A Magyar Nemzeti Bank 2012 augusztusában fokozatos kamatcsökkentési ciklus elindítása mellett döntött, melynek során a jegybanki alapkamatot 2014. július végéig összesen 490 bázisponttal csökkentette. A Monetáris Tanács 2015 márciusában újabb kamatcsökkentési ciklus indítása mellett döntött az inflációs és makrogazdasági kilátások ismeretében. Azóta az újabb, óvatos kamatcsökkentéseken keresztül a jegybanki alapkamatot 60 bázisponttal, 1,5 százalékra mérsékelte. Az így megvalósított kamatcsökkentés mérsékli a 3 százalékos inflációs cél alullövésének kockázatát és pozitív hatást gyakorol a gazdasági aktivitásra, tovább mérsékli az állampapír-piaci hozamokat és a banki kamatokat, valamint javítja az MNB eredményen és a kamatkiadásokon keresztül az államháztartás pozícióját. A kamatcsökkentési ciklusok összességében az idei évvel bezárólag 1,3 százalékkal növelhetik a bruttó hazai terméket (emellett a Növekedési Hitelprogram több mint 1 százalékkal járulhatott hozzá a GDP emelkedéséhez, így az intézkedések együttesen az elmúlt évek hazai növekedésének mintegy felét okozták). A magyar állampapír-piaci hozamok jelentős csökkenése következtében – azok tartós fennmaradása esetén - az államháztartás éves kamatmegtakarítása hosszú távon a GDP több mint 1,7 százaléka lehet. 2016-ban a potenciális megtakarítás meghaladhatja a 300 milliárd forintot. A bankközi hozamgörbe alakulása azt mutatja, hogy a tartósan alacsony kamatkörnyezet a piaci és elemzői várakozások alapján hosszabb távon fennmaradhat.
" />A Magyar Nemzeti Bank 2012 augusztusában fokozatos kamatcsökkentési ciklus elindítása mellett döntött, melynek során a jegybanki alapkamatot 2014. július végéig összesen 490 bázisponttal csökkentette. A Monetáris Tanács 2015 márciusában újabb kamatcsökkentési ciklus indítása mellett döntött az inflációs és makrogazdasági kilátások ismeretében. Azóta az újabb, óvatos kamatcsökkentéseken keresztül a jegybanki alapkamatot 60 bázisponttal, 1,5 százalékra mérsékelte. Az így megvalósított kamatcsökkentés mérsékli a 3 százalékos inflációs cél alullövésének kockázatát és pozitív hatást gyakorol a gazdasági aktivitásra, tovább mérsékli az állampapír-piaci hozamokat és a banki kamatokat, valamint javítja az MNB eredményen és a kamatkiadásokon keresztül az államháztartás pozícióját. A kamatcsökkentési ciklusok összességében az idei évvel bezárólag 1,3 százalékkal növelhetik a bruttó hazai terméket (emellett a Növekedési Hitelprogram több mint 1 százalékkal járulhatott hozzá a GDP emelkedéséhez, így az intézkedések együttesen az elmúlt évek hazai növekedésének mintegy felét okozták). A magyar állampapír-piaci hozamok jelentős csökkenése következtében – azok tartós fennmaradása esetén - az államháztartás éves kamatmegtakarítása hosszú távon a GDP több mint 1,7 százaléka lehet. 2016-ban a potenciális megtakarítás meghaladhatja a 300 milliárd forintot. A bankközi hozamgörbe alakulása azt mutatja, hogy a tartósan alacsony kamatkörnyezet a piaci és elemzői várakozások alapján hosszabb távon fennmaradhat.