Trendinfláció esetén az állapotfüggő árazási modellekben az aggregált sokkoknak aszimmetrikus inflációs hatása van (Ball-Mankiw, 1994). Ebben a tanulmányban az ilyen típusú modellek és a Ball-Mankiw-féle mechanizmus mellett érvelünk, a természetes kísérletként is felfogható magyarországi áfaváltozások aszimmetrikus inflációs hatásának a felhasználásával. A tanulmányban bemutatjuk, hogy míg a Golosov-Lucas (2007)-féle egyszerű étlapköltségmodell alulbecsli a megfigyelt aszimmetriát, a többtermékes vállalatokat feltételező és szektorális heterogenitást közvetlenül figyelembe vevő modell képes az adatokban megfigyelthez hasonló mértékű aszimmetria előállítására. Az alapmodellbeli aggregációs torzítás oka kettős: egyrészt a modellbeli aszimmetriát a trendinfláció és az étlapköltség szorzata is befolyásolja, másrészt pedig a szektorszintű adatokban a trendinfláció és az étlapköltség közötti korreláció pozitív. A tanulmány alapján a negatív monetáris sokkok reálhatása még a Golosov-Lucas (2007)-féle alapmodellben is jelentős lehet, amennyiben ezeket a megfontolásokat is figyelembe vesszük.