Magyarországon a 2009-es recessziót követően nem következett be fordulat a vállalati hitelállomány csökkenésében, így növekedett a szakirodalomban „hitelezés nélküli fellendülésnek” („creditless recovery”) nevezett jelenség kialakulásának kockázata. Ez a tapasztalatok szerint alacsonyabb gazdasági bővüléssel jár. Az MNB stábja korábban számos belső elemzésben foglalkozott a vállalati hitelezés visszaesésének okaival és a hitelezés ösztönzésének lehetőségeivel. Jelen írásunkban a nyilvánosság számára is összegezzük ezen kutatások eredményeit, illetve áttekintjük a vállalati hitelezés állami élénkítésének összes szóba jöhető lehetőségét. Erről az „étlapról” a jelenlegi hazai helyzetben elméletileg a banki hitelezési kockázatok részleges állami átvállalása lehet a leghatékonyabb eszköz, mivel a vállalati hitelezés csökkenését az alacsony banki kockázatvállalási hajlandóság okozza, erre pedig a jegybanki alapkamat esetleges csökkentése nem lenne hatással. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy valamennyi állami beavatkozásnak komoly fiskális költségei vannak, nincsen költségmentes és egyszerű megoldás. Ez vonatkozik a kockázatok részleges állami átvállalására is: a kockázatvállalások ugyanis realizálódó hitelveszteség formájában hamar konkrét kiadásokkal is terhelhetik a költségvetést.