A 3 százalékpontos kamatemelést követő rövid időszakot értékelve a piaci reakció kedvező: a három-tizenöt éves futamidejű államkötvények hozamai 10-50bp-tal csökkentek, a forint pedig erősödött.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a javuló globális konjunktúra kilátások ellenére Magyarországon az elmúlt fél évet a makrogazdasági stabilitási kockázatok növekedése jellemezte: nőtt a fizetési mérleg hiánya, jelentősen emelkedett az árfolyam és a hozamok volatilitása, emelkedett a forintbefektetésektől elvárt kamatprémium.
Az előző két évet jellemző belső kereslet-húzta növekedés következtében a folyó fizetési mérleg hiánya 2003-ban várhatóan jelentősen növekszik.
A kedvezményes hitel-lehetőségek és az elmúlt éveket jellemző gyors jövedelembővülés eredményeként a háztartások pénzügyi megtakarítási hajlandósága lecsökkent. Az elmúlt évtizedben a nemzetközi tapasztalatoknak és a közgazdasági jellemzőknek megfelelően a háztartási szektor általában hozzájárult más szektorok finanszírozásához, de a háztartási szektor megtakarításainak növekedése 2003-ban nem tudta ellensúlyozni hitelállományának növekedését.
A gazdaság 2003-ban várhatóan túljut a konjunktúraciklus mélypontján és 2004-től a növekedés enyhe gyorsulása várható. Ezzel párhuzamosan a vállalati szektor finanszírozási igényének emelkedésére, míg a háztartások pozíciójában legfeljebb lassú korrekcióra lehet számítani. A külső egyensúly javulásában így az államháztartás finanszírozási igényének mérséklődésére, valamint a háztartások hitelkeresletének csökkenésére és megtakarításainak növekedésére hárul a fő szerep.
A 2004. évre elfogadott költségvetés, a jövő évtől hazánkra is érvényes európai uniós szabályok, valamint a kormány elkötelezettsége az euró 2008-as bevezetése mellett az államháztartás külső forrásbevonásának csökkenését vetíti előre. Az MNB előrejelzései szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 2005-6 folyamán összesen a GDP 1-1,2 %-ával mérséklődik. A külső finanszírozási igény az Európai Uniótól származó transzferek miatt ennél nagyobb mértékben csökken.
A hazai pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásáról szólva, az elmúlt időszakot a banki közvetítés mélyülése jellemezte: a bankrendszer mérlegfőösszegének növekedése felgyorsult és jelentősen meghaladta a GDP bővülését. A javuló gazdasági kilátásokkal összhangban erősödött a nagyvállalati szektor hitelkereslete. A háztartási jövedelmek növekedési ütemének lassulása mellett a fogyasztási és lakáscélú hitelállomány továbbra is erőteljesen bővült. Az eladósodottság kiugró mértékű növekedését alapvetően a lakástámogatási rendszer kiszélesítése, illetve a szigorítási várakozások miatt előrehozott kereslet okozta. Az eladósodási tendencia folytatódása komoly kockázatokat hordoz.
A bővülő hitelezésnek köszönhetően a bankrendszer jövedelmezősége az előző év nagyon jó teljesítményéhez képest is jelentősen emelkedett. Az elmúlt másfél év jövedelmezőség-javulásában meghatározó szerepe volt az állami támogatású lakáshitelek dinamikus állomány-bővülésének, ami a magas kamatmarzson keresztül jelentős többletnyereséget hozott a bankoknak.
A hitelezés felfutása mellett a portfólió minősége is javult. A bankok továbbra is tartózkodtak árfolyamkockázat vállalásától, így a forint megnövekedett árfolyamvolatilitása közvetlenül nem jelenthetett számottevő veszteségforrást számukra. A hozamok volatilitásának növekedése fokozhatja a bankok kamateredményének ingadozását, a kamatkockázati kitettséget viszont mérsékli a bankrendszer állampapír-portfoliójának viszonylag rövid átlagos hátralévő futamideje.
Budapest, 2003. december 1.
MAGYAR NEMZETI BANK
MONETÁRIS TANÁCS