A kötelező tartalékra vonatkozó jegybanki rendeletek alapján a Magyarországon működési engedéllyel rendelkező hitelintézeteknek, illetve a külföldi hitelintézetek magyarországi fióktelepeinek forrásaik meghatározott százalékában kötelező tartalékot kell elhelyezniük a jegybanknál. A tartalékkötelezettséget a hitelintézetek azáltal teljesítik, hogy az 1 hónap hosszúságú tartalékperiódusban a jegybanknál vezetett elszámolási számlájukon a tartalékkötelezettségüknek megfelelő átlagos számlaállományt tartanak fenn.
A tartalékrendszer legfontosabb célja, hogy az átlagolási mechanizmus biztosításán keresztül segítse a hitelintézetek likviditáskezelését, és hozzájáruljon a bankközi hozamok ingadozásának mérsékléséhez. Emellett a kötelező tartalékrendszer szerepet játszik a jegybankpénz iránti stabil kereslet biztosításában is. Magyarország európai uniós csatlakozását követően az MNB az irányadó kamatot fizeti a kötelező tartalékok után, azaz a kötelező tartalékrendszer burkolt adóztatási funkciója ekkortól megszűnt. A három hónapos betéti állomány nullára csökkenését követően az irányadó eszköz szerepét a kötelező tartalék veszi át. A kötelező tartalékrendszert az MNB a kötelező jegybanki tartalék kiszámítására, illetve a kötelező tartalékráta mértékére vonatkozó rendeletekben szabályozza.