Az MNB meghatározza, és évente felülvizsgálja a Magyarországon székhellyel rendelkező, globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek és befektetési vállalkozások körét, szükség esetén addicionális tőkepuffert vet ki az intézményekre vonatkozóan, illetve folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését. Az MNB joghatóságában nincs olyan Magyarországon székhellyel rendelkező intézmény, amelynek csoportszintű nemzetközi tevékenysége annyira kiterjedt lenne, hogy globálisan rendszerszinten jelentősnek minősülne. Ezzel szemben a hazai bankrendszer vonatkozásában az európai uniós szabályozási terminológia szerint több ún. egyéb, avagy hazai rendszerszinten jelentős hitelintézet (O-SII) azonosítható.
A rendszerszinten jelentős intézmények veszteségviselő kapacitásának növelése egy olyan preventív jellegű makroprudenciális eszköz, mely a jelentős intézmények fizetésképtelenségéből vagy stresszhelyzetéből fakadó, komoly fertőzési hatások megvalósulását korlátozza. A pufferek célja, hogy a jelentős intézmények stresszhelyzete által kiváltott negatív externális pénzügyi és reálgazdasági hatások (illetve az ezek elkerülésére fordítandó államháztartási költségek) valószínűségét csökkentsék. Az előírás mérsékelheti a tőketulajdonosok és menedzserek nem optimális ösztönzöttségét, mely az erkölcsi kockázat problémából fakad, mivel a magasabb „önrész” („skin in the game”) a kockázatvállalás mértékének korlátozására ösztönözheti az érintetteket.
Negatív mellékhatás lehet, hogy a forrásköltségek emelkedésével drágulhat a banki működés. Speciális erkölcsi kockázatot jelenthet, hogy az érintett intézmény és hitelezői a puffer kivetésével mintegy megerősítést kapnak a kiemelt státuszt illetően, így nagyobb mértékben valószínűsíthetik, hogy fizetésképtelenség esetén állami segítségnyújtásban részesül a hitelintézet. Ezt a kockázatot azonban az EU-s szinten harmonizált, egységes szanálási keretrendszer (BRRD) érdemben mérsékli (pl.: hitelezői feltőkésítés alkalmazása).
Az MNB évente felülvizsgálja az egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek körét, és a számukra megállapított egyedi pufferrátákat. Az éves rendszeres azonosítása során a rendszerszintű jelentőséget mérő uniós szinten harmonizált alapmutatók és a hazai kiegészítő indikátorok aggregációjával előállónak a jelentőséget egyetlen indikátorban kifejező egyedi hitelintézeti pontszámok. Az O-SII bankokra vonatkozó pufferrátákat a jelentőséget mérő pontszámokkal arányosan határozza meg az MNB, ennek megfelelően a pufferrátákat a hitelintézetek rendszerkockázati jelentőségének jövőbeli lényeges változásai, a pontszámok érdemi átrendeződése alapján szükség szerint módosítja.
Az azonosításhoz használt fő indikátorok
Forrás: MNB
A rendszerszinten jelentős hitelintézetek azonosításához használt pontszámok és a vonatkozó tőkepufferráták
| Azonosított intézmények | 2025 | |
| MNB módszer pontszámai | O-SII tőkepufferráták | |
| OTP | 3575 | 2,0% |
| MBH | 1008 | 1,0% |
| UniCredit | 876 | 1,0% |
| K&H | 845 | 1,0% |
| Raiffeisen | 680 | 0,5% |
| ERSTE | 622 | 0,5% |
| CIB | 419 | 0,5% |
Megjegyzés: Az azonosítás 2022. december 31-i, auditált konszolidált adatok alapján történt.
Forrás: MNB
Az MNB által rendszerszinten jelentősnek minősített bankok pontszámainak időbeli alakulása
Megjegyzés: Az évszámok a pontszámok érvényességi időszakát jelölik, a számítás alapját képező adatok vonatkozási éve az érvényességi időszakot kettővel megelőző év vége. Forrás: MNB