A tanulmány az inflációs célkövetést alkalmazó közép-kelet-európai országok monetáris döntéshozó testületeiben vizsgálja a preferenciák heterogenitását 2005 és 2010 között. Ehhez a magyar és a lengyel nemzeti bank monetáris tanácsainak név szerinti szavazatait használja. Mivel a preferenciák heterogenitása közvetlenül nem megfigyelhető, az ökonometriai elemzés indirekt módszert alkalmaz: összevont (pooled) Taylor-típusú reakciófüggvényt becsül valós idejű gazdasági és pénzügyi információk és az egyéni szavazatok alapján. A fejlett gazdaságok monetáris tanácsaira vonatkozó friss eredmények (Besley et al., 2008; Jung, 2011) szerint a monetáristanács-tagok közötti heterogenitás szisztematikus. Ezzel szemben e tanulmány eredményei azt mutatják, hogy mind a magyar, mind a lengyel tanácsban véletlenszerű a preferenciák heterogenitása. Mindazonáltal a fejlett országokhoz hasonlóan az inflációs előrejelzéssel kapcsolatos vélemények eltérése mindkét testületben számottevő. A klaszterelemzés eredményei szerint a tagok preferenciáinak eltérése köthető a tanácsban betöltött szerephez (elnök, belső tag, külső tag), valamint a tagok között különbség lehet abban is, ahogyan a gazdasági kilátások változásaira kívánnak reagálni.