Ez a tanulmány a magyar vállalatok árfolyamkitettségét vizsgálja pénzügyi stabilitási szempontból. A devizahitelek elmúlt időszakbeli emelkedése miatt a jegybank a bankok hitelportfoliójának árfolyam-elmozdulásokra való érzékenységét vizsgálja. Ahhoz, hogy ezt a kérdést vállalati szintű adatokon vizsgálhassuk, két kérdőíves felmérést végeztünk az árfolyamkitettség és árfolyamkockázat-kezelés témakörében. A 2005-ös felmérés megmutatta, hogy a kis- és középvállalatok többsége ki van téve az árfolyam leértékelődésének, azonban az árfolyamkockázat kezelési technikákat nem ismerik. A 2007-es felmérésben, amelynek eredményeit jelen tanulmány tartalmazza, a nagyvállalatokat is megvizsgáltuk, csakúgy, mint a devizában történő eladósodás motívumait és az árfolyamkockázat kezelés hiányának okait. Az eredmények alapján a devizahitel felvétel elsődleges motívuma az alacsony kamat, míg a nagyvállalatok esetében a természetes fedezés is megjelenik. Az árfolyamkockázatot számos vállalat figyelmen kívül hagyja, amit az magyaráz, hogy a kockázatkezelési eszközöket sokan drágának, bonyolultnak, illetve hatástalannak tartják. A vállalatok többsége úgy gondolja, hogy nincsenek megfelelő eszközök a kockázat kezelésére, vagy külső megoldást várnak, mint például az euró bevezetése. Az aggregált számviteli adatok alapján az árfolyam leértékelődése pozitív hatással bírna a vállalati szektor jövedelmezőségére és törlesztési képességére. A mikro szintű számítások szerint azonban a forint leértékelődése nagyobb mértékben növelné a veszteséges vállalatok számát, mint a forint felértékelődése. Ezek a számítások nem veszik figyelembe az árfolyam-változások versenyképességi és egyéb hosszú távú hatásait, emiatt az eredmények értelmezésekor indokolt az óvatosság.