghatalmazást adni!

Hogyan válthatok biztosítót?

Írásban és dokumentálható módon mondja fel biztosítását! Ez azért szükséges, hogy legyen bizonyítéka arról, hogy felmondása beérkezett a biztosítóhoz, és hogy rendelkezzen egy a felmondásról szóló másolati példánnyal! A felmondás történhet postai levélben, faxon és személyesen is.

A biztonság kedvéért érdeklődjön, hogy időben beérkezett-e a szerződés felmondása!

Meddig mondhatom fel a szerződésemet?

A szabályszerű (írásbeli) felmondásnak az évfordulót legalább 30 nappal megelőzően meg kell érkeznie a biztosítóhoz.

Ne feledje! Amennyiben Önnek nem naptári évfordulós a szerződése (2010. január 1-jén vagy azután kötött KGFB-szerződést) és szabályos felmondást juttat el a biztosítójához, úgy a biztosítónak kötelessége törölni a szerződést a valódi (kötési) évfordulóval. A megszűnés előtt új biztosítás nem léphet érvénybe.

 

További részletekért kattintson „Gépjárműve biztosításáról” című Pénzügyi Navigátor Füzetünkre!

Az Astra Biztosító ügyfeleinek szóló külön tájékoztatót ide kattintva érheti el.

 

Lakásbiztosítás

Egy komolyabb tűzkár, egy erősebb vihar pusztítása vagy egy betörés nyomán az otthonában keletkezett kár enyhítéséhez, a nem várt költségek fedezéséhez nyújt hatékony segítséget egy gondosan megválasztott lakásbiztosítás.

Egy jól szerződéskonstruckió esetén a biztosító nemcsak az épületben és a lakásokban keletkezett károkra fizet, hanem megtérítheti például a biztosítottak utcán parkoló gépjárműveiben keletkezett károkat is. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a biztosítás kiválasztásakor mindig körültekintően járjon el.

Mire terjedhet ki a lakásbiztosítás?

Az ingatlanokra (lakás, ház, nyaraló, garázs) és ingóságokra (szórakoztató- és háztartási elektronikai eszközök) vonatkozó vagyonbiztosításokat jobbára tűz és elemi károk (ilyen a villámcsapás, a vihar, az árvíz és a földrengés, továbbá a jégverés és a robbanás is) esetére lehet kötni. Ezeket az úgynevezett alapfedezeteket kiegészítve van lehetőség a különböző sajátos igények, káresemények figyelembevételére is.

A speciális igényeket kielégítő biztosítások természetesen többe kerülnek (magasabb a havidíjuk), viszont mindenki maga döntheti el, fenyegeti-e például lakóhelyét valamilyen egyéb veszély az alapfedezetekbe foglaltakon kívül. A kiegészítő biztosítások közül a legelterjedtebbek a vezetékes víz által okozott károk (csőtörés), a betöréses lopás, a rablás és ezekhez kapcsolódó vandalizmus és az üvegtörés.

Ritkábban, de a biztosítók ügyfelei tűzoltásra, mentésre, rom- és törmelékeltakarításra, de még a kárenyhítés költségeire is szoktak biztosítást kötni, köthető biztosítás a tűzben vagy árvízben elveszett, megsemmisült személyi okmányok pótlására, zárcsere költségeire és akár – bizonyos összeghatárig - készpénzre is. Fontos eleme lehet a lakásbiztosításoknak a kiegészítő felelősségbiztosítás, amely a családtagok által esetlegesen okozott károkra is kiterjedhet.

Mire érdemes figyelni a lakásbiztosítás megkötésekor?

Az ár mellett figyeljen oda arra is, hogy pontosan mire terjed ki a biztosítás, hiszen feltehetőleg a legnagyobb vagyoni értékéről van szó. Olyan összegre biztosítsa az ingatlant, ami fedezi az újjáépítést, ha megsemmisül. Lehet, hogy évi néhány ezer forintos különbség az árban, a biztosító kifizetése esetén több millió forintot is jelenthet. A biztosítási díjon tehát nem érdemes spórolni, ugyanis a legtöbb probléma a szerződésben foglalt biztosítási összegek helytelen megválasztása, jellemzően alulbiztosítás miatt merül fel.

Fontos, hogy a biztosító fizetési kötelezettsége csak azokra az ingóságokra terjed ki, amelyet a biztosítónál előzetesen bejelentettek. Ezért érdemes időnként felülvizsgálni a meglévő biztosítását is. Ha időközben értékesebb dolgot vásárolt az otthonába, ezt jelentse be a biztosítónál, kérve egyúttal arra a biztosítási fedezet kiterjesztését. Ha (újabb) gyermekünk születik, azt is érdemes bejelenteni, hogy a későbbiekben általa esetlegesen okozott károkra is kiterjedjen biztosításunk felelősségbiztosítási eleme.

Hogyan válthat lakásbiztosítást?

Ha már rendelkezik lakásbiztosítással, de más szolgáltatónál kedvezőbb feltételekkel tudna új lakásbiztosítást kötni, a régi lakásbiztosítást a biztosítási évfordulót megelőzően legalább 30 nappal korábban fel kell mondania, az újat pedig az évfordulótól érdemes megkötni.

Segítség a lakásbiztosítások közötti eligazodásban

A biztosítás megfelelő szintjének kiválasztásához érdemes az egyes szolgáltatók egyedi lakásbiztosítási szerződési feltételeit alaposan átnézni, amelyhez segítségül szolgálhat a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által összeállított lakásbiztosítási útmutató. Az útmutató segíthet a lakásbiztosításhoz kapcsolódó legfontosabb kérdések megválaszolásában, egyben választási szempontok bemutatásával megkönnyíti a lakásbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos eligazodást is.