A tanulmány első részében egy USA adatokra kalibrált általános egyensúlyi modellben megmutatjuk, hogy a monetáris politi- kának milyen hatása van a jövedelem egyenlőtlenségre és a részvénykockázati prémiumra. A model tartalmaz megtakarító (rikardói) és megtakarítani nem tudó háztartásokat. Megmutatjuk, hogy egy monetáris szigorítás (nem-várt kamatemelés) jövedelmet csoportosít át: a nem-rikardói háztartások bér-jövedelme (az egyetlen jövedelemforrásuk) csökken, míg a rikardói háztartások profit (osztalék)-jövedeleme növekszik. Emiatt a rikardói háztartások fogyasztása erősebben együttmozog a részvényhozammal, melynek része az osztalék. A tanulmány második részében az alapmodellt számos frikcióval kiegészítjük és megbecsüljük általánosított momentumok módszerével USA adatokon (1960-2007). A kibővített modellünk a kötvény- és részvénykockázati prémiumot együttesen magyarázza. Továbbá megmutatjuk egy vektor-autoregresszív modellben, ahol a monetáris politikai sokkokat rekurzív-módon identifikáltuk, hogy egy nem-várt monetáris szigorítást követően növekszik a részvény kockázati prémium.