A tanulmány az árfolyam-kockázati prémiumok alakulását vizsgálja Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában három különböző módszertan segítségével: egy időben állandó prémiumot feltételezve a racionális várakozások hipotézise alapján, míg az időben változó prémium becslése egyrészt pénzpiaci elemzői várakozások alapján, másrészt az ún. Kalman-szűrő módszerét alkalmazva történik. A korábbi kutatásokhoz képest újdonság, hogy a tanulmány összeveti a különböző módszerek által adott eredményeket egymással, valamint implikált és historikus volatilitásokkal. Az eredmények alátámasztják ennek fontosságát: a cseh és a szlovák korona, valamint a lengyel zloty esetében az összehasonlítás komoly problémákat mutat az eredményeket illetően, amelyek egyébként nem kerültek volna napvilágra. Ugyanakkor a különböző becslési módszerek meggyőző eredményeket mutatnak a magyar forint esetében. A becsült magyar prémium idősor visszatükrözi a főbb eseményeket, amelyek intuitív módon alakíthatták a kockázati prémium alakulását. Ezen eredmények egy lehetséges magyarázata a magas jel/zaj arány a magyar esetben, mivel itt a kockázati prémium időben nagy mozgásokat mutatott. Végül, a Kalman-szűrővel kapott prémium idősor szoros együttmozgása az elemzői várakozásokkal azt is jelzi, hogy az elemzői várakozások nagyrészt összhangban vannak mind a kockázati prémiummal kiegészített fedezetlen kamatparitás (UIP), mind pedig a racionális várakozások hipotézisével. Ez elméleti szempontból fontos, mivel a UIP az árfolyam-várakozásokat a tényleges kamatkülönbözetekhez rendeli hozzá.
Tanulmány letöltése