A tanulmány célja a kereskedelempolitika vizsgálata egy kétszektoros, Krugman-féle modellkeretben, amelyben megjelenik a hazai piaci hatás. Elemzésünkben három gazdaságpolitikai eszközre koncentrálunk: vám, exportadó, és termelési támogatás. Mindegyik eszköz esetében az egyoldalú, ellenintézkedés nélküli esetet vizsgáljuk. Miután gondosan elkülönítjük a gazdaságpolitikai döntéshozókra gyakorolt különféle hatásokat, illetve figyelembe vesszük a vámok/adók általános egyensúlyi hatásait, korábbi tanulmányokkal ellentétben azt találjuk, hogy a termelési támogatások túlságosan alacsonyak, és a (jóléti szempontból releváns) cserearány javításának igénye határozza meg őket. Vám és exportadó esetén az eredmény attól függ, hogy a szabadpiaci egyensúly hatékony-e. Amennyiben a szabadpiaci egyensúlyt monopolisztikus versenyből adódó torzulások jellemzik, a hazai piaci hatás (illetve exportadó esetén a monopolisztikus torzulások korrekciójának igénye) arra ösztönzi a döntéshozókat, hogy vámot vessenek ki (exporttámogatást). Ha azonban a monopoltorzulások megszűntek, a cserearányhatások dominálnak és az optimális politika az importtámogatás (exportadó).
Tanulmány letöltése