Tanulmányunkban a hazai lakossági fizetési szokásait vizsgáljuk egy 2020 őszén készült reprezentatív kérdőíves felvétel adatai alapján alapstatisztikai módszerekkel, regresszióelemzéssel és klaszterelemzéssel. Eredményeink alapján elmondható, hogy a hazai háztartások legalább 90 százaléka rendelkezik legalább 1 bankszámlával, illetve bankkártyával. A lefedettség elsősorban a 60 év feletti korosztályban esik távol a 100 százaléktól, de összességében magasnak mondható, ezért ez érdemben nem hátráltatja az elektronikus fizetések további elterjedését. A készpénzben kapott jövedelmek csökkenő arányban ugyan, de napjainkban is jelen vannak a magyar gazdaságban, különösen a fizikai munkát végzők, és a vállalkozói tevékenységet folytatók esetén. A hazai lakosság európai összehasonlításban ritkán, de alkalmanként jelentősen nagyobb összegben vesz fel készpénzt, amely gyakorlat megszilárdulását vélhetően erősen befolyásolta a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel lehetősége. A lakosság mintegy 80 százaléka veszi igénybe az elektronikus fizetési lehetőségeket, amely arány folyamatosan növekszik, ám ezzel párhuzamosan továbbra is majdnem minden állampolgár használ készpénzt is. Fontos változás a korábbi tapasztalatokhoz képest, hogy a számlafizetések esetén az elektronikus fizetést használók aránya már meghaladja a készpénzes fizetést használók arányát, s ugyanez jellemzi az internetes vásárlásokat is. Az egyes fizetési módok használatát, illetve az azok között történő választást leginkább a különböző szociodemográfiai tényezők (kor, végzettség, munkahelyi státusz, háztartás egy főre jutó jövedelme), a tranzakciós helyzet, valamint az egyes fizetési módok – fogyasztók által érzékelt – költségei befolyásolják. A koronavírus járvány, és az annak kapcsán hozott korlátozások tovább erősítették az elektronikus fizetési módok használatát, azonban a leggyakrabban használt fizetőeszköz ebben az időszakban is a készpénz maradt. A jövőben a 2021. január 1-től az online pénztárgépet használók esetében érvényes kötelező elektronikus fizetés biztosítása és az azonnali fizetésre épülő felhasználóbarát, olcsó alkalmazások megjelenése várhatóan tovább támogathatja az elektronikus fizetések terjedését. Bizonyos társadalmi csoportok esetén a készpénzhasználat akár hosszútávon is meghatározó maradhat.
JEL-kódok: C38, D12, D14, E42
Kulcsszavak: pénzforgalom, fizetési szokások, háztartások viselkedése, elektronikus fizetési módok, pénzügyi integráció