Tanulmányunkban a Magyar Államkincstár teljeskörű, anonim adminisztratív adatbázisa alapján bemutatjuk a közfoglalkoztatottak jellemzőit 2011 és 2019 között. A vizsgált évek során összesen 676 ezer főt vontak be a programba. A programban összesen eltöltött idő egyénenként nagy szórást mutat. Míg az országos átlag több mint másfél év, az ország legfejlettebb járásaiban kevesebb mint egy év, a leghátrányosabb helyzetű területeken több mint három év. A közmunka nagyban segített inaktívakat bevonni a munkapiacra, mivel a közmunkások nagyjából kétharmada a közmunkát megelőzően inaktív volt. A közfoglalkozatottak népességhez viszonyított aránya azokban a járásokban magas, ahol az elsődleges munkapiacon dolgozók aránya alacsony. Ezáltal a közmunka segített mérsékelni az ország térségei közötti foglalkoztatási különbségeket. A közmunka utáni elhelyezkedési esélyek növekedtek az idő előrehaladtával, amiben szerepet játszhat az ország dinamikus gazdasági bővülése. Míg a 2012-es közmunkások a következő évben idejük 15 százalékában dolgoztak az elsődleges munkapiacon, addig a 2018-as közmunkások esetében ez az arány megközelítette a 25 százalékot. Azonban az ország fejlett és fejletlenebb területei között jelentős különbségek vannak az elhelyezkedési esélyekben is. A közmunkások többször váltanak munkahelyet az elsődleges munkapiacon és egy állásban kevesebb ideig dolgoznak, mint azok, akik nem voltak közfoglalkoztatottak.
JEL-kódok: J08, J45, J48
Kulcsszavak: közmunkaprogram, elhelyezkedési esély, területi különbségek