Magyarország a rendszerváltáskor a gazdasági felemelkedés és teljes felzárkózás reményével lépett be a demokratikus országok sorába. Ma már megállapíthatjuk, hogy ezt a célját az azóta eltelt 25 évben nem tudta teljesíteni. Az elmúlt években sikerült a gazdaság finanszírozási helyzetét stabilizálni és megfelelő gazdasági növekedést elérni, de annak érdekében, hogy a növekedés hosszú távon is biztosítsa a sikeres felzárkózást, további tartalékok mozgósítása is szükséges. Újra kell gondolni, hogy Magyarország miként lehet képes a tartós növekedést és a gazdasági felzárkózást elérni. A Magyar Nemzeti Bank szakértői által készített Versenyképesség és növekedés című könyv e gondolkodáshoz kíván hozzájárulni azáltal, hogy feltárja a sikeres gazdasági felzárkózást mutató ország gazdaságpolitikájának néhány kulcselemét, elemzi a jelenlegi magyar gazdasági helyzetet a hosszú távú gazdasági növekedési potenciál szempontjából, és ajánlásokat fogalmaz meg, hogy e növekedési képesség miként javítható. A javaslatok érintik a versenyképesség szempontjából fontos területeket úgy, mint a munkaerőpiacot, az adórendszert, az állam működését, a humán tőkét, az innovációs kapacitásokat, a bankrendszert és az EU-támogatások felhasználását is. Mindezeknek a legtöbb esetben költségvetési vonzatuk is van, ezért gyakorlati végrehajtásuk során a költségvetési egyensúlyra is mindenkor figyelemmel kell lenni. A cikk megjelenésének külön aktualitást ad, hogy a Magyar Közgazdasági Társaság Versenyképességi szakosztálya[1] megalakulása után – amelynek a könyvet készítő szerzők közül számosan alapító tagjai[2] –2016. június 24-én tartotta első Versenyképességi és Növekedési Fórumát.