Az MNB meghatározza, és évente felülvizsgálja a Magyarországon székhellyel rendelkező, globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek és befektetési vállalkozások körét, szükség esetén addicionális tőkepuffert vet ki az intézményekre vonatkozóan, illetve folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését.
A rendszerszinten jelentős intézmények veszteségviselő kapacitásának növelése egy olyan preventív jellegű makroprudenciális eszköz, mely a jelentős intézmények fizetésképtelenségéből vagy stressz helyzetéből fakadó, komoly fertőzési hatások megvalósulását korlátozza. A pufferek célja, hogy a jelentős intézmények stresszhelyzete által kiváltott negatív externális pénzügyi és reálgazdasági hatások (illetve az ezek elkerülésére fordítandó államháztartási költségek) valószínűségét csökkentsék. Az előírás mérsékelheti a tőketulajdonosok és menedzserek nem optimális ösztönzöttségét, mely az erkölcsi kockázat problémából fakad, mivel a magasabb „önrész” („skin in the game”) a kockázatvállalás mértékének korlátozására ösztönözheti az érintetteket.
Negatív mellékhatás lehet, hogy a forrásköltségek emelkedésével drágulhat a banki működés. Speciális erkölcsi kockázatot jelenthet, hogy az érintett intézmény és hitelezői a puffer kivetésével mintegy megerősítést kapnak a kiemelt státuszt illetően, így nagyobb mértékben valószínűsíthetik, hogy fizetésképtelenség esetén állami segítségnyújtásban részesül a hitelintézet. Ezt a kockázatot azonban az EU-s szinten harmonizált, egységes szanálási keretrendszer (BRRD) érdemben mérsékli (pl.: hitelezői feltőkésítés alkalmazása).
Az MNB a koronavírus-járvány okozta rendkívüli körülményekre tekintettel a hazai rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepufferek 2020. július 1-jétől való feloldásáról döntött, ami támogatta a hitelezési kapacitás fennmaradását, a hitelkínálat esetleges beszűkülésének megelőzését. Az MNB 2022-től megfelelőnek ítéli a rendszerszinten jelentős bankok tőkehelyzetét és hitelezési aktivitását ahhoz, hogy a pufferek megképzését a 2020-ban már előirányzott visszaépítési pálya mentén újból előírja. A rendszerszinten jelentős bankoknak veszteségviselő-képességük arányos és fokozatos megerősítése érdekében három év alatt kell majd újra felépíteniük a megfelelő puffereket. 2022-ben és 2023-ban a tervezett végleges mérték egynegyedével növekednek évente az átmeneti pufferráták, majd 2024-től a tervezett végleges pufferrátáknak való megfelelést várja majd el az MNB. A végleges ráták mértékét az MNB az éves rendszeres felülvizsgálat során a hitelintézetek rendszerkockázati jelentőségének jövőbeli lényeges változásai alapján szükség szerint módosítja.
Az azonosításhoz használt fő indikátorok
Forrás: MNB
Az MNB által 2022-ben rendszerszinten jelentősnek minősített bankok pontszámai, a 2023-ra vonatkozóan elfogadott és 2024-re vonatkozóan előirányzott tőkepufferrátái
|
Intézmény |
Pontszám |
O-SII tőkepuffer ráták |
||||
|
MNB Módszertan 2023 |
Tény |
Elfogadott |
Előirányzott |
|||
|
2020 |
2020 07.01-től |
2022 |
2023 |
2024 |
||
|
OTP |
3366 |
2,00% |
0% |
0,50% |
1,00% |
2,00% |
|
MKB (MBH) |
1089 |
- |
- |
0,25% |
0,50% |
1,00% |
|
UniCredit |
966 |
1,00% |
0% |
0,25% |
0,50% |
1,00% |
|
K&H |
936 |
1,00% |
0% |
0,25% |
0,50% |
1,00% |
|
ERSTE |
684 |
0,50% |
0% |
0,125% |
0,25% |
0,5% |
|
Raiffeisen |
582 |
0,50% |
0% |
0,125% |
0,25% |
0,5% |
|
CIB |
423 |
0,50% |
0% |
0,125% |
0,25% |
0,5% |
Forrás: MNB
Az MNB által rendszerszinten jelentősnek minősített bankok pontszámainak időbeli alakulása
Megjegyzés: 2015 és 2022. közötti azonosítások eredményei, a számítás alapját képező adatok vonatkozási éve alapján. Forrás: MNB