Az MNB felelős a pénzforgalom szabályozásáért, ennek keretében a fizetési módok szabályait az MNB rendeletben alakítja ki. Jelen kiadvány célja, hogy elsősorban a szakmai közönség (bankok, beszedők), másodsorban az érdeklődők számára bemutassa azt, hogyan látja az MNB a csoportos beszedés fizetési módot, annak jelenét és jövőjét.
A csoportos beszedést az MNB a bankközösséggel együtt alakította ki és 1997-től vezette be. Az elmúlt több mint tíz évben jelentős növekedés volt ezen a területen, ez a növekedés azonban lényegesen lelassult, majd az utolsó években teljesen leült, amiben a 2008 óta tartó válság is alapvető szerepet játszott. Az MNB kezdeményezésére már 2003-ban bankközi munkacsoport alakult javaslatok kidolgozására, de érdemi áttörést nem sikerült elérni.
A kiadványban bemutatjuk, hogy összefüggés van a jövedelem és a csoportos beszedés használata között, vagyis a használata szociális kérdésnek is tekinthető. Ez alapján a lakosság nagy része számára jelenleg (főként likviditáskezelési szempontból) nem ideális a csoportos beszedés, amit a válság hatásai is súlyosbítanak (munkanélküliség, devizahitelek problémája, felhalmozódó közüzemi tartozások).
Mivel a csoportos beszedések tranzakciószáma abszolút értelemben véve a hazai készpénzmentes fizetési módok között ennek ellenére is jelentős, úgy gondoljuk, hogy érdemes a fizetési mód általunk azonosított technikai hibáit orvosolni, használhatóságát tovább fejleszteni. Ugyanakkor az azonosított tendenciák alapján a közeljövőben sem számítunk ezen fizetési mód használatának robbanásszerű növekedésre.
JEL: J33, D12, D23, D49, D40, G21, G28, L81.
Kulcsszavak: csoportos beszedés, SEPA, SDD, készpénz-átutalási megbízás, sárga csekk.