Az MNB 2009 elején indított K14-es jelentése, amely által a hazai kamatderivatíva-piacokról napi, tranzakciószintű adatokhoz jut, a piac korábbiaknál mélyebb elemzését, jobb megismerését teszi lehetővé. Jelen tanulmány célja, hogy ezeket az adatokat monetáris politikai szempontból is vizsgálja, valamint, hogy a piacon aktív szereplők, illetve az érdeklődő elemzők számára a kamatderivatíva-piacokról leíró jellegű elemzést mutasson be.
Monetáris politikai szempontból fontos, hogy az FRA-piacon a kamatvárakozások jelentik az alapvető kereskedési motivációt, így a jegyzéseket strukturális, kockázatkezelési tényezők kevéssé torzítják. Az IRS-piacon már vegyesen van jelen a spekulatív és fedezési motívum, ami a jegyzéseket a várakozásokhoz képest módosíthatja. Leglikvidebbnek és így leginkább megbízhatónak az FRA-k esetében a 3x6-os, az IRS-ek esetében a 2 éves szegmens tekinthető. Az elmúlt években a hazai bankok aggregált szinten mindkét piacon a hozamok csökkenése irányában pozicionáltak a külföldi szektorral szemben, bár ennek mértéke időben változott. A banki elemzői prognózisok és FRA-kitettségek között gyenge volt a kapcsolat, ugyanakkor megfigyelhető, hogy a nagyobb elemzői bizonytalanság időszakaiban az FRA-pozíciók is jobban szóródtak.
A CIRS-piacon a banki mérleg árfolyamkitettség-fedezése, illetve a devizalikviditás-kezelés okoz strukturális többletkeresletet a devizalikviditás-szerzés irányában, ami a magas swapszpredekben is tükröződik. A CIRS-ügyletek közül a hazai szereplők leginkább változó-változó kamatozású ún. bázisswapokat kötnek, így az instrumentumot alapvetően nem kamatpozíció menedzselésére használják.
JEL : E44, F31, F32, G01.
Kulcsszavak: kamatderivatíva, kamatswap, devizaswap, határidőskamatláb-megállapodás, pénzügyi válság, partnerlimit, devizalikviditás.