1.  A Monetáris Tanács a 2007. augusztus 27-i ülésén a gazdasági és pénzügyi folyamatokat áttekintve változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 7,75%-os szintjét.

A Monetáris Tanács megtárgyalta az MNB inflációs jelentésének 2007. augusztusi felülvizsgálatáról szóló kiadványt.

A Monetáris Tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy 2009-re a 3 százalékos inflációs cél elérhető. A fogyasztói árak növekedési üteme – alapvetően a monetáris politika hatókörén kívül eső, jórészt átmeneti tényezők hatására – 2008-ban a korábban vártnál lassabban fog mérséklődni. Az inflációs jelentés előrejelzése alapján 2009-ben a 3 százalékos cél alatti infláció várható, amit döntően szintén átmeneti hatások okoznak. A hazai konjunkturális kilátások, ha időlegesen is, de határozottan romlottak, és a kibocsátás szintje az előrejelzési időtávon elmaradhat a hosszú távú trendtől.

A Tanács megítélése szerint a mezőgazdaságot ért kínálati sokk növekedési hatása átmeneti lesz. A konjunkturális indikátorok ugyanakkor azt jelzik, hogy a GDP második negyedévben megfigyelt lassulásában a kereslet vártnál nagyobb visszaesése is szerepet játszhatott.

Bár a nagyobb keresletvisszaesés hosszabb távon mérsékli az inflációt, rövid távon a gazdaságot ért kínálati sokkok kedvezőtlenül befolyásolják a fogyasztói árak alakulását. 2008-ban a mezőgazdasági árak és az olajár emelkedése egyaránt az infláció emelkedésének irányába hat, 2009-ben azonban az élelmiszerárak várt korrekciója jelentős mértékben járul hozzá a célnál alacsonyabb inflációhoz. A Monetáris Tanács – eddigi gyakorlatának megfelelően – nem kíván reagálni az átmenetinek tekinthető kínálati megrázkódtatások okozta időleges áringadozásokra.

Az elmúlt év során bekövetkezett költség- és kínálati sokkok inflációs hatásának gyors lecsengése csak a bérnövekedés gyors alkalmazkodása esetén valósulhat meg. Számos jel mutat arra, hogy 2007 első félévében megkezdődött a bérnövekedési ütem mérséklődése. A Monetáris Tanács továbbra is kiemelt figyelmet fordít a közvetett, a várakozások és a béralakulás által kifejtett inflációs hatásokra. A Tanács megítélése szerint az infláció szempontjából továbbra is lefelé irányuló kockázatot jelent a gazdasági növekedés vártnál nagyobb mértékű lassulása, a keresletvisszaesés erőteljesebb dezinflációs hatása.

Az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiinduló pénzpiaci turbulenciák számottevően megnövelték a nemzetközi befektetői környezet bizonytalanságát, ami a forinteszközöktől elvárt kockázati prémium emelkedéséhez vezetett. A Monetáris Tanács megítélése szerint azonban a hazai gazdaság külső és belső egyensúlyhiánya határozottan mérséklődik, és az irányzat folytatódására számít, ami jelenősen csökkentheti az ország külső sebezhetőségét.

A Monetáris Tanács – az inflációs és az általános gazdasági kilátásokkal összhangban – továbbra is lehetőséget lát az irányadó kamat csökkentésére, a nemzetközi befektetői környezet jelenlegi nagyfokú bizonytalansága azonban fokozott óvatosságot indokol a monetáris politikai döntésekben.

2. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2007. szeptember 7-én 14 órakor jelenik meg.

Budapest, 2007. augusztus 27.

Magyar Nemzeti Bank

Monetáris Tanács